A magyar konyha legfontosabb alapfűszere. Gyönyörű piros színe van. Isteni aromát kölcsönöz az ételeknek. Létfontosságú vitaminokat is tartalmaz. No, kitaláltad, hogy mi az? Igen, az őrölt pirospaprika! Ismerjük meg jobban ezt a csodát!
A fűszerek az emberiség keletkezése óta nagy szerepet játszanak mindennapi életünkben. Erre engednek következtetni az antik írásos emlékekben ezekre tett utalások is. Az archeológusok már i.e. 3000 előtti egyiptomi sírokban is találtak fűszereket, amelyeket a test balzsamozására használtak. I.e.200 és 1200 között a rómaiak fűszerekkel kereskedtek az Egyiptom és India között megtett óceáni utazásaik során. Borssal, fahéjjal, szerecsendióval, gyömbérrel tértek haza.
Ha nem elég sós az étel, az természetesen probléma, bár az „elég sós” fogalma eléggé relatív. Ugyanakkor, ha szinte csak a sót használjuk, mint fűszer, az eléggé kiábrándító tud lenni, és valljuk be, nem is túl egészséges.
Amikor a kisfiammal még húsvét előtt hazahoztuk az általa (vagyis inkább nagyrészt a nevelőnő által) ültetett kerti zsázsát, még nem hittem, hogy az aprócska levelek nem csak a húsvéti sonka mellé passzolnak majd. Lehet különböző kencék alapanyaga is, mondjuk reggelire vagy uzsonnára!
Ahogy egyre több receptet próbál ki az ember, egyre több fűszerrel lesz gazdagabb a kis konyhája. Ezek kezdetben maradnak az eredeti zacsiban, ám egy idő után kezelhetetlen lesz a helyzet..., vagy legalábbis egyre nehezebben találja meg a főszakács az éppen szükséges őrleményt vagy a szárított, aprított levelet.... Mibe és hogyan helyezzük el tehát a fűszereket..., erre a problémára lesznek itt ötletek!
Olyan konyha egészen biztosan nincs, ahonnan hiányozhatnának a fűszerek! Azokat azonban mindenki másként tárolja. Van, aki a saját zacskójában hagyja, van, aki lelkesen különböző üvegcsékbe töltögeti, aztán mehet a szekrénybe, polcra, és van, aki még ebből is valami dekoratívat szeretne létrehozni...