Az öregedés lassítása régóta foglalkoztatja az emberiséget. Bár az öröklét még nem lehetséges, az orvos- és élettudományok jelentős előrelépéseket tettek az öregedés folyamatának lassításában, valamint az életminőség javításában.
Vannak napok, amikor már az is teljesítménynek számít, ha felkelünk a kanapéról. Ilyenkor az edzőterem gondolata sem hangzik túl csábítóan, az elszántság pedig valahol félúton elveszik a pizsama és a takaró között.
A derékfájdalom az egyik leggyakoribb egészségügyi probléma, ami legtöbbször pihenés és/vagy recept nélkül kapható készítmények hatására néhány napon belül elmúlik – ezt télen hólapátolás után, vagy tavasszal a kerti munkák során sokan megtapasztalhatják. Vannak azonban esetek, amikor mindenképpen indokolt háziorvoshoz fordulni, vagy akár a sürgősségi ellátást igénybe venni – mondja Nagy György professzor, a Semmelweis Egyetem Reumatológiai és Immunológiai Klinikájának igazgatója.
Ahogy hosszabbodnak a nappalok és egyre gyakrabban bújik elő a nap, sokunkban megszólal a belső hang: ideje újra mozogni. A téli hónapok alatt azonban a testünk is kicsit „téli üzemmódra” váltott, lassabb lett, merevebb, és kevésbé terhelhető.
Egy kanadai kutatás szerint az edzés előtti étrend-kiegészítőt szedő fiatalok kétszer akkora eséllyel alszanak napi 5 óránál kevesebbet, ami felveti ezen stimulánsok alvásra és regenerálódásra gyakorolt hatásának kérdését.
Van valami egészen felszabadító abban, amikor csak kilépünk az ajtón, és elindulunk minden különösebb cél nélkül. A tél végén, kora tavasszal a szervezetünk és a lelkünk is fáradtabb, érzékenyebb, mint gondolnánk.
A hideg hónapokban a mozgás gondolata gyakran ütközik a kanapé és a puha takaró csábításával. Amikor kint szürke az ég, korán sötétedik, és a hőmérő is lejjebb kúszik, könnyű kifogásokat találni. Pedig éppen ilyenkor lenne a legnagyobb szükség a rendszeres mozgásra.
A legtöbben tudjuk, mit szeretnénk másképp csinálni: gyakran mozogni, kevesebbet görgetni, rendszeresen vizet inni, többet olvasni vagy korábban lefeküdni. A kezdés könnyen megy, a lelkesedés eleinte szinte magától jön. Ami igazán kihívást jelent, az nem a „hogyan kezdjem el?”, hanem a „hogyan maradjon velem holnap is?”. A jó szokások megtartása sokkal inkább tudomány, mint szerencse – és egy kis odafigyeléssel bárki megteremtheti azt a rendszert, amelyben az új rutinok tartósan megmaradnak.
Az újrakezdésnek mindig van egy különleges varázsa. Legyen szó egy hosszabb kihagyás utáni bátortalan első lépésről, egy orvosi pihenő miatt elhalasztott edzésrutinról, vagy épp arról, hogy most vágsz bele először a sportolásba – a tested minden alkalommal hálás lesz, ha újra mozgásba hozod.
Van valami varázslatos abban a pár percben, amikor reggel kinyitod a szemed, és még minden csendes. A tested azonban már dolgozik: felkészül, hogy energiát adjon a naphoz. Ilyenkor különösen fontos, hogyan ébreszted fel – néhány lassú, tudatos nyújtás ugyanis többet adhat, mint egy erős kávé. Serkenti a keringést, lazítja az izmokat és az ízületeket, és finoman jelzi a testednek: „Kezdhetjük.”
A január sokak számára nem a friss kezdetekről szól, hanem inkább a karácsony utáni lassú visszarázódásról, amikor az ember legszívesebben egy puha takaró alá bújna, és tavaszig elő sem jönne. A korai sötétedés, a hideg, a kevés napfény és a pörgős ünnepi időszak utáni „lejtmenet” együtt könnyen rányomják a bélyegüket a hangulatunkra.
Január 17-én immár tizedik alkalommal rendezik meg az Allianz Jégpályák Éjszakája rendezvénysorozatot.
Az ülő életmód a modern világ egyik rejtett kockázata. Napjainkban rengeteg időt töltünk székekben: irodában, autóban, otthoni kanapén. Bár a mozdulatlanság elsőre ártalmatlannak tűnhet, a testünk apró jelzései egyre gyakrabban figyelmeztetnek: a mikromozgások hiánya komoly következményekkel járhat.
Januárban valahogy mindannyian kicsit „új lapot” szeretnénk kezdeni, főleg, ami az egészségünket illeti. Tele vagyunk lelkesedéssel, tervekkel és elhatározásokkal, amik gyakran már február elején túl nagy falatnak bizonyulnak.
A magas vérnyomás sokáig észrevétlen maradhat, mégis komoly terhet ró a szervezetre. Jó hír, hogy a mindennapi szokásaink finomhangolásával sokat tehetünk az egyensúlyért. A természetes megközelítés nem gyors megoldásokat ígér, hanem fenntartható életmódbeli lépéseket, amelyek hosszú távon támogatják a jó közérzetet.
A december sokak számára a pihenés, a családi együttlétek és természetesen az ínycsiklandó ünnepi falatok időszaka. A bejgli, a mézeskalács és a töltött káposzta mellett könnyen elcsábul az ember, és ilyenkor a mozgás háttérbe szorul. Pedig a testünk és a lelkünk is hálás, ha az ünnepi időszakban sem mondunk le a mozgásról.
A hideg, borús napokon sokan érezzük úgy, hogy legszívesebben be sem dugnánk az orrunkat a lakásból – nemhogy edzőterembe mennénk. Télen különösen könnyű kiesni a mozgás ritmusából, hiszen korábban sötétedik, kevesebb az energiánk, és a puha takaró is csábítóbb, mint a futócipő.
Az 50 feletti időszak sokak számára új fejezetet jelent a test működésében: lassabban regenerálódó izmok, merevebb ízületek, időnként jelentkező fájdalmak. Ám a mozgás szabadságáról korántsem kell lemondani. A modern életmód, a célzott mozgásformák és a tudatos étrend lehetővé teszik, hogy az ízületek évtizedeken át jól szolgáljanak.
Az omega-3 zsírsavak fogyasztása és a testmozgás együttesen nem csak a szervezet általános védekezését erősíthetik, de külön pozitív hatással vannak a fogak körüli szövetek egészségére.
A térdízület az egyik leginkább igénybe vett pont a testünkben, ezért ha fájdalom jelentkezik, sokan hajlamosak teljesen leállni a mozgással. Pedig a megfelelő, kímélő edzésformák nemcsak kevésbé terhelik a térdet, de erősítik is azokat az izmokat, amelyek stabilizálják az ízületet. Íme néhány biztonságos, mégis hatékony mozgás, amelyekkel a térdfájdalmat is csökkentheted.