A Munka Törvénykönyve részletesen kitér a munkavállalói és a munkáltatói felmondás különböző eseteire, azonban mint minden valamirevaló törvény, elég szárazan teszi azt. A stressz helyzetben lévő emberek azonban nem biztos, hogy képesek világosan gondolkodni, főleg akkor, amikor a megélhetésükről van szó.
Végre, végre és végre! Megvan az új munkahely, amire annyira vágytál! Kellemes környezet, szuper az időbeosztás, ráadásul a munkát is imádod, amit éppen csinálsz. Ám ahogy az idő halad előre, azt veszed észre, hogy egyre kevésbé van kedved bemenni a munkahelyedre. Ha minden klappol, mégis mi lehet ennek az oka?
Egy nemrég végzett felmérés eredménye szerint általánosan akár öt hónapba is telhet, mire egy újdonsült anya vissza tud illeszkedni a munkahelyére, miután első gyermeke megszületett. Bár sok nő élvezi a munkába való visszatérés nyújtotta változatosságot, de ez egyben valódi küzdelmet is jelenthet annak terén, hogyan is egyeztessék össze a különböző szerepeiket. Egyes nők számára ez az időszak akár a mentális egészség romlását is eredményezheti!
Hol több, hol kevesebb, de bizonyos fokú stressz az életünk velejárója. Jó esetben ez doppingol minket, előre visz, rosszabb esetben leblokkol, lefáraszt, lemerít. Bárhogy is van, meg kell tanulnunk kezelni az élet velejárójának tartott stresszt, ha már megszüntetni nem tudjuk.
Magabiztosnak lenni nem rossz dolog, sőt! Ám a bennünk lévő erőt, határozottságot, hitet tudni kell kifelé is kommunikálni, ami megint csak nem kis feladat. Már apró, vagy annak vélt dolgok is sokat segíthetnek, ha odafigyelsz!
Habár már 2.napja 2022-t írunk, az év csak holnap, az első munkanappal indul be igazán. Újra indulnak a munkahelyek, az iskolák, ovik, bölcsik tárt karokkal várják a tanulni, játszani vágyó piciket és nagyokat. Hogy lélekben kicsit rákészüljünk, hangolódjunk filmekkel a nagy napra!
A téli évszak és különösen a karácsony sok minden miatt izgalmas időszak. Nem csak a család fordítja fel alaposan az életünket ilyenkor. A munkahelyünkön szinte biztos az év végi őrület, mert tuti, hogy minden megrendelőnek, vásárlónak és partnernek most fog eszébe jutni mit is nem csinált meg egész évben.
Ha csak nem munkaszüneti nap, vagy éppen nem jól megérdemelt szabadságunkat töltjük, szegény hétfőt nem nagyon csípjük. Bizony, a hétvége utáni első nap általában nehezen indul, sokszor csak döcög egész nap. Mégis azt gondoljuk, vannak dolgok, amiért érdemes szeretni ezt a napot is.
Az ember lány (és fia) hiába imádja a munkáját, bizony vannak napok, amikor nem fűlik a fogunk hozzá. Ilyenkor mintha minden balul sülne el, bármibe is kezdünk bele. De csak semmi pánik, aznap is lejár a munkaidő, bármennyire érezzük úgy, mintha kétszer olyan lassan cammogna az idő.
Közel 200 ezer ember lehet érintett azokban az ágazatokban, amelyekben lehetőség van a részvételre a bértámogatási programban - mondta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára szerdán az M1 aktuális csatornán.
Pályafutásom alatt megfordultam már több munkahelyen, és érdekes módon, mindenhol máshogy álltak hozzá az ebédszünet idejének eltöltéséhez. Míg volt, ahol szent és sérthetetlen volt az a 20-30 perc, ám csak étkezésre fordíthattuk, máshol viszont örültek, ha az ebédidőt is munkával töltjük. És van, ahol mi dönthetünk ennek a 30 percnek a sorsáról.
Nyilván van, hiszen nem egy barátság köttetik felnőttkorban. Hogy mások-e ezek a barátságok, mint a gyerekkori, vagy éppen fiatalkorunkban kialakultak? Nyilván igen, hiszen idősebb korban már más az összekötő kapocs. Hogy ugyanolyan tartósak-e? Hát, akár még az is lehet.
Nem egy ismerősöm van, aki – mindamellett, hogy rendkívül jó eszű, talpraesett személyiség – a halogatás nagymestere. Képesek mindent, de tényleg mindent az utolsó pillanatra hagyni, és az elmaradást nappalokat, sőt, éjszakákat feláldozva bepótolni.
Sajnos, vagy éppen ellenkezőleg, szerencsére, ha az ember lánya munkahelyet vált, a kollégáit nem tudja magával cipelni. Ha hamarosan új munkahelyen kezdünk, vagy éppen hosszabb ideig távol maradunk a cégünktől (mondjuk, mert anyai örömök elé nézünk), érdemes búcsút vennünk kollégáinktól.
Azt hiszem, amíg az ember lánya vagy fia nem találkozott igazi hangulatemberrel, nem is hiszi el, hogy vannak olyanok, akiknek hangulata egyik pillanatban még mosolygós, vidám, a másikban pedig már-már villog a homlokukon a „Hagyjatok békén!” tábla! Pedig léteznek ilyenek, nem is kevesen!
A munkajog világában az egyik legfontosabb kérdéskör annak tisztázása, mely tevékenység elvégzése minősül munkaidőnek és mely nem. Hogy miért is olyan fontos ez? Azért, hiszen a munkáltató úgy köteles megszervezni a munkavégzést, hogy az adott munkanapra eső feladatok a rendes munkaidőben, vagyis túlóra nélkül elvégezhetők legyenek. Ellenkező esetben ugyanis, a plusz munkáért külön díj jár.
Ha az ember lánya éppen dolgozik, nem árt, ha arra is koncentrál, amivel éppen foglalatoskodik. Az sem baj, ha ez a koncentráció tovább tart mondjuk 5-10 percnél. No, hát itt kezdődnek a gondok. Mintha manapság kicsit nehezünkre esne a hosszabb ideig tartó odafigyelés.
Már évek óta ugyanaz a reggeli rutin, hosszú évek óta ugyanazok az arcok, ugyanazok a feladatok fogadnak reggel a munkahelyeden. Ez bizonyos szempontból szerencsés, hiszen egy csapat régóta megbecsült tagja vagy. Ám Téged mégsem tölt el mindez örömmel? Hát, ideje váltani!
Játszunk egy játékot! Számold össze szépen sorban, hogy napi hány órát töltesz el az adott személyekkel: Házastársad, szerelmed? Gyermeked? Legjobb barátnőd? Közvetlen munkatársad? Igen, valószínűleg te is több órát töltesz együtt a munkatársaiddal, mint bármelyik szeretteddel. De ebből mire is következtet a pszichológia tudománya?
Ha egy görbével kellene jellemezni a hétvégénket, illetve a hétvégi kedvünket, akkor az valahogy úgy nézne ki, hogy a szombat, vasárnap délelőtt, délután az egekben lenne a kis görbénk, a vasárnap este viszont már valahol a béke hátsó fertálya alatt kellene keresgélnünk.