A mennyiség kiüresít, a minőség táplál… Vagy hogy is van ez?
Minőség és mennyiség. Egymásba tekeredő, egymásban örvénylő, egymást folyamatosan átformáló ikertestvérek. Megvilágítanak és ellepleznek, kinyitnak és bezárnak, életünk szinte minden területét átmossák lényegükkel. Egyénenként talán mindannyian a minőség mérlegserpenyőjére helyezzük álláspontunkat, ám „tömegszinten” gyakran éppen az ellenkező iker felé látszik elbillenni a mérleg, nem kevés többletsúllyal a birtokában.
Az élet minőségét sok esetben a mennyiség szemüvegén át mérjük fel. Nem vonjuk kétségbe – talán nem is lenne értelme ekként eljárni –, hogy az anyagi biztonság egyike azon alapfeltételeknek, melyek az emberhez méltó élet biztosításához szükségesek. Hasonlóképpen vélekedhetünk a kényelmes otthonról, a jó egészségről, az összetartó családról, a harmonikus atmoszférájú munkahelyről, megbízható barátokról egyaránt. Keressük az életben a biztonságot, állandóságot és elégedettséget kínáló feltételeket, és iparkodunk azok megvalósításán.
Nem szükséges a vagy-vagy hozzáállással voksolni egyik vagy másik mellett, hiszen e két fogalom – úgy fest, hogy elválaszthatatlan egymástól. Ha például elegendő időt szentelünk egy új nyelv megtanulására, egy hangszeren való játszásra, vagy éppen a sportolásra, mindennek bizonyosan meg lesz a várhatóan pozitív előjelű eredménye. Ebből is láthatjuk, hogy a minőség-mennyiség testvérpár az esetek (ilyen jellegű) döntő többségében kéz a kézben járnak.
A túl sok, illetve a túl kevés viszont egyik testvér malmára sem a tervezett mennyiségű vizet fogja hajtani, így idővel alul- vagy felülműködés, az egyensúlyból való kibillenés, harmóniafelborulás észlelhető.
Azt a bizonyos arany középutat egyáltalán nem könnyű megtalálni, viszont a jó hír az, hogy napjainkban egyre bővülni látszik a tudatosságra való törekvés. A tudatos lépések mérlegelést kívánnak meg a törekvőktől, a keresőktől, így nem meglepő, hogy egyre több esetben kapják magukat azon, hogy olyan releváns kérdéseket tesznek fel maguknak, mint: a „Valóban szükségem van erre? Hozzáadott értéket fog képviselni ez az életemben?” stb. Így elindulhatunk egy életmód-áttekintő, azt értékelő úton, amelyben kiküszöböljük az általunk fölöslegesnek ítélt dolgokat – legyen szó akár kapszulagardrób-tervezésről, funkcionalista lakberendezésről, esetleg takarékoskodási lépések megtételéről.
Az alábbi tippek segíthetnek átszervezni, vagy ha úgy tetszik újratervezni az életünket a minőségi és mennyiségi kapaszkodók harmonizálása által:
ha lakásvásárlásban gondolkodunk, érdemes a fenntartható, kényelmes otthont megcélozni – ezt pedig nem minden esetben a négyzetméterek határozzák meg;
a takarékoskodással tervezzünk hosszú távra, legyünk türelmesek, hiszen tudjuk: több nap mint kolbász; először mindig magunkat fizessük ki;
barátainkat, kapcsolatainkat ne számokban, hanem az értelmes, egymást kölcsönösen támogató hozzáállásban „mérjük”;
egészségünk érdekében a helyi, idény, tápláló, bio, vitamindús ételeket részesítsük előnyben.
Azonban vegyük például a pedagógiai eljárás értékelési mércéjét, minősítési fokait (jegyek, osztályozások formájában). Vagy a minőségi és mennyiségi árutermelést ebben az egyre élesedő, a feladatellátó kapacitást gyakorta túlterhelő világversenyben.
Tagadhatatlan tehát, hogy bárhová is nézünk szembe találjuk magunkat ezzel a két egymást kiegészítő fogalommal. Minden megnyilvánulásban fellelhető ez a két pólus: a minőség és a mennyiség.