Sorozatos baklövéseink pszichológiája – Miért nem tanulunk a hibáinkból?
Okos ember nem lép kétszer ugyanabba a folyóba… mondják. (Az alap bölcsesség egyébként Hérakleitosztól származik.) Vagy mégis? Belegondoltál már abba, hogy miért fordul elő olyan gyakran az, hogy pontosan tudod valamiről, hogy nem jó, nem építő, nem visz semerre, de mégis ugyanúgy csinálod? Miért nem tanulunk saját hibáinkból, ha egyszer korábban már megtapasztaltuk, hogy valami nem úgy működik, ahogy azt korábban elképzeltük? Ennek próbáltunk utánajárni, magyarázatot keresni erre a furcsa pszichológiai tényre.
Fontos megérteni, hogy az emberi agy alapvetően a túlélésre és a komfortérzet fenntartására törekszik. Az ismert mintákat kedveli, még akkor is, ha azok hibásak vagy kellemetlen következményekkel járnak. Az ismétlés és a megszokás biztonságérzetet ad: ha már egyszer átéltünk valamit, az elménk azzal nyugtat meg minket, hogy képesek vagyunk kezelni, hiszen ismerjük a helyzetet. Csakhogy ez hosszútávon sajnos óriási kudarcokhoz vezethet.
A másik „kapaszkodó” az önigazolás. Hajlamosak vagyunk visszatekintve kisebbíteni a múltbeli hibáink súlyát, olyan indokokat gyártani, amelyekkel megnyugtathatjuk magunkat, hogy amit elkövettünk, tulajdonképpen nem is volt olyan súlyos. Mentjük a menthetőt, és az se számít túlzottan, hogy korábban már megégettük magunkat.
Agyunk automatikusan rövidtávú jutalmazásra vágyik. Gyakran megesik, hogy egy adott cselekvés rövidtávon örömet okoz, míg hosszabb távon negatív következményekkel jár, ahogy fentebb is írtuk. Az elménk dopaminrendszere, amely a boldogságért és a jutalmazásért felel, rövid időn belül kielégülést keres, és könnyen háttérbe szorítja a távolabbi, negatív következmények tudatát. Gondoljunk például az impulzív vásárlásra vagy a rossz párkapcsolati döntésekre.
Az önismeret hiánya is közrejátszhat. Ha nem látjuk reálisan saját gyengeségeinket, vagy nem vagyunk tisztában azzal, hogy milyen érzelmi mechanizmusok vezérelnek minket, könnyen belefuthatunk ugyanazokba a csapdákba. Egy gyakorlati példa: ha valaki nem ismeri fel, hogy konfliktuskerülő, rendszeresen olyan helyzetekbe sodorhatja magát, ahol inkább elkerüli a nehéz beszélgetéseket, ahelyett, hogy szembenézne velük. És ez hosszútávon újabb problémákhoz vezethet.
Az elmulasztott önreflexió is hozzátesz az ismétlődéshez. A rohanó hétköznapokban ritkán szánunk időt arra, hogy megfigyeljük, kielemezzük és megértsük, miért hoztunk meg egy adott döntést, vagy miért viselkedtünk úgy, ahogy… Az önreflexió hiánya azt eredményezheti, hogy nem látjuk át teljesen a hibák okait, és így képtelenek vagyunk változtatni a mintáinkon.
