Te is szép vagy! – Így fogadd el könnyebben önmagad
Mint a nők többsége, én sem voltam, vagyok kibékülve önmagammal. Mert ez lehetne kisebb, az lehetne nagyobb, amaz lehetne hosszabb, keskenyebb, kerekebb és így tovább, és így tovább. Ez az egész testmizéria a gyerkőcöm születése után, pontosabban az „anyatejes korszak” végeztével tetőzött nálam (is), amikor is nem sikerült hipp és hopp, visszanyerni a várandósság előtti formámat.
Ugyan sejtettem, hogy nem lesz egy sétagalopp pici gyerek mellett újra nekiállni mozogni, odafigyelni az étkezésre, éshát valljuk be, nem is a húszas éveim elején járok, amikor is az ember még könnyebben ledobja a rárakódott plusz kilókat, de azért könnyebb „menetre” számítottam. Mondjuk, szerettem volna, hogy legalább nyárra az elképzeléseimhez hasonló valaki néz vissza rám a tükörből. Hát, nem így lett/van!
A „támogató” média…
Persze, ilyenkor az ember akarva-akaratlanul belefut a közösségi oldalon, magazinokban, a televízióban, vagy akárhol, hogy XY „sztár” még csak alig pár hónapja adott életet 1.,2., sokadik gyermekének, de máris milyen bombaformában van… Így az ember egy-egy „borultabb” pillanatában úgy érzi, nem csak magához, de ezekhez a bizonyos XY-okhoz képest is a béka sejhaja alatt van alakilag. Na, de ebből most már elég!
Így szeresd önmagad!
Amikor már nagyjából minden körülöttem megforduló családtagot, barátot ezzel a „Még mindig nem fogytam le, mikor leszek újra a régi?” témával fárasztottam, akkor éreztem úgy, hogy ennek sürgősen véget kell vetnem, és a testi erősítés mellett a lelkemet is kicsit meg kellene támogatnom. Persze, az étkezésre továbbra is figyelek, és a rendszeres mozgást sem adom fel, de igyekszem a következőket is figyelembe venni.
Senki sem él örökké
Bizony, még mi sem!:-) Az élet hamar elillan, és nem tölthetjük az egész földi létünket azzal, hogy elégedettlenek vagyunk önmagunkkal, és csakis a hibáinkat látjuk! Ne legyünk naivak: ahogy az idő múlik, testünk is öregszik, ráncainkat gyűlnek, bőrünk már nem lesz olyan feszes és így tovább. De ezek csupán külsőségek! Ha van egy boldog párkapcsolatunk, egészséges, gyönyörű gyermekeink, szép családunk, megbízható munkahelyünk, néhány igaz barátunk, akkor mi a szerencse fiai vagyunk! Kit érdekel akkor az a pár plusz kiló, apróbb vagy nagyobb hurkácska, kicsike narancsbőr?
Nyomás a tükör elé!
No, akkor tükör elé beállni, textilt ledobni, és megkeresni magunkon a szép, nekünk tetsző részeket! Ha lehet, hangosan mondjuk is el, mit szeretünk magunkon! Ezt a műveletet hetente legalább háromszor ismételjük el a siker érdekében! Így szép lassan az agyunk megtanulja, hogy a tükörképünkkel pozitív érzéseket kapcsoljon össze! De vigyázat, ez fordítva is működik! Ha csakis a rosszat látod magadon, ha mezítelen tested megpillantod, az agy negatív érzéseket társít majd a meztelenséghez.
Csak az előnyösre figyelj!
Ha már ott állsz a tükör előtt, ne légy rest felfedezni a legelőnyösebb tulajdonságaidat! Hangsúlyozd azt az sminkeddel, öltözködéseddel! Persze, nem árt tisztában lenni a kevésbé pozitív tulajdonságainkkal sem, hiszen azok elrejtésére is érdemes különböző trükköket bevetni.
Felejtsd el!
Bizonyos szempontból hasznos a különböző közösségi oldalak látogatása, hiszen rengeteg, rég nem látott, messze élő ismerőssel vehetjük fel így a kapcsolatot. Ám sokszor belefutunk önmagukat állandóan fényképező, az adott felületen mutogató ismerősökbe, akik a tökéletesebbnél tökéletesebb testüket mutogatják. Vagy ha ők nem is, azért valahogy egy-egy „makulátlan celebtest” azért csak odakúszik a szemünk elé. Ahelyett, hogy ezek a fotók a fittebb, egészségesebb életre motiválnának, csak elkezdjük magunkat hozzájuk hasonlítgatni, és szép lassan az összes apró, talán nem is létező hibát felfedezzük a saját testünkön. És lassan, de annál biztosabban elkezdjük nagyon nem szeretni önmagunkat.
Forrás: miss.at
