A szeptember sok családban olyan, mintha egy új fejezet kezdődne. A nyári késői reggeleket felváltják a korai ébredések, az iskolatáska, a házi feladat, az edzések és a sűrűbb hétköznapok. Nemcsak a gyerekeknek kell visszaszokniuk az új ritmushoz, hanem az egész családnak.
Van egy régi pulóver, amit évek óta nem hordunk, mégsem tudjuk kidobni. Vagy egy tárgy, amelyhez egy fontos emlék kapcsolódik, esetleg egy szokás, amelyről pontosan tudjuk, hogy már nem tesz jót nekünk. Mégis nehéz megválni tőle.
Bár a naptári év januárban kezdődik, sokan mégis szeptemberben érzik úgy, hogy új fejezet nyílik az életükben. Amikor beköszönt az első őszi évszak, sokakban ismerős érzés ébred: mintha valami új kezdődne. A nyári szabadságok véget érnek, újra megtelnek az iskolák, felgyorsul a munkahelyi élet, és a hétköznapok visszanyerik megszokott ritmusukat. Bár a naptár szerint az új év még messze van, mégis ilyenkor fogalmazunk meg új célokat, terveket és elhatározásokat. Nem véletlen, hogy sokan szeptembert egyfajta „második újévként” emlegetik.
Ahogy a nyári napsütést fokozatosan felváltják a hűvösebb reggelek és a rövidülő nappalok, sokan azt veszik észre, hogy egyre nehezebben kelnek fel, napközben fáradtabbnak érzik magukat, és estére szinte teljesen elfogy az energiájuk. Ilyenkor gyakran legyintünk egyet, és azt mondjuk: „Biztosan az őszi fáradtság.” De vajon valóban létezik ilyen jelenség, vagy csupán egy közkeletű kifejezésről van szó?
A kirándulásról általában társas programként gondolkodunk. Családdal, barátokkal vagy a párunkkal indulunk útnak, és természetesnek vesszük, hogy az élményt megosztjuk valakivel. Pedig időnként éppen az jelenthet igazi feltöltődést, ha egyedül vágunk neki egy útnak.
A nyárnak van egy furcsa mellékhatása: mire véget ér, valahogy mindenből több lesz otthon. Több kagyló, több rajz, több blokk, több apró emlék és több olyan tárgy, amelyről fogalmunk sincs, miért tettük félre. A nyaralásokról hazahozott emlékek, a gyerekek kincsei és a spontán vásárlások lassan elfoglalják a polcokat.
Szeptember környékén sokan érzik úgy, mintha egyetlen pillanat alatt elfogyott volna a nyári lendület. Reggel nehezebb felkelni, délután hamarabb elfáradunk, és estére sokszor már semmi kedvünk nincs plusz programokhoz. Pedig az ősz eleje még nem feltétlenül jelent kevesebb energiát. A szervezetünknek egyszerűen alkalmazkodnia kell a változó körülményekhez.
Ahogy beköszönt az ősz, nemcsak a ruhatárunk és a napi rutinunk változik meg, hanem az alvási szokásaink is. A hűvösebb esték, a rövidebb nappalok és a korábban érkező sötétség mind hatással vannak a szervezetünk működésére. Mégis sokan megfeledkeznek arról, hogy a hálószoba is megérdemli a szezonális felfrissítést. Pedig néhány apró változtatással sokkal kellemesebb, nyugodtabb és pihentetőbb környezetet teremthetünk magunknak.
Szeptember beköszöntével lassan átalakul a környezetünk. A nappalok rövidülnek, hűvösebbé válik a levegő, megváltozik a fényviszony, és újra felgyorsulnak a hétköznapok. Miközben a természet látványos átalakuláson megy keresztül, a szervezetünk is alkalmazkodni kezd az új körülményekhez. Sokan ilyenkor fáradékonyabbnak érzik magukat, nehezebben kelnek fel reggelente, gyakrabban fáj a fejük vagy éppen szárazabbá válik a bőrük. Mások ingerlékenyebbek lesznek, romlik a koncentrációjuk, vagy egyszerűen azt érzik, hogy "valami nincs rendben".
Ahogy véget ér a nyár, sokan észre sem veszik, hogy a nappalok egyre rövidebbé válnak, a reggelek hűvösebbek lesznek, és a természetes fény mennyisége napról napra csökken. Szeptemberben még mindig sok a napsütéses óra, mégis egyre többen érzik magukat álmosabbnak, fáradékonyabbnak vagy kevésbé motiváltnak. Ennek egyik oka, hogy szervezetünknek alkalmazkodnia kell az évszakváltáshoz, amelyben a reggeli természetes fény kulcsszerepet játszik.
Vannak filmek, amelyekre a történetük miatt emlékszünk, és vannak olyanok, amelyeknek már néhány hangja is elegendő ahhoz, hogy újra átéljük a legemlékezetesebb jeleneteket. Egy jól megkomponált filmzene sokkal több egyszerű háttérzenénél: érzelmeket közvetít, feszültséget teremt, reményt ad, vagy éppen könnyeket csal a szemünkbe.
Szeptember beköszöntével sokan úgy érzik, hogy valami megváltozott bennük. Bár a naptár szerint az ősz az újrakezdés időszaka, amikor új célokat tűzünk ki, visszatérünk a munkába, az iskolába és a megszokott rutinba, a valóság gyakran egészen más képet mutat. A nyári szabadság után nehezebben kelünk fel reggel, kevésbé vagyunk lelkesek, és még azok a feladatok is több energiát igényelnek, amelyek korábban gond nélkül mentek.
A nyár utolsó közös hétvégéje mindig egy kicsit más, mint a többi. Még érezni benne a vakáció könnyedségét, de már ott van a levegőben az ősz közeledte. Ilyenkor sok család próbálja még egyszer együtt átélni mindazt, amit annyira szeret a nyárban.
Augusztusban valahogy minden este egy kicsit tovább tart. A nappalok még hosszúak, a levegő kellemesen meleg, és a kertben vagy a teraszon ülve könnyű elfelejteni, hogy hamarosan újra felgyorsulnak a hétköznapok. Ilyenkor különösen jól esnek azok a beszélgetések, amelyekre év közben alig jut idő.
Augusztus különös hónap. Még süt a nap, még nyitva vannak a strandok, még érnek a nyár legfinomabb gyümölcsei, mégis sokan ilyenkor kezdenek el egy megmagyarázhatatlan szomorúságot vagy nosztalgiát érezni.
Biztosan te is hallottad már a kifejezést: „beauty sleep”, vagyis szépségalvás. Gyakran használjuk vicces megjegyzésként, amikor valaki korán bújik ágyba, de vajon tényleg van tudományos alapja ennek az elnevezésnek? A válasz egyértelműen igen. Bár egyetlen éjszaka alatt nem tűnnek el a ráncok, a megfelelő mennyiségű és minőségű alvás valóban kulcsszerepet játszik bőrünk egészségében és megjelenésében.
Van valami egészen különleges az augusztusi estékben. A nappalok még hosszúak, a levegő kellemesen meleg, a naplementék pedig aranyló fénnyel festik be az eget. Ilyenkor már érezni a nyár utolsó, nyugodtabb heteinek hangulatát, amikor a rohanás helyét lassan átveszi a csendes feltöltődés.
A nyárhoz sokak fejében hozzátartozik a vízpart, a strandtáska és a napfényben csillogó víztükör. Pedig a nyári élményekhez egyáltalán nincs szükség tóra, folyóra vagy tengerre. Egy meleg esti séta, egy árnyékos erdei ösvény vagy egy kertben elfogyasztott vacsora ugyanúgy különleges lehet.
A nyári piknikről általában egy napsütéses délután jut eszünkbe. Pokróc a fűben, gyümölcs a kosárban, napszemüveg és a forró levegőben lustán telő órák. Pedig a nyár egyik legjobb időpontja a szabadtéri programokra sokszor éppen az este.
A nyárnak van egy különleges tulajdonsága: mindig úgy érezzük, még rengeteg időnk van. Aztán egyszer csak észrevesszük, hogy a nappalok rövidebbek lettek, az esték hűvösebbek, és a naptár szerint már csak néhány hét választ el bennünket az ősztől.