Új női világcsúcsot állított fel a háromszor három soros Rubik-kocka kirakásában egy hatéves kínai kislány, miután egy versenyen öt kirakás alapján 4,27 másodperces átlagidőt ért el – közölte a CCTV kínai állami televízió kedden.
A hosszú ülés szinte észrevétlenül válik a munkanap részévé. Leülünk reggel a számítógép elé, majd csak órákkal később jut eszünkbe, hogy alig mozdultunk meg. Ősszel ez különösen gyakori lehet, amikor a szabadtéri programok helyett több időt töltünk bent.
A nyárhoz sokak fejében szorosan hozzátartozik a mozgás. Úszás, kerékpározás, kirándulás, hosszú séták vagy egyszerűen több szabadtéri program tölti meg a napokat. Aztán beköszönt az ősz, rövidülnek a nappalok, hűvösebbé válik az idő, és könnyű elveszíteni a lendületet.
Ahogy telnek az évek, egyre gyakrabban érezhetjük, hogy a testünk másképp reagál ugyanarra a terhelésre. Ami húszévesen egy hosszú nap vagy kemény edzés után szinte észrevétlenül elmúlt, később több pihenést igényelhet. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a szervezet „elromlik”. Inkább arról van szó, hogy változik az alkalmazkodása, és nekünk is érdemes változtatnunk a szokásainkon.
A sportruhák többsége szintetikus, gyorsan száradó anyagból készül, ami edzés közben praktikus, de a kellemetlen szagokat könnyebben megtarthatja. Az izzadság, a bőrzsír és a baktériumok maradványai megtapadhatnak a szálak között, különösen akkor, ha az átizzadt ruha sokáig a sporttáskában marad.
Egy kutatás szerint az étcsokoládénak már az illata is csökkentheti az éhségérzetet, és javíthatja az éhgyomorra végzett erősítő edzés teljesítményét.
A reggelek gyakran egyet jelentenek a rohanással. Az ébresztőóra csörgése után igyekszünk minél gyorsabban elkészülni, megreggelizni, útnak indítani a gyerekeket vagy beérni a munkahelyünkre. A nap már az első percekben tele van feladatokkal, így sokszor eszünkbe sem jut, hogy néhány percet saját magunkra fordítsunk. Pedig néha éppen ennyi hiányzik ahhoz, hogy kiegyensúlyozottabban, nyugodtabban és energikusabban induljon a nap.
A csontok egészsége szempontjából elsősorban nem az számít, mennyit sportolunk, hanem az, hogy mennyire mozgunk intenzíven – erre a következtetésre jutottak a Semmelweis Egyetem kutatói. A Sports Medicine – Open folyóiratban megjelent elemzésük szerint a csontképződést leginkább azok a mozgásformák serkentették, amelyek robbanékony mozdulatokat, gyors irányváltásokat és fordulásokat igényelnek. Az eredmények hozzájárulhatnak a csontok egészségét megőrző és a csontritkulást megelőző mozgásprogramok hatékonyabb kialakításához.
Gyakran azt hisszük, hogy fél óra semmire sem elég. Ha nincs időnk egy egész délutános kirándulásra, edzésre vagy hosszú pihenésre, könnyen a telefonunk után nyúlunk, és észre sem vesszük, hogy a harminc perc már el is telt.
A meleg napoknak van egy saját ritmusuk. Minden lassabb, nehezebb, és néha már az is feladat, hogy az ember egyszerűen csak „jól legyen”. Ilyenkor nem nagy edzésekre vagy bonyolult rutinokra van szükség, hanem pár apró mozdulatra, ami segít visszahozni a testet a saját tempójába.
A nyár sokakat ösztönöz arra, hogy többet mozogjanak. A hosszabb nappalok, a jó idő és a szabadtéri lehetőségek szinte hívogatnak: ilyenkor könnyebb kedvet kapni egy sétához, biciklizéshez vagy egy esti futáshoz. Ugyanakkor a nagy meleg miatt a nyári sportolás más odafigyelést igényel, mint az év többi részében.
Évtizedeken át azt hallottuk, hogy a hatékony mozgás egyet jelent az izzadással, a magas pulzussal és a kemény edzésekkel. Futni kell, gyorsabban, messzebbre, intenzívebben. A fitneszipar hosszú ideig azt sugallta, hogy minél jobban elfáradunk egy edzés végére, annál többet tettünk az egészségünkért.
Az édesség sokak fejében még mindig egyet jelent a „bűnözéssel”, pedig egy jól összeállított nasi akár a napi étrend hasznos része is lehet. A titok az arányokban rejlik: ha van benne fehérje, rost és minőségi alapanyagok, nemcsak finom, hanem laktató is.
Sokáig azt hittük, hogy a hatékonyság kulcsa az idő beosztásában rejlik. Naptárak, listák, határidők – mind arra szolgálnak, hogy minél többet hozzunk ki a napunkból. Mégis gyakran előfordul, hogy hiába van minden precízen megtervezve, egyszerűen nincs energiánk végigcsinálni.
Egy holland felmérés szerint egyre több egészségügyi panaszt okoznak a sporttáplálkozási kiegészítők, mint a fehérjeporok, a kreatin, a magas dózisú koffein vagy az edzés előtti termékek.
A mozgásról sokszor a kemény edzések, az izzadság és a kitartó sportteljesítmény jut eszünkbe. Pedig a mindennapi jó közérzethez nem feltétlenül van szükség intenzív edzésekre vagy hosszú órákra az edzőteremben. A könnyed mozgás – például egy séta, egy rövid biciklizés vagy egy kis nyújtás – már önmagában is sokat tehet a testi és lelki egyensúlyunkért.
A gyerekek számára a világ felfedezése természetes módon a játékon keresztül történik. Számukra a tanulás nem különálló tevékenység, hanem egy izgalmas kaland, amely minden nap új élményeket tartogat. Amikor játszanak, kérdeznek, próbálkoznak és alkotnak – vagyis pontosan azt teszik, ami a fejlődésükhöz a leginkább szükséges.
Az öregedés lassítása régóta foglalkoztatja az emberiséget. Bár az öröklét még nem lehetséges, az orvos- és élettudományok jelentős előrelépéseket tettek az öregedés folyamatának lassításában, valamint az életminőség javításában.
Vannak napok, amikor már az is teljesítménynek számít, ha felkelünk a kanapéról. Ilyenkor az edzőterem gondolata sem hangzik túl csábítóan, az elszántság pedig valahol félúton elveszik a pizsama és a takaró között.
A derékfájdalom az egyik leggyakoribb egészségügyi probléma, ami legtöbbször pihenés és/vagy recept nélkül kapható készítmények hatására néhány napon belül elmúlik – ezt télen hólapátolás után, vagy tavasszal a kerti munkák során sokan megtapasztalhatják. Vannak azonban esetek, amikor mindenképpen indokolt háziorvoshoz fordulni, vagy akár a sürgősségi ellátást igénybe venni – mondja Nagy György professzor, a Semmelweis Egyetem Reumatológiai és Immunológiai Klinikájának igazgatója.