Az apró tettekben erő rejlik – írja S. J. Scott „A szokás hatalma” c. könyv első fejezetében. Ezek a szokások pedig vagy pozitívan, vagy negatívan, ám kétségtelenül hatást gyakorolnak az életünk minden területére. Ugyanezt a nézetet vallja Dr. Megan Edgelow a Queen’s University egészségtudományi karának kutatóprofesszora is, mondván, hogy amit naponta/napi rendszerességgel cselekszünk, erőteljesen meghatározza az életünk folyását.

Tovább

Minőség és mennyiség. Egymásba tekeredő, egymásban örvénylő, egymást folyamatosan átformáló ikertestvérek. Megvilágítanak és ellepleznek, kinyitnak és bezárnak, életünk szinte minden területét átmossák lényegükkel. Egyénenként talán mindannyian a minőség mérlegserpenyőjére helyezzük álláspontunkat, ám „tömegszinten” gyakran éppen az ellenkező iker felé látszik elbillenni a mérleg, nem kevés többletsúllyal a birtokában.

Tovább

Mi a közös a véleményvezérek, megmondóemberek, social media influenszerek, motivációs trénerek irányultságában? Netán a hatás(vadászat), a befolyásolás, a dominancia(igény), a népszerűség, valamint a mindezek hatására bekövetkező csoportos nézet- és véleményformálás?

Tovább

Mindannyian kapunk a láthatatlan puttonyainkba olyan családi, közösségi mintákat, lenyomatokat, lelki és mentális útravalókat, melyek elkerülhetetlenül jellemformálóinkká válnak. Optimális esetben ezek a személyre szabott hagyatékok építenek, támpillérként szolgálnak bontakozó önismeretünk és egyéni fejlődésünk folyamatában.

Tovább

Az egyre szélesebb körben ismert és populáris vonzás törvénye, mely a jólét növelésére és a siker vonzására összpontosító régi filozófiára épül, manapság reneszánszát éli. A vallási és filozófiai hagyományokból kifejlődött nézetet a 20. század elején a Napoleon Hill könyveknek – pl.: a Gondolkozz és gazdagodj – köszönhetően újra az érdeklődések centrumába került. A stafétabotot később olyan szerzők vették át, mint például Louise L. Hay az Éld az életed!, és Az erő benned van! c. sikerkönyvek írója.

Tovább

Az emberi elme és lélek titkai nem csak tudományosan vizsgálandók, hanem mindig érdekes és izgalmas téma a laikus számára is. Nagyszerű érzés valami újat megtudni saját magunkról. Megérteni saját viselkedésünket, megtanulni másokkal bánni, vagy épp megfelelően kifejezni érzéseinket, szándékunkat. Összefoglaltunk néhány egészen egyszerű, mondhatni hétköznapi pszichológiai okosságot, amelyekkel könnyebben befogadhatjuk és kezelhetjük ezt a tudományt a hétköznapokban is.

Tovább

Sokan megrémülnek a folyton mosolygó emberek láttán… Mintha csak a keep smiling! (mosolyogj!) arcukat minden reggel a gardróbszekrény egyik vállfájáról leakasztva öltenék magukra. Netán valami bajt sejtünk kitüremkedni Köpecen? (Bocsánat, de Stephen King egyik ikonikus alakja, Pennywise is folyton mosolyog, ám ilyenkor a legkevésbé sem az a vágy kezd csírába szökkenni kis szívében, hogy önkénteskedjen egy szeretetszolgálatnál…)

Tovább

Az önismeret: munka, mégpedig folyamatos. E folyamatban fel kell térképeznünk egy még ismeretlen mikrobirodalmat, vagy ha jobban tetszik: egy sajátosan működő egyéni szerkezetet a maga összetettségével és lehetőségeivel együtt.

Tovább

Ha kezünkbe vesszük az introvertált irodalom legnépszerűbb írásait, – pl. Sylvia C. Loehken: A csend ereje, vagy éppen Susan Cain: Csend c. munkáit – már a címek alapján megjelölhetjük az introvertált személyiségtípusú emberek legerőteljesebb erőforrását, a csendet. Szerencsére ma már egyre szélesebb körben ismertek az introvertált és extravertált kifejezések, és az ehhez szorosan kapcsolódó sajátosságok, így egymást követik az önkéntes „leleplezések”, felvállalások is.

Tovább

Gyermekkorunk hőn imádott példaképeire visszatekintve gyakran ott mocorog a fejünkben a „vajon miért éppen ő?” elbizonytalanító kérdése. Amikor „Lócikként” még csillogó szemmel mustráltuk a körülöttünk forgolódó „óriásokat” szempillantás alatt a helyükre bűvöltük volna magunkat, ha tehettük volna – ha lett volna hozzá megfelelő varázspálcánk. Azonban később ráébredtünk arra, hogy e hús-vér példaképek egyik legszembetűnőbb gyengesége az idealizálásukban érhető tetten.

Tovább

Nem túlzás, ha századunkban bátorkodunk arra a megállapításra jutni, hogy egyszerűnek lenni valójában igen bonyolult dolog. Hiszen tekintsük kiindulópontnak életünk bármely területét, abban rövidesen tetten érhetjük a (túl)zsúfoltságot, a sokrétűséget, az ágas-bogasság jellemzőit.

Tovább

A spiritualitás iránt mélyebben érdeklődők körében nem ismeretlen fogalom a „nevezd nevén a fenevadat, és megszelídül” eljárása. A megnevezés által egyúttal megragadhatóvá válnak a fogalmak, az érzelmek, a gondolatok, az ötletek, a legkülönfélébb társadalmi jelenségek. A pontos megnevezések révén kiiktathatóak a gyakran zsákutca-végű általánosítások, ködösítések, ködszurkálások. Ma már egyre több – korábban csupán körülírással mustrálgatott – jelenséget sikerült alaposabb vizsgálódás tárgyává tennünk azáltal, hogy névvel ruháztuk fel azokat.

Tovább

A bizonytalanságról zömében elmarasztalóan szoktunk beszélni. Azonban a bizonyosság mostohatestvéréről kiderült, hogy bizony alkalomadtán szükségünk van rá… Hogyan lehetne szükségünk kétségekre, billegő fogódzókra? – tehetnénk fel rögtön a visszakozó kérdést.

Tovább

Az egyszerűség kedvéért – szoktuk mondani. Azt is viszonylag sűrűn rebesgetjük és fogadjuk innen-onnan érkező jótanács és életbölcsesség formájában, hogy az egyszerűség az valójában út a problémamegoldáshoz; megbízható és elegáns; az arany középút maga.

Tovább