Amikor a rövidebb a nyerő – Négynapos munkaidő, teljes fizetés
Bár a munka az élet elengedhetetlen eleme, sokan álmodoznak arról, hogy csak a legszükségesebb időt töltsék kenyérkereső tevékenységgel, hogy minél több minőségi időt tudjanak szánni a szeretteikre, a hobbijaikra, önfejlesztésre, új dolgok megismerésére, utazásra. Tömegek várják repesve a legjobb dolgot a héten: a hétvégét, valamint a munkaszüneti napok pihentető, energiatöltő, örömteli ünnepét. Tagadhatatlan, hogy időnként „szükséges rosszként” definiálják a hagyományos – és sokak szerint avíttá vált – munkával töltendő öt napot. Ám hogyan viszonyulnak a négy napra kurtított munkahét kérdéséhez?
Nem úgy van most, mint volt régen…
Néhány érv szerint ennek a létjogosultsága a modern technológia munkavégzést gyorsító képességével is okolható. Ami a legtöbb munkahelyen korábban működőképes és produktivitás-előmozdító faktorként volt jelen, manapság már sokak szerint leginkább hátráltatja a törekvéseket. A 19. századi gyári munkában életre hívott ötnapos hét az akkori (gazdasági) feltételeknek megfelelt – az emberek felkeltek, elmentek dolgozni, majd munkájuk végeztével hazatértek. Mindez azonban a technológiai innovációk korában számos munkakörnyezetben nem biztos, hogy ugyanolyan előnyöket hoz magával – több területen nem feltétlenül jár nagyobb teljesítménnyel a hosszúra nyújtóztatott munkaidő.
A heti négy munkanap bevezetésének tesztidőszakára már több helyen is sor került. Az Euronews idén februárban hírt adott arról, hogy egyebek mellett Németország 45 vállalata is elstartolt ezzel a kísérleti projekttel, mely leginkább a számos terület hatékonyságát megingató COVID-időszak alatt került a figyelmek fókuszába. A koncepció „receptje” egyszerű: a munkavállalók ugyanazért a fizetésért heti négy munkanapot dolgoznak. Az optimista megközelítések szerint mindez sokakat pozitív eredményekkel fog megörvendeztetni: a termelékenység, a munka és magánélet közötti egyensúly biztosítása, a mentális egészség megőrzése, valamint az elégedettség tekintetében egyaránt. Több kutatás is szól arról, hogy a túlmunka és a többletórák gyakran előidőzői a megbetegedéseknek, ugyanakkor a szuicid hajlamokat is felerősítik.
Az Unilever multinacionális cég jelenleg Új-Zélandon aktiválta a rövidebb munkahét – egy éven át tartó – próba periódusát. Az ottani ügyvezető igazgató, Nick Bangs meggyőződése szerint a régi munkamódszerek elavultak, ezért a céljuk elsősorban nem az idő mérése, hanem a termelékenység és a hatékonyság növelése. Terveik szerint, amennyiben a cég kísérlete sikeresnek fog bizonyulni, nagy eséllyel kiterjesztik más országokra is.
A kísérlethez csatlakozó cégek túlnyomó többsége – majd 90 százaléka – a folytatásban gondolkodik. Ennél is reménykeltőbb, hogy a megkérdezett vezetők 100 százaléka állítja, hogy a négy napra csökkentett munkahét jótékony hatással van az alkalmazottakra. Bár egyelőre a rövidített munkahét módszere nem felel meg minden üzleti modellnek, a nyomon követési felmérések szerint ez a projekt megnövelte a dolgozók jólétét (82% számolt be erről), többek szerint csökkent a frusztráció (50%), és a munka iránti érdeklődés is megnövekedett (32%).
További előnyként tartható számon a költségek csökkenése – ideértve az üzemeltetési költségeket, valamint a dolgozók különféle munkával kapcsolatos kiadásait (pl. ingázás, kávék a nap folyamán, ebéd stb.). Ha csak egy nappal is, de megnövekedhet a szabadidő, mely több lehetőséget kínál a magánéletre, a kapcsolatok ápolására, a hobbikra és a pihenésre. Abból kifolyólag, hogy az emberek több időt tölthetnek a szeretteikkel és azokkal a tevékenységeikkel, amelyekre a munkaidő miatt nincs lehetőségük, csökkenhetnek a mentális problémák is. A munkáltatók pedig abban reménykednek, hogy lojálisabb, elkötelezettebb, és boldogabb alkalmazottakat láthatnak a munkahelyeken, akik minőségibb munkát végeznek.