Egyéni rituáléink ereje
Az apró tettekben erő rejlik – írja S. J. Scott „A szokás hatalma” c. könyv első fejezetében. Ezek a szokások pedig vagy pozitívan, vagy negatívan, ám kétségtelenül hatást gyakorolnak az életünk minden területére. Ugyanezt a nézetet vallja Dr. Megan Edgelow a Queen’s University egészségtudományi karának kutatóprofesszora is, mondván, hogy amit naponta/napi rendszerességgel cselekszünk, erőteljesen meghatározza az életünk folyását.
Amennyiben a kutatók ezen nézetében nem találunk kivetnivalót, akkor talán érdemes a napi rutinjaink pozitív oldalát szem előtt tartanunk. Erre összpontosítva kialakítani egy olyan szokásrendszert, amely támogatja az alkotóerőnket, jótékony hatással van a testi és mentális egészségünkre, munkánkra és kapcsolatainkra egyaránt.
Edgelow meglátása szerint bár a magunk mögött hagyott világjárvány alatt a rutinokra esetleg ellazulás-akadályozó, kedvlohasztó tevékenységsorokként tekintettünk, mégis be kell látnunk, hogy több területen hatékony eszközöknek bizonyultak. Ezek a szokások és cselekedetek ugyanis fogódzókként, kapaszkodókként tűntek fel a zűrzavarossá vált COVID-hétköznapok során. Elvégzésükkel sikerülhetett fenntartanunk a napi normalitásba vetett bizalmunkat, és karbantartanunk a kognitív funkcióinkat (figyelem, észlelés-érzékelés, emlékezés, gondolkodás). Ezekkel a tartalmas tevékenységekkel sikerülhetett megbirkózni a hirtelen és globálisan ránk zúduló változásokkal.
Miben mutatkozik meg a rutinok ereje?
A kognitív funkciók hatékony támogatása mellett a rutinok segítségével:
fenntarthatjuk és erősíthetjük a kreativitásunkat (azáltal, hogy a rendszeressé vált szokások napjaink szerves részévé válnak, és elvégzésük nem igényel megerőltetést tőlünk – azaz megszokottá, bevetté formálódnak – így több időt és energiát tudunk fordítani a komplexebb feladatok elvégzésére)
a mindennapi produktivitásainkat olyan aprónak és szokványosnak vélt tettek teszik megalapozottá, mint például a reggeli készülődés a családdal (ébredés, kávézás, közösen elfogyasztott reggeli stb.), a megszokott időben való elindulás munkába és iskolába, e-mailek gyors megválaszolása, a munkatársakkal történő egyeztetés stb.
a művészek, többek között, testre szabott napi rituáléiknak, jól meghatározott munkarutinjuknak tudják be termelékenységüket – főként otthoni környezetben, ahol megfelelő rendszerezés hiányában könnyen elszaladhat az idő
a „rend a lelke mindennek” nézet nem csak a rendezett otthonok egyik aranyszabálya, hanem a napi rutin mozgatórugója is – pl. ha a használati tárgyaink helyét nem változtatjuk, kiküszöbölhetjük a keresgélésükre szánt időt és az ezzel járó idegeskedést nemkülönben. Rendezett és tiszta környezetben a munka is gördülékenyebben halad.
a szellemi tevékenységek mellett fontos a testmozgásra, az ajánlott napi aktivitásra fordított idő beékelése is – pl. reggeli vagy esti kocogás, torna, séta munka előtt/után stb.
a rendszeres étkezés, az ugyanabban az órában lefekvés és felkelés is jótékonyan hat az egészségünkre, hosszú távon kifizetődnek és idősebb korunkban is örülhetünk szellemi-testi fittségünknek
Idővel szükségét érezhetjük a rutin frissítésnek is, az új tevékenységekkel, hobbikkal, foglalkozásokkal kibővített napirend bevezetését, amiket apró lépésekben formálunk napirendünk fontos elemévé. Lassan azt fogjuk észlelni, hogy többé már nem recsegő-ropogó gátló tényezőkként tartjuk számon mindennapi rutinjainkat, hanem életünk „fűszereiként” tekintünk rájuk.