A nyári hőségben sokan szívesen cserélnék az üzleti öltözéket valami kényelmesebbre, és ilyenkor felmerül a kérdés: lehet-e rövidnadrágot viselni az irodában? Amikor tombol a nyár, a hétköznapi és az irodai viselet közötti határvonal elmosódhat. Pedig a megfelelően kiválasztott rövidnadrág elegáns és kényelmes lehet egyszerre, így tökéletes választás a nyári napokra.
A pénzzel kapcsolatos szorongás a legtöbbek számára ismerős, hiszen ma kis túlzással elmondhatjuk: minden e körül a csere- és fizetőeszköz körül forog. Ettől válik függővé az élethelyzetünk, életminőségünk, egzisztenciánk, jól(l)étünk. Eleve a pénzhez való hozzáállásunk, az erről való gondolkodásunk kultúrafüggő. Ez utóbbi alátámasztására elegendő, ha felidézzük a mára klasszikussá formálódott meglátást, mely szerint: az angolok „csinálják”, a franciák „nyerik”, a magyarok pedig „keresik” a pénzt. Min változtathatunk?
Olykor, még a munkájukra hivatásként, szeretem-tevékenységként tekintő emberek motivációja is megcsappan. Ezekben az időszakokban olyan „ideiglenes uralkodók” veszik át az irányítást, mint a fáradtság, kedvetlenség, unottság, rosszkedvűség. Mit tehetünk ilyenkor? Hogyan húzzuk fel magunkat abból a feneketlennek tűnő mélységből, melyet az alulmotiváltság ásott magának?
Ma már egyre gyakrabban költözik be a munkahely az otthonokba, egyúttal válik nehezebben szétválaszthatóvá egymástól a magánélet és a pénzkereső munka szférája. Az egyéni vállalkozások és a home office korában szükségessé vált, hogy e két területet egymástól fizikai úton-módon is el- illetve leválasszuk. Megnézzük, hogy milyen lakberendezési módszerek állnak a rendelkezésünkre e téren?
Valahányszor szó esik a kreativitásról eszembe jut egy szellemes történet, melyben egy egyetemi hallgatótól egy alkalommal megkérdezik, hogy: mennyi ideig tartana számára az, hogy megtanuljon japánul? Mire a hallgató válasza az volt, hogy: az attól függ, milyen szoros a határidő. Korunkban, amikor a munkahely és az élet egyéb területein egyre nagyobb igényeket támasztanak felénk, a kreativitás valóságos szellemi Jolly Jokernek bizonyul. Lássuk, hogy miben mutatkozhat meg még ennek az emberi képességnek az ereje.
T. Schultz már több mint négy évtizede rámutatott arra, hogy érdemes befektetni a vállalkozói képességbe. Meggyőződése volt, hogy a vállalkozó olyan adottságokkal rendelkezik, melyek segítségével optimálisan megküzdhet az egyensúlytalansággal. Ez utóbbi pedig a dinamikus gazdasági életben szinte folyamatosan jelen van. Schultz arra is rámutatott, hogy a vállalkozói lét nem korlátozódik a gazdasági szférára, mivel az emberi élet különféle szakaszaiban mindenki vállalkozónak tekinthető. Megnézzük, hogy ma mit rejt magában a vállalkozói lét.
Mindaz, amiről néhány évtizeddel ezelőtt még csak a sci-fi regények lapjain olvashattunk, úgy fest, kezd realizálódni. Ez a jelenség sokakat megdöbbent, még többeket pedig elgondolkodtat.
Az élet célok nélkül olyan, mint a… és itt most mindenki behelyettesítheti a számára legszimpatikusabb hasonlatvariánsokat erre a kihagyott helyre. Azt már az önsegítő könyvek lapozásából és elszánt jegyzeteléséből, videókból, közösségi oldalakról és tréningekről tudjuk, hogy a sikeres élet elengedhetetlen elemei a célok. Mégpedig a konkrét célok. De miért is fontos kristálytisztán látni azokat?
Az egyik legrosszabb élethelyzet, amivel munkavállalóként szembesülhetünk, az az, amikor elénk teszik a felmondó nyilatkozatot vagy szóban közlik velünk a helyzetet. De valószínűleg még rosszabb a helyzet akkor, ha a felmondás jogtalan. Márpedig manapság sajnos a jogtalan felmondások száma is egyre inkább növekszik, ezért munkavállalói szempontból érdemes felkészülni minden eshetőségre és tisztában lenni a jogainkkal.
Április 25-én rendezi meg a Nők a Tudományban Egyesület (NaTE) a Lányok Napja elnevezésű programot, amelyre immáron 13. alkalommal várják a tudományok, a technológia és az informatika világa iránt érdeklődő fiatalokat.
Az egyik legnépszerűbb globális adatplatform, a Statista kimutatásai szerint az elmúlt évben a külföldre költözés főbb motivációi a jobb munkahely találása, a partner országában való új élet kezdése, valamint a továbbtanulási célok voltak. Mindezek mellett ugyanakkor kulcsszerepet játszott a célországtól remélt jobb életminőség, a személyes kihívások és komfortzóna feszegetések, a kaland- és felfedezésvágy. Sokakat pedig a klasszikus tiszta lappal kezdés vágya terelt egy idegen országba, emellett akadtak olyanok is, akik a nyugdíjas éveiket kívánták egy régen kiszemelt helyen tölteni. De vajon milyen szándékok állnak a magyar emberek külföldre költözésének hátterében?
A reggeli készülődés, elindulás nálunk bizony nem tartozik a nap legcsodásabb részei közé, úgyhogy igyekszem minden esetben alaposan előkészülni előző este, hogy reggel minél kevesebb legyen a stressz. Persze, általában az én szettem előkészítése marad el.
Ha a Google keresősávjába bepötyögjük az angol „obsession with”, magyarul: a megszállottság kifejezést, akkor az első automatikus kiegészítés nem más lesz, mint a „productivity”, azaz a termelékenység. Amennyiben magyarul írjuk be a „produktivitás” szót a sávba, úgy az első javasolt kiegészítés a „növelése” lesz. Tehát az angol példa nem sokban tér el a magyar változattól, melyből arra lehet következtetni, hogy a termelékenység-fokozás igénye szinte mindenhol ugyanolyan mértékű. Önmagában a „megszállottság” kifejezés sem a feddhetetlenségéről híres, hanem egy rögeszmeként is emlegetett szorongásos pszichológiai zavarként van számon tartva, mely az esetek többségében negatív hatást gyakorol az ebben érintettek életére.
A kérdés első fele így hangzik: miért fontos, hogy idővel rendelkezzünk passzív jövedelem-forrással is? A több évtizedes tapasztalattal rendelkező pénzügyi tanácsadó, Robert G. Allen egyik magyar nyelven is megjelent könyvében keressük a választ. A szakember fontosnak tartotta megjegyezni, hogy nem minden típusú jövedelem egyforma, ugyanis léteznek aktív és passzív források is.
Bár a munka az élet elengedhetetlen eleme, sokan álmodoznak arról, hogy csak a legszükségesebb időt töltsék kenyérkereső tevékenységgel, hogy minél több minőségi időt tudjanak szánni a szeretteikre, a hobbijaikra, önfejlesztésre, új dolgok megismerésére, utazásra. Tömegek várják repesve a legjobb dolgot a héten: a hétvégét, valamint a munkaszüneti napok pihentető, energiatöltő, örömteli ünnepét. Tagadhatatlan, hogy időnként „szükséges rosszként” definiálják a hagyományos – és sokak szerint avíttá vált – munkával töltendő öt napot. Ám hogyan viszonyulnak a négy napra kurtított munkahét kérdéséhez?
Az ülőmunka sajnos számos egészségügyi kockázattal jár. A hosszú órákig tartó ülésnek káros hatásai lehetnek a testre és a mentális egészségre egyaránt, beleértve a hátfájást, a merevséget és a stresszt. Szerencsére azonban számos módszer létezik ezeknek a negatív hatásoknak a csökkentésére és ellensúlyozására. A nyújtó gyakorlatok rendszeres végzése kiváló lehetőséget kínál a test feszültségének és merevségének enyhítésére, valamint a test és az elme frissességének megőrzésére az egész napos ülőmunka során.
Mindannyiunk álma – amellett, hogy annyi csokit ehetünk, amennyi csak belénk fér, mégsem hízunk;) – hogy minden napunk, hetünk, hónapunk, évünk nyugodtan teljen, mindenféle felesleges stressz tűnjön el az életünkből. Igen, némi izgalom nem árt, de a csipp-csupp dolgokon való aggódás nem ide tartozik.
A krónikus komolyság annak ellenére, hogy nem tartozik a pszichiátriailag diagnosztizált súlyos mentális rendellenességek körébe, mégis jelentős mértékben befolyásolhatja az érintettek jólétét és mindennapi tevékenységeit. Éppen ezért Dr. Seth J. Gillihan kognitív viselkedésterapeuta fontosnak tartotta, hogy beszéljen erről a sokakat érintő jelenségről.
Fel tudod idézni, hogy kisgyermekkorodban milyen munkavégzés iránti vágy lebegett előtted? Milyen érzések keltek szárnyra ilyenkor leginkább? A gyermekkori munkával kapcsolatos elképzeléseinknek nem sok köze volt a valósághoz. Egy életérzést, egy általunk csodált életmódot, egy megmagyarázhatatlanul nagyra becsült jellemet próbáltuk keretbe helyezni. Ilyenkor nem sok elképzelésünk volt olyan elvontnak tűnő fogalmakról, mint a bevétel, a megélhetés, kiadások.
A drágaköveiről egykor híressé vált Ceylon szigete később a gyöngyhalászatnak adta át a stafétát. Hajdanán a nemesgyöngy-halászatra specializálódott bennszülöttek egy cápabűvölő jelenlétével és bátorításával ugrottak be a vízbe, hogy kagylózsákmánnyal a kezükben térjenek vissza a hajóra. A halászok által összegyűjtögetett kagylókat felhalmozták, majd elárverezték. A felvásárlók sokat kockáztattak ezzel az üzlettel, hiszen rengeteg kagylóban nem lelték meg a gazdagság forrásaként számon tartott gyöngyszemet. Ám a kereskedők kockázatvállalása eltörpült az életüket minden nap kockára tevő gyöngyhalászokéi mellett.