Gyakori rémálmok és jelentéseik
Az, hogy miért álmodunk, már az idők kezdete óta foglalkoztatja az embereket, ahogy az a titok is, hogy vajon mi az álmok szerepe és mögöttes jelentése - amennyiben van ilyen. A rémálmok pedig ezen belül is egy rendkívül izgalmas területet képeznek.
Megfigyelték, hogy az alapvetően egészséges emberek, akik otthon térnek nyugovóra vissza tudják idézni legalább heti egy álmukat. Ezt a kört erősítik a nők és a nyitott személyiségű emberek. Kiderült, hogy a neurotikus emberek az álomtípusok közül inkább a rémálmokra emlékeznek vissza. Az álmok tartalma és minősége nemenként is eltérést mutathat, így történhet az, hogy a nők (rém)álmaikban inkább verbális agresszióról számolnak be, míg a férfiak fizikai agresszióról.
Továbbá a rémálmok gyakorisága attól is függővé válik, hogy az álmodó milyen aktuális fizikai vagy szellemi állapotban van, milyen az anyagi helyzete és az iskolázottsága. További álombefolyásoló tényezőként említhetők meg bizonyos gyógyszerek (pl. antidepresszánsok), vagy a különféle betegségek (pl. a Parkinson-kórban szenvedő embereknek gyakrabban vannak intenzív rémálmaik). A kutatások egy figyelemre méltó csoportra is felhívták a figyelmet. Ők a tudatosan álmodó emberek, akik képesek befolyásolni az álmaik alakulását.
Az álmok szerepéről számtalan elmélet született. A leghíresebbek közé tartozik Freud azon elképzelése, hogy az álmokban tulajdonképpen az egyének tudattalan vágyai jutnak főszerephez - főként azok, amiket saját maguknak sem szívesen vallanak be, hanem inkább elfojtják azokat.
Más elméletek szerint a félelemmel, bűntudattal, szorongással és egyéb nyomasztó érzésekkel körülölelt rémálmok részleteire jobban emlékszünk. Bár egyelőre még nincs teljes egyetértés a rémálmok kapcsán, a kutatások arra engednek következtetni, hogy ezek akkor jelentkeznek, amikor a testünk az emlékek integrálására, a hangulat szabályozására, és az ébrenléti élmények feldolgozására törekszik - olvashatjuk a SleepDoctor.com oldalán.
Mark Travers pszichológus megjegyzi, hogy a rémálmok a valós élet kihívásaival és az érzelmi konfliktusokkal való megküzdést szolgálják. Két gyakori álomtípust azonosítottak az emberi tudattal foglalkozó kutatások során, ezek közül az első: az olyan álmok, amikben üldözik az álmodót, a második pedig a fulladásos álomfajták.
Az üldözéses álmok esetében, midőn egy vadállat vagy egy ellenség elől menekül az egyén, olyan evolúciós funkciót tölt be, ami ily módon készíti fel az egyént a valós életveszélyre. Míg a múltban a fenyegetés gyakran ragadozók vagy ellenség támadásában öltött testet, addig a modern világban társadalmi vagy érzelmi kihívásokként nyilvánul meg. A fulladásos rémálmok (pl. álmában víz alá nyomják, vagy egy zárt térben reked, ahol fogyni kezd a levegő stb.) az ébrenlét alatt tapasztalt szorongásos és stresszes helyzetek álombeli forgatókönyvei.
