Az önbizalom kulcsfontosságú szerepet játszik az egyén boldogságában, a személyes fejlődésben és a kihívások sikeres kezelésében. Bár az önbizalom fejlesztése nem mindig könnyű, léteznek hatékony módszerek és stratégiák, amelyek segíthetnek abban, hogy egyre magabiztosabbnak érezd magad a mindennapokban. Íme néhány lépés, amelyek hozzájárulhatnak az önbizalmad megerősítéséhez.

Tovább

A "ghosting" kifejezést általában akkor használjuk, amikor valaki hirtelen és váratlanul megszakítja a kapcsolatot vagy a kommunikációt egy másik személlyel. Habár ez leggyakrabban egy párkapcsolat vagy kezdődő ismeretség során történik anélkül, hogy bármiféle magyarázatot vagy indoklást adna a felszívódó fél, az élet más területein is találkozhatunk a jelenséggel.

Tovább

Az a bizonyos nagybetűvel szedett, a személyes naptárakban pirosan virító nap, amire az általános elképzelések szerint a legtöbb lány már kiskorától készül, minden kultúrában sorsfordító eseményként van kitüntetve. Ez a házasságkötés, az egybekelés napja. A mesébe illő, holtomiglan-holtodiglan fogadalmakkal teleszőtt szertartást kikerülhetetlenül követik a gyakran lekicsinylően szürkének titulált hétköznapi történések.

Tovább

Az ember társaslény mibenlétének egyik kulcsfontosságú eleme a kommunikáció, mely elengedhetetlen mind a személyes kapcsolatokban, mind pedig a karrier terén elért sikereknek.

Tovább

Ki ne szeretné, hogy a gyengeségei előnyökké váljanak? Lehetőségünk van ezeket másként nézni, és ez a szemléletváltás biztosan erősíteni fogja az önbizalmunkat és az általános lelkiállapotunkra is jótékony hatással lesz!

Tovább

Az egészségtelen kommunikáció képes megmérgezni a korábban kiegyensúlyozott emberi kapcsolatainkat. Az időhiány, a kiégés és a sok stressz miatt ingerlékenyebbek lehetünk, amit szóban és testbeszédben is kifejezhetünk. Vigyázzunk arra, hogy mérgünkben vagy fáradtan se kommunikáljunk sértő módon.

Tovább

Gyerekként a „szégyelld magad!” feddést hallva értetlenkedve igyekeztünk tudomásul venni, hogy aktuális cselekedetünkkel, viselkedésünkkel nem feltétlenül nyertük el a felnőttek tetszését. Az, ami a mi szemszögünkből szórakoztató, mulattató volt, úgy festett, hogy minderről az idősebbeknek merőben más nézetei alakultak ki.

Tovább

A vitakultúra kifejezésben megmutatkozó domináns szó, a „vita”, sokak számára megtévesztő lehet, hiszen azt sejtetheti, hogy hétköznapi, gyakran a vulgaritásba hajló vitatkozásról, torzsalkodásról, összeszólalkozásról van éppen szó. De akkor mi is rejlik valójában a vitakultúra hátterében?

Tovább

A biológus Stuart Firestein 2015-ben megjelent írásában (a Why Science Is So Successful/Miért olyan sikeres a tudomány?címűben) a tudomány egy kevésbé ismert arcát mutatja be, arra hívva fel az olvasók figyelmét, hogy a kudarc ezidáig a tudományos közeg szakmai beszámolóinak egyik legalulértékeltebb eleme. A feltérképezések sora – a tagadhatatlan és látványos sikerek mellett – nem minden esetben működik letisztult és zűrzavarmentes tényfelhalmozásként és – feltárásként. Gyakran ugyanis zsákutcákkal, pontatlan megállapításokkal, téves következtetésekkel bélelt tevékenységnek tűnik.

Tovább

A leggyakrabban előforduló fóbiáknak két típusát különböztethetjük meg egymástól: a konkrét fóbiatípusokat, valamint a szociális jellegűeket. Ez utóbbiak körébe leginkább az olyan fajtájú extrém félelmek sorolhatók, amikor az egyén valamilyen társadalmi helyzetben való megnyilvánulás vagy helyzet miatt érez magában leküzdhetetlen feszélyezettséget (pl. félelem a megszégyenítéstől, elítéléstől stb.)

Tovább

Nehéz kérdés, amelyre a legnagyobb bölcsek évszázadok óta keresik a lehetséges válaszokat. E két megközelítés látszólag ellentmond egymásnak, ám meglehet, hogy sokkal több lapul az identitás tarsoly mélyén, mint azt kezdetben gondolni és remélni mertük. Nem lehet véletlen, hogy az önismeret és/vagy önmegalkotás folyamatát sokhelyütt az emberi élet legnagyobb kalandjának tartják. Az „ismerd meg önmagad” ókorból származó jótanács (intés?) abból az alapvetésből indulhat ki, hogy már eleve bennünk rejlik minden, ami egy teljes értékű élethez szükséges, „csupán” elegendő időt kell szánnunk arra, hogy megvizsgáljuk és megértsük a bennünk elrejtett kulcsokat. Kódolva vagyunk? Saját magunk megfejtendő feladványaivá válunk?

Tovább

Az általános és középiskolásokkal való beszélgetés a tanév kezdete előtt lehetőséget ad arra, hogy felkészítsük őket az iskolaév kezdetére. Azonban ennek során nem csak az iskolai teljesítményről, hanem az elvárásokról és aggodalmakról is lehet beszélgetni velük.

Tovább

A közösségi média felhasználói egyre-másra újabb és újabb egyedi trendekkel és ezekhez kapcsolatos kifejezésekkel jelentkeznek, amelyeket a fiatalság hamar átvesz, így azok futótűzként terjednek el az online térben. Habár ezek közül soknak megkérdőjelezhető a létjogosultsága, most egy olyan jelenséget kellene megismernünk, amely valóban megérdemli a figyelmünket!

Tovább

Az ősz beköszöntével sokunk esik őszi „depresszióba” a folyton borús, esős, szürke időjárás miatt. Szinte hihetetlen, hogy akad, akiből a nyár vált ki hasonló állapotot. Vajon te is köztük vagy? Talán a folytonos melankólikus hangulat a nyári időszakban nem a véletlen műve?

Tovább

Olykor tapasztalhatjuk, hogy egy kiadós alvás sem segít a felfrissülésben. Fáradtan ébredünk annak ellenére, hogy átaludtuk az éjszakát. Ilyenkor napi tevékenységeinket lankadó figyelemmel, alulmotiváltan vészeljük át, és este egy nyomasztó érzés is mellénk szegődik a meglévők mellé: egyfajta nehezen körülírható hiányérzet, az ürességérzés.

Tovább

Évszázadok óta foglalkoztatja a gondolkodókat, hogy vajon mennyire vékony a határ a zsenialitás és az őrültség között. És noha vágyunk a nyugalomra, a békére, mégis titkon – vagy tán kevésbé titkoltan – csodálattal fürkésszük a prominens alkotó-egyéniségek különös és bátor megnyilvánulásait, véleményeit, alkotásait. A rendkívülit nehéz megérteni, így nem minden esetben (sőt!) nyílnak tárt karok a befogadására.

Tovább

A szakemberek évek óta próbálják nyomatékosítani, hogy a képernyő előtti időtöltés és üldögelés, milyen nagy károkat okoz a fizikai és a lelki egészségünk szintjén is. Az sem elhanyagolható dolog, hogy a felnőttkorú lakosság milyen veszélyeknek van kitéve a közösségi hálón történő görgetéskor, de különösen nagy aggodalomra ad okot, ha az alakulófélben lévő fiatalok személyiségtorzulásait kezdjük el vizsgálni.

Tovább

Bevett viselkedésmód, értelemszerű megnyilvánulás, a konvenciók, vagyis a közös megegyezések betartásán alapuló cselekvéssorok, adott csoporton belüli írott és íratlan szabályok elfogadása szerinti életvitel és magatartás. Ez az, amit nagyvonalakban és általában normálisnak szoktunk tekinteni.

Tovább

„Sohasem lennék egy olyan klubnak a tagja, amelyik elfogadna engem tagjának.” Woody Allen kultikus filmjéből, az Annie Hall-ból származó idézet sokakat töprengésre ösztönöz. Vajon esetünkben felmerül-e kérdésként, hogy csatlakoznánk-e egy olyan kis közösséghez, mely szívesen fogad bennünket újdonsült tagjaként? Mit árul el rólunk, ha az állításunk „igen”? Mit abban az esetben, ha „nem”? Mindkét válasz esetén önismereti, önbecsülési kérdésről esik-e szó? Mennyire vagyunk tisztában saját értékeinkkel és hiányosságainkkal?

Tovább

A népesség döntő része a nyár kihívásai ellenére is epekedve várja a jó idő beköszöntét. és tervek százaival vág bele ezekbe a hónapokba. Ezzel szemben vannak olyan embertársaink is, akiknek nem ennyire egyértelműen napfényes ez az időszak. A túlzó elvárások és azok beteljesülésének elmaradása lelki problémákat is előidézhetnek.

Tovább