A konyha a lakás lelke, de egyben az egyik legnagyobb baktériumgyűjtő helyiség is. Különösen igaz ez azokra az eszközökre, amelyeket nap mint nap használunk, mégis ritkán gondolunk rájuk tudatosan. A vágódeszkák, mosogatószivacsok és konyharuhák láthatatlanul sok mindent „megélnek” egy hét alatt.
Vannak napok, amikor már az is teljesítménynek számít, ha felkelünk a kanapéról. Ilyenkor az edzőterem gondolata sem hangzik túl csábítóan, az elszántság pedig valahol félúton elveszik a pizsama és a takaró között.
Ne növeljük drasztikusan tovább a nyugati ember egyébként is proteindús étrendjét fehérjetartalmú táplálékkiegészítőkkel – figyelmeztet a Semmelweis Egyetem. Ha ugyanis valaki nagy mértékben megemeli a fehérjefogyasztását, akkor a vesét jelentős túlmunkára készteti, amely így károsodhat. Ugyanakkor életünk során vannak olyan időszakok, például csecsemőkorban, a várandósság alatt vagy 65 év felett, amikor fokozottabb fehérjebevitelre van szükség. Ezért a személyre szabott mennyiség meghatározására keressük fel kezelőorvosunkat vagy forduljunk dietetikushoz!
A derékfájdalom az egyik leggyakoribb egészségügyi probléma, ami legtöbbször pihenés és/vagy recept nélkül kapható készítmények hatására néhány napon belül elmúlik – ezt télen hólapátolás után, vagy tavasszal a kerti munkák során sokan megtapasztalhatják. Vannak azonban esetek, amikor mindenképpen indokolt háziorvoshoz fordulni, vagy akár a sürgősségi ellátást igénybe venni – mondja Nagy György professzor, a Semmelweis Egyetem Reumatológiai és Immunológiai Klinikájának igazgatója.
A serdülők finommotoros teljesítményét egyszerre alakítja a biológiai érettség és a tapasztalat, de nem azonos mértékben - derült ki a HUN-REN-ELTE-PPKE Serdülőkori Fejlődés Kutatócsoport 225 fiatal bevonásával végzett vizsgálatából.
Ahogy hosszabbodnak a nappalok és egyre gyakrabban bújik elő a nap, sokunkban megszólal a belső hang: ideje újra mozogni. A téli hónapok alatt azonban a testünk is kicsit „téli üzemmódra” váltott, lassabb lett, merevebb, és kevésbé terhelhető.
Míg a növényi eredetű nitrátok fogyasztása a demencia kockázatának csökkenésével jár, a feldolgozott húsokban lévő nitrátok növelhetik a szellemi képesség maradandó romlásának esélyét.
A tükörben megjelenő első finom ráncok sokáig csupán múló jelenségnek tűnnek. Aztán egyszer csak észrevesszük, hogy a bőr veszített a feszességéből, a kontúrok lágyabbak lettek, a tekintet kevésbé friss. Az öregedés természetes folyamat, mégis egy olyan kultúrában élünk, ahol a fiatalság eszménye szinte elvárássá vált. A kérdés egyre több nőben – és ma már férfiban is – felmerül: elfogadni vagy beavatkozni?
A kenyerek és a csomagolt élelmiszerek sótartalmának csökkentése jelentősen mérsékelheti a szívbetegségek kockázatát.
Az agávészirup általános megítélése kedvezőbb a cukorénál, pedig ha tüzetesen megvizsgáljuk az összetételét és az előállítási körülményeit, egy sor minőségi, egészségi és fenntarthatósági dilemmával szembesülünk.
A bőrápolás ma már nem csupán higiéniai kérdés, hanem trend, önkifejezés és sokak számára napi rituálé. A közösségi média tele van polcnyi szérumokkal, savas hámlasztókkal, esszenciákkal és „kötelező” tízlépéses rutinokkal. Könnyű elhinni, hogy a ragyogó bőrhöz bonyolult rendszer és jelentős befektetés szükséges. A valóság azonban jóval egyszerűbb.
Egy kanadai kutatás szerint az edzés előtti étrend-kiegészítőt szedő fiatalok kétszer akkora eséllyel alszanak napi 5 óránál kevesebbet, ami felveti ezen stimulánsok alvásra és regenerálódásra gyakorolt hatásának kérdését.
Február az a hónap, amikor a tél már hosszúnak tűnik, a lendület pedig elfogyóban van. Az ünnepek rég elmúltak, a tavasz még messzinek látszik, a szervezetünk pedig érzi a hideg, a kevés fény és a folyamatos terhelés hatását.
Az első tudományos áttekintés, amely a bambuszra mint élelmiszerre összpontosított, számos lehetséges egészségi előnyt tárt fel: a bambuszfogyasztás segíthet a vércukorszint szabályozásában, támogatja a szív és a belek egészségét, valamint csökkenti a gyulladásokat és az oxidatív stresszt.
Van valami megnyugtató abban, amikor egy könnyű, finom süteményt majszolunk egy hosszú nap végén. Nem nehéz, nem túl édes, épp csak annyira kényeztet, amennyire jól esik. Egy falatnyi süti sokszor több, mint desszert: apró jutalom, egy kis szünet a rohanásban.
Egy ausztrál kutatás szerint az egyszer használatos kávéspoharakból mikroműanyagok szabadulhatnak fel, ennek mértéke pedig nagyban függ a pohár anyagától és az ital hőmérsékletétől.
Van valami egészen felszabadító abban, amikor csak kilépünk az ajtón, és elindulunk minden különösebb cél nélkül. A tél végén, kora tavasszal a szervezetünk és a lelkünk is fáradtabb, érzékenyebb, mint gondolnánk.
A Semmelweis Egyetem kutatása szerint a problémás okostelefon-használatot nem önmagában a személyiség okozza, hanem az, ha valakinek gyenge az önkontrollja és erősen fél attól, hogy kimarad a társas történésekből (FOMO – fear of missing out). Az Acta Psychologicában megjelent tanulmány arra is felhívja a figyelmet, hogy a túlzott idejű mobilozás nemcsak pszichés terhet jelent, hanem hosszú távon fizikai következményekkel is járhat: a rossz testtartás miatt romolhat az egyensúly, lassulhat a reakcióidő és nehezebbé válhat a koncentráció.
Nincs is jobb érzés annál, mint amikor kinyitjuk a ruhásszekrényt, és friss, tiszta illat fogad minket. Mégis előfordul, hogy a zárt térben a ruhák „állott” levegőjű szagot vesznek fel. A bolti illatosítók ugyan gyors megoldást kínálnak, de sokszor túl erősek, mesterségesek, vagy éppen irritálhatják az érzékeny bőrt.
A szélsőséges hőmérsékletek, különösen a tartós hideg mérhetően növelik a kórházon kívüli szívmegállások kockázatát - derül ki egy friss magyar elemzésből. A Semmelweis Egyetem, a Budapesti Corvinus Egyetem, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME), a Pannon Egyetem és az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) közös kutatása szerint a hőség gyorsan és rövid ideig hat, a tartós hideg viszont több szívmegállást okoz, hosszabb idő alatt.