Lionel Tiger amerikai antropológus, az optimizmust az evolúció során kialakult, az emberek egyik legmeghatározóbb funkciójaként értelmezte. Azt figyelembe véve, hogy az optimizmus a jövőről való gondolkodást hordozza magában - mely az elmúlással való szembesülést is tartalmazza -, tulajdonképpen a félelem ellensúlyozójaként is jellemezhető. Annak ellenére, hogy az előbbi megfigyeléssel nem mindenki ért egyet, tagadhatatlan, hogy az optimizmus az egészségre is erőteljes hatást gyakorol. De vajon tanulható az optimizmus?

Tovább

Nyáron, amikor főszerephez jut az utazás, a kerti partik és a pihenés, nehéz lehet arra gondolni, hogy sokan ekkor szembesülnek leginkább a magányérzéssel. Ezt a témát igyekszünk alább körbejárni.

Tovább

Az összehasonlítgatás szokása a közösségi média színrelépése előtti időkben is aktív volt, ma viszont a fénykorát éli. Többekkel előfordult már az, hogy görcsbe ránduló gyomorral szemlélte mások online prezentált életét, miközben elbátortalanodást, szomorúságot, dühöt érzett magában. Ilyenkor az első gondolatok egyike az, hogy: „Hol vagyok én hozzá képest?” De mennyire is van ez rendjén?

Tovább

Az OCD (Obsessive-Compulsive Disorder), vagyis a rögeszmés-kényszeres zavarként ismert, gondolati és viselkedési mintákat okozó elmeállapot, az egyes emberek esetében különféleképpen jelenhet meg. A legfrissebb felmérések arra mutatnak rá, hogy nagyjából minden negyvenedik embert érint, és a jelen állás szerint: a negyedik legsűrűbben előforduló mentális zavarként tartják számon. A becslések szerint a világ népességének három százaléka szenved OCD-ben, mely a terhes vagy a szülés után álló nők esetében nagyobb valószínűséggel fordul elő.

Tovább

„Bícsbádi” ide, „bícsbádi” oda, az idei strandszezon elindult és egyre többen merészkedünk le a strandra, hogy megmártózzunk a hűs habokban. Valószínűleg már Te is beszerezted az idénre a „minél nagyobb felületen legyek barna”, vagy éppen az „ápol és eltakar” fürdőruhádat.

Tovább

Az elmúlt évben az emberek több mint 70 százaléka arról számolt be, hogy többször kellett szembesülnie azzal az érzéssel, hogy olyannyira túlterhelt és stresszes, hogy nem hitte: valaha is felül tud kerekedni ezen – állapította meg a YouGov tanulmánya. Minderre pedig számos esetben ráépültek olyan egészségromboló viselkedési hatások is, mint a túlzásba vitt evés és/vagy alkoholfogyasztás, a dohányzás fokozott mértéke. Többen arról is beszámoltak, hogy a stressz szorosan összefonódott az életükben a depresszióval és a szorongással.

Tovább

Az italok hűlnek, a vízpartok telnek, a hőmérő higanyszála egyre feljebb kúszik, akár felkészültél rá, akár nem, akár megvan a „bícsbádi”, akár (már megint) nincs, a nyár itt van, és elsodor minket a perzselő napjaival, a hirtelen jött záporokkal, a valós vagy vágyott kalandokkal, az évszak minden szépségével.

Tovább

A pozitív gondolkodásról való diskurzus olyannyira felkapottá vált az elmúlt évek folyamán, hogy óhatatlanul is felszínre törtek az ezzel kapcsolatos sarkítások, „értékhígító” elemek. Éppen emiatt történhetett az, hogy sokan elveszítették az érdeklődésüket a téma iránt, nem veszik komolyan az ezzel kapcsolatos nézeteket, sőt, olyanok is akadnak, akik egyenesen nevetségesnek és életellenesnek tartják a pozitivitást. Ezt a problémát igyekszünk az alábbi sorokban górcső alá helyezni, abban reménykedve, hogy néhány felhőoszlató válaszra lelünk mindeközben.

Tovább

Változóban lévő világunkban a félelmeink is átalakulni látszanak. Emberlétünk folyamatában a félelemnek is megvan a maga szerepe, mely több nézet szerint védekezési és túlélési funkcióval bír. Például olyan esetekben, amikor veszélyeztetve érezzük magunkat, akkor azonnal választásra sarkall bennünket – aktiválva a „harcolj vagy menekülj” válaszát. De vajon van-e eltérés az őseink korában tapasztalt félelmek és a posztmodernkori változatok között?

Tovább

Te mennyire ismered magad? Az emberi történelem legnagyobb gondolkodói az egyének egyik legfontosabb feladatának és lehetőségének tartották az önmegismerést. Arra ösztönöztek, hogy mindenki fedezze fel az egyéni erejét, sajátos testi és mentális képességeit, ugyanakkor ne zárkózzon el az én „árnyékoldalának” feltérképezésétől sem, mert ebből is rengeteget lehet tanulni arról a valakiről, akivel az életben a legtöbb dolgunk van: önmagunkról.

Tovább

Az irigység, mióta világ a világ, jelen vagy az életünkben. Egy univerzális érzelem, amelyet az emberek gyakran éreznek, amikor arra vágynak, ami a másiknak megvan, de nekik nincs. Hogy mi váltja ki? Hát, sok minden, többek között a mások sikere, anyagi javai, boldogsága, vagy akár személyes kapcsolatai. Te észreveszed, ha valaki irigykedik Rád?

Tovább

Viselkedésünk, öltözködésünk sok mindent elárulhat személyiségünkről. Nagy valószínűséggel már első alkalommal kialakul rólunk egy kép attól függően, éppen mit viselünk, milyen a frizuránk, vagy éppen milyen kiegészítőket, körömlakkot viselünk. Sőt, a ceruzafogásunk is utalhat személyiségünkre.

Tovább

Mert mi is tulajdonképpen a terápia célja? A meghatározások szerint az egészségügyi rendellenességek megszüntetése mellett, az életminőség javítása is beletartozik a feladatkörébe. Dr. Gyomlai Éva pszichoterapeuta szerint viszont terápiás célnak nevezhető mindaz, amit a kliens el szeretne érni, amin dolgozni szeretne, amire vágyik a saját működéseiben. Mi most arra vagyunk kíváncsiak, hogy a szakszerű terápia mellett milyen, a mindennapokban is mozgósítható megoldások és gyakorlatok léteznek.

Tovább

Gyakran a rémálmok kiváltó okait egy késő esti nasi, a krimi vagy horror könyvek, esetleg az esti hírek számlájára írjuk fel. Vajon valóban ezek a rémálmok mozgatórugói, vagy valami más lapul a pakliban?

Tovább

Az empátia elengedhetetlen eleme a gördülékeny személyközi és kommunikációs helyzeteknek. Segít növelni az egyének azon képességét, hogy támogató és megerősítő légkört, érzelmi összhangot hozzanak létre és tartsanak fenn. Az empátiának kimagasló szerepe van abban, hogy az emberek miként reagálnak a másik embertől kapott információkra, megnyilvánulásokra. Az alábbiakban a gyakorlati empátia kérdését igyekszünk körüljárni.

Tovább

Herman Wouk amerikai író meglátása szerint: a félelmet még úgy-ahogy, el tudjuk viselni, mivel emberibb, így nem foszt meg teljesen bennünket a cselekvőképességtől. Ezzel szemben viszont a pánikot úgy értelmezi, mint az abszolút erkölcsi megsemmisülést. Többek szerint viszont a félelem és a pánik kéz a kézben járó érzelmi állapotok – ám ez utóbbi esetében a leküzdhetetlennek érzett menekülési kényszer válik dominánssá. Felmerülhet a kérdés, mely szerint: hány változata lehet a pániknak? Ezekből hozunk most néhány érdekes meglátást.

Tovább

Vannak olyan hangok, amelyek hatására mélyen ellazulsz? Megnyugtatnak a finoman suttogó, a könyvet lapozgató, a fadobozokat nyitogató hangok? Amennyiben a válaszod igenleges, bizonyára nem ismeretlenek számodra az interneten manapság igen nagy népszerűségnek örvendő ASMR-videók, melyekről sokan úgy vélik, hogy méltán megérdemlik a művészi besorolást.

Tovább

Ahhoz, hogy kiegyensúlyozottak és boldogok lehessünk, nem csak a testi, de a lelki egészségünkre is oda kell figyelnünk. Tudjuk ezt mindannyian, tisztában vagyunk vele, mégis hajlamosak vagyunk elfeledkezni róla, és egyszer csak azt vesszük észre: nem vagyunk jól.

Tovább

Ha kellemetlenség, testi vagy lelki fájdalom, baj vagy szomorúság ér bennünket, nagyobb hajlandóságot mutatunk arra, hogy panaszra nyissuk a szánkat, szóbeli formába öntve szívbéli keserveinket. A panasznak a személyes téren túl vannak szociális és hivatalos megnyilvánulási formái is – gondolhatunk itt példaként a panaszkönyvre. De vajon leküzdhető-e a panaszszó?

Tovább

A neurotikus személyiséget leginkább az érzelmi instabilitás, a szorongás, az ingerlékenység, az önbizalomhiány, a depresszió és más negatív érzések jellemzik. A neuroticizmusban érintett egyének általában stresszkezelési nehézségekkel és kedvezőtlen önszabályozó képességgel rendelkeznek, ami a kapcsolataik minőségére is hatással van. Erősen hajlamosak az idegeskedésre, aggodalmaskodásra, konfliktusos helyzetben nehezen tudnak megnyugodni. Mit lehet tenni?

Tovább