Már küszöbön az őszi szezon, amikor várakozásaink szerint előkerülnek a gardrób mélyéről az ezzel az évszakkal rezonáló öltözetek - a garbó, a csizma, a bőrkabát, a skinny nadrág -, és szinte megfékezhetetlen vágyat érezhetünk az otthonunk átöltöztetésére is. Felkerülnek az ágakkal és termésekkel ékesített díszvázák az asztalra, otthonszerte pompáznak az őszi hangulatot idéző színes levelek és az elmaradhatatlan „tök dekor.” Közben pedig megcirógatja az orrunkat a konyhából beszűrődő diós és körtés sütemények illata…

Tovább

Mindannyian álmodunk magunknak egy ideális életet, melyről gyakran fantáziálunk, megvalósításához terveket szövünk, eléréséért hajlandóak vagyunk fáradozni. A realizálás általában nem ugyanaz, mint ami a „látomásainkban” él, mégis örömmel tölthet el bennünket, ha akár egy kis lépéssel is közelebb kerültünk a vágyott életünkhöz, énünkhöz.

Tovább

A sportszerű magatartás és annak igénye a hétköznapokban is gyakran felmerül. “Viselkedjünk sportszerűen!” – kívánjuk bizonyos helyzetekben magunktól és társainktól. A sportszerűség magában foglalja a verseny becsületes kivitelezését, mindeközben pedig megtanítja az ebben résztvevők azon hozzáállását, hogy akár győztesen, akár „vesztesen” (bár tudjuk: nincsenek veszteségek, csak tapasztalatok) zárja a megmérkőzést, feddhetetlenül fogadja azt.

Tovább

Bár a gyermekkori traumák felismerése egy összetett és árnyalt folyamat eredménye, melyből az érintettek ideális esetben egy terapeuta segítségével kigyógyulhatnak, akad néhány jel, amit nem érdemes félvállról venni.

Tovább

Létezik egy különleges érzelmi élmény, ami annak ellenére, hogy nehezen meghatározható, a legtöbbünk életében kiemelt helyhez jut. Ez a boldogság, ami gyakran jár kéz a kézben a kiegyensúlyozott és teljes értékű életre való törekvéssel. A pozitív és kellemes élményekkel összefüggő érzés megtapasztalása értékkel telíti az egyének életét. Mit tehetünk annak érdekében, hogy közelebb kerülhessünk boldogság céljainkhoz?

Tovább

A független piackutató platform, a Gitnux friss adatai szerint: világszerte az emberek közel 44 százaléka tapasztalt már a testi megjelenésére vonatkozó elítélő-megvető megjegyzéseket - megdöbbentő módon, elsősorban a családtagjaitól. Többek között ennek a romboló kritikának a számlájára írható az, hogy a tinédzserek 94 százaléka elégedetlen a testével, egyáltalán a külső adottságaival. Ez a toxikus, kéretlen „visszajelzés”, az élet szinte minden területén megmutatkozhat: a magánéletben, az utcán, a munkahelyen, közösségben, utazások során, és persze a közösségi média platformokon is.

Tovább

A döntéshelyzetek az élet elkerülhetetlen részei, amelyek gyakran komoly fejtörést okoznak. Amikor válaszút elé érkezünk, a bizonytalanság és a kételyek könnyen eluralkodhatnak rajtunk. Ilyenkor a lehetőségek mérlegelése és a következmények átgondolása időigényes és kimerítő feladat lehet.

Tovább

Az emberek hajlamosak első látásra ítélkezni. Nincs is ebben semmi érdekes, hiszen az evolúció során azonnali megítélések segítettek a túlélésben, gyorsan döntve barát és ellenség között. Manapság már nem kell a túlélésért küzdenünk, de az ítélkezés megmaradt.

Tovább

A kognitív vagy gondolkodási rugalmasságként is emlegetett mentális flexibilitás olyan kognitív, azaz gondolkodáson és megismerésen alapuló képesség, mely lehetővé teszi az egyszerre több dologra való figyelést, az új és váratlan kihívásokhoz való jobb alkalmazkodást.

Tovább

Egy éttermi étkezés során sok minden kiderülhet rólunk. Mondjuk, akár az is, hogy milyenek vagyunk valójában – azok, akik a menüt bogarásszák percekig, az életben is mindent jól megfontolnak. Vagy azok, akik azonnal ráböknek az egyik fogásra, ezzel is bizonyítva határozottságukat!

Tovább

“Mi van, ha nem fog sikerülni? Mi történik, ha ő nem így gondolja? Talán meg sem engedhetem magamnak…” Néha ilyen, és ehhez hasonló gondolatok gyötörhetnek bennünket, ráadásul „életben tartásukkal” belemerülhetünk a fejünkben zajló események véget nem érőnek mutatkozó spiráljába, ahelyett, hogy a tettek mezejére lépnénk.

Tovább

Az, hogy egy pár tagjai hol alszanak az ágyban, többet elárulhat a kapcsolatukról, illetve a személyiségükről, mint gondolnánk. Az ágybeli pozíciók nemcsak kényelmi szempontokat tükröznek, hanem mélyebb érzelmi és pszichológiai vonatkozásai is lehetnek. Te az ágy melyik felén szeretsz aludni?

Tovább

„Az önfejlesztés sosem ér véget, a határ a csillagos ég!” - olvashattuk a Forbes egy korábbi cikkében a világ egyik legnagyobb nonprofit önképző szervezete, a Toastmasters International kapcsán. Már önmagában a kijelentés elolvasása is sokakat energiával, tettvággyal, motivációval tölthet el. Mielőtt azt gondolnánk, hogy a manapság egyre többet hangoztatott önismeret és önfejlesztés kérdése a modern kor szülötte, gondoljunk az ókori delphoi jósda méltán híres feliratára, mely arra ösztönözte az embereket, hogy ismerjék meg önmagukat.

Tovább

A pszichológus Csíkszentmihályi Mihálytól származó és rendkívül népszerű „flow-elmélet” a pillanatban, élményben, tevékenységben való tökéletes feloldódást jelöli, ami mellett egy ideig bizonyosan elmosódik, eltörpül minden egyéb jelenség. A teória többek érdeklődését felkeltette, így a téma olyan alkotásokban is főszerepet kapott, mint például a 2020-ban készült „Soul” című animációs fantasy-dráma.

Tovább

Abban a véleménydömpingben, ami manapság körülvesz minket, nem egyszerű eligazodni. Kinek a véleménye számít? Miért nem segít senki? Miért szól bele mindenki? Kinek higgyek? Kinek ne? És úgy általában: érdemes-e bárki véleményével is foglalkoznom, akár rombol, akár épít vele?

Tovább

A neuroticizmus érintettjei az érzelmek hullámvasútját jóval sűrűbben és intenzívebben tapasztalják meg, mint mások; és gyakran jellemző rájuk a lehangoltság, a szorongás, a túlzott éberség, és egyéb szélsőségesnek mondható érzelmi megnyilvánulások. A neuroticizmus nem tartozik a mentális zavarok kategóriájába, tudniillik ez egy személyiségvonás, ami a mindennapi működést jelentősen megzavaró kontrollálatlan negatív érzelmekre hajlamosítja az egyéneket.

Tovább

A mentális jóllét egy olyan állapot, amely megélése segíthet hatékonyan megbirkózni a feszültséggel és kihívásokkal, felismerhetjük a képességeinket, fejlődhetünk, tevékenykedhetünk, megfelelő döntéseket hozhatunk, és minőségi kapcsolatokat építhetünk. A mentális egészség egy alapvető emberi jognak minősül, amely az egyéni, közösségi és társadalmi-gazdasági fejlődés szempontjából ugyancsak kulcsfontosságú szerephez jut. Mit tehetünk a mentális egészségünk érdekében?

Tovább

Thomas Henricks szociológia professzor meglátása szerint viszonylag gyakori jelenség lehet, hogy éppen az aktuális személyiségi stílusunk akadályoz meg bennünket abban, hogy én-ünk legjobb változatát érvényesítsük. A szakember azokat az alapvető módokat, amelyek révén az emberek a világot megtapasztalják a „tapasztalati ösvényeknek” vagy utaknak (pathways of experience) nevezi. Ezek az utak pedig a következők: munka, játék, rituálék, valamint a közösség. Amennyiben kíváncsi vagy a domináns személyiségstílusodra, olvass tovább!

Tovább

Szótári értelmezés szerint a hedonizmus egy ókori görög filozófiai irányzat, mely a testi és szellemi élvezetekre összpontosít, ezt tekintve az életben a legfőbb jónak. Hétköznapibb megközelítésben ez egy olyan életfelfogást és gyakorlatot jelöl, melyben az érzéki örömök élvezete az egyéni élet vezérfonala. Manapság leginkább a „You Only Live Once”, röviden: „YOLO”, magyarul: „csak egyszer élsz”, megközelítésben találkozhatunk ezzel az életfelfogással. Ám nem csupán erről van szó…

Tovább

Hurry sickness (“sietés betegség”). Ez az angol kifejezés a sietést mint modernkori „betegséget” állítja elénk, noha nem tartozik a szorosan vett tényleges egészségügyi vagy mentális rendellenességek körébe. Mindennek ellenére nem hagyható figyelmen kívül, hiszen a „rohannom kell” üzemmód folyamatossá válása jelentős mértékben átrendezheti és átminősítheti az élet számos területét. Továbbá nem mentes a feszültségtől és aggodalomtól sem, így nagy a lehetősége annak, hogy nem tudjuk kihozni a legjobbat a pillanatokból. Hogyan változtathatunk ezen?

Tovább