A legendás amerikai énekesnő, Janis Joplin dalai hallhatóak március 27-én a Várkert Bazár Rendezvénytermében. Az est vendége Keresztes Ildikó lesz - közölték a szervezők.
Sokan úgy gondolják, hogy az európai utazás egyet jelent a magas árakkal, pedig számos olyan város és régió létezik, ahol barátságos költségvetéssel is felejthetetlen élményekben lehet részünk. Ha okosan választasz úti célt, nem kell lemondanod sem a hangulatos utcákról, sem a különleges gasztronómiáról – sőt, még a pénztárcádat is kímélheted.
Színdarabok, klasszikus és könnyűzenei koncertek, képzőművészeti kiállítások, családi és gyermekprogramok várják az érdeklődőket az Egri Tavaszi Fesztiválon március 21-től.
Március 21-én rendezik meg a budapesti színházak éjszakáját, melynek keretében ismét megnyílnak a fővárosi színházak kapui a nézők előtt.
Az utazás sokak számára egyet jelent a repülőjeggyel, a távoli országokkal és az egzotikus élményekkel. Az utóbbi években azonban egyre többen fedezik fel újra a belföldi utazás varázsát. Magyarország – bár területét tekintve nem tartozik a nagy országok közé – meglepően sokszínű úti célokat kínál. Ha egy kicsit más szemmel nézünk rá, könnyen rájöhetünk, hogy a következő élmény nem feltétlenül több ezer kilométerre vár ránk.
Az „Itt érzem magam otthon” című film egy érzékeny alkotás. Egy családi thrilleren keresztül rendkívül szemléletesen tárja elénk azt, ahogy a hatalom fokozatosan megteremti megkérdőjelezhetetlen uralmát.
Fő a kávé címmel látható kiállítás szerdától a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Elektrotechnikai Gyűjteményében, Budapest belvárosában, a Kazinczy utcában. A tárlat a kávézás kultúrtörténeti, gasztronómiai és technikatörténeti hátterét mutatja be interaktív módon.
A Sixtus-kápolna évi több mint hatmillió látogatójától kibocsátott párolgás miatt volt szükség a Michelangelo festette Utolsó ítélet című freskó rendkívüli tisztítására, amely Húsvét hetére fejeződik be - mondta Barbara Jatta a Vatikáni Múzeum igazgatója az MTI-nek.
Egy történelmi főtér naplementében, egy ikonikus kilátópont, amelyről végre nem mások feje fölött kell átnézni, vagy egy múzeum, ahol valóban időt lehet tölteni egy-egy mű előtt – a városnézés igazi élménye sokszor nem a látnivalón, hanem a körülményeken múlik. A tömeg könnyen elveszi a hely varázsát. Létezik-e még felfedezés zsúfoltság nélkül?
Franciaország 102 millió külföldi látogatót fogadott tavaly, szemben a 2024-es 100 millióval, ami 77,5 milliárd eurós bevételt eredményezett - jelentette be a turisztikai minisztérium.
A modern utazás sokáig a pipálásról szólt. Látnivalók listája, kötelező fotópontok, időre szervezett múzeumlátogatások, előre lefoglalt éttermek. Egy hétvége alatt három város, egy hét alatt öt ország. A fényképek elkészülnek, a közösségi média frissül – de vajon valóban ott voltunk? A lassú utazás éppen ezt a kérdést teszi fel.
A hagyományos kisfarsangi programokkal, a kisbusók és gyermek maskarások felvonulásával és farsangolásával veszi kezdetét a jövő keddig több mint száz programot kínáló mohácsi busójárás csütörtökön.
Vannak filmek, amelyek nem csupán szórakoztatnak, hanem mélyen megérintenek, és képesek átformálni a gondolkodásunkat. Ezek azok a történetek, amelyek után órákig ülünk a csendben, gondolkodva azon, amit láttunk, és új szemszögből vizsgáljuk az életünket.
A mesterséges intelligencia néhány év alatt észrevétlenül költözött be a mindennapjainkba. Ott van a telefonunkban, amikor útvonalat tervezünk, a zsebünkben, amikor ajánlásokat kapunk, és az otthonunkban, amikor egy eszköz válaszol a kérdéseinkre. Miközben egyre természetesebb része az életünknek, egyre több kérdést is felvet: vajon partnerként tekinthetünk rá, vagy inkább kihívásként kell kezelni?
A múlt öröksége mindig is inspirációt jelentett az emberek számára. Sok régi szokást azonban nemcsak megőrzünk, hanem új, kreatív formában élesztünk újjá. A következő példák azt mutatják, hogyan találkozik a hagyomány a modern korral.
Az étel jóval több, mint táplálék. Minden falatban történetek, emlékek, értékek és szokások rejtőznek. A világ kultúrái évezredek óta az étkezés köré szervezik a hagyományaikat, és még ha ma sokkal gyorsabban, rohanva, online rendelésekkel és félkész megoldásokkal élünk is, az étel még mindig identitást formál. A tányérunk gyakran elárulja, honnan jöttünk, miben hiszünk, hogyan élünk – és azt is, mire vágyunk.
A leves sokáig a „kezdő fogás” szerepét töltötte be: valami könnyű, ami megágyaz a főételnek. A világkonyhák azonban mást mutatnak. Sok helyen a leves a főszereplő — önálló fogás, amely egyszerre tápláló, izgalmas és meglepő. A leves lehet selymes krém, illatos fűszeres alaplé, tartalmas egytálétel, vagy akár frissítő, hideg nyári fogás. A merőkanál így egész világokat tár fel: kultúrákat, szokásokat, ízeket, amelyek kontinenseket kötnek össze.
A kávéház mindig is több volt egyszerű találkozóhelynél. A gőzölgő csészék, a lassan járó idő, a halk zsongás és a nyikorgó székek világa sajátos alkotóműhellyé vált azok számára, akik történeteket, gondolatokat vagy eszméket kerestek. Itt születnek a mondatok, amelyeket később könyvek őriznek, és itt bomlanak ki azok a gondolatok is, amelyek egy ember életét vagy akár egy korszak szellemét alakítják. A kávéház az írók egyik legősibb szentélye – egy csendes, de élő laboratórium, ahol a világ megfigyelhető, átírható és újrateremthető.
A mai, meg nem álló világban, ahol az információk gyorsabban érkeznek, mint ahogy feldolgozhatnánk őket, a lassú olvasás olyan élmény, mint egy hosszúra nyúlt vasárnapi reggeli: megengedő, nyugodt, mélyre ható. Ez az olvasási mód nem a teljesítményről szól, nem arról, hány könyvet „pörgetünk végig” egy év alatt, hanem a szöveg ízleléséről, a mondatok zamatáról, a gondolatok lassú kibomlásáról.
Az élet nagy pillanatai mellett a hétköznapok apró mozzanatai adják meg a ritmust, ami végül formálja a személyes és közösségi kultúrát. Egy reggeli kávé lassan, tudatosan elfogyasztva, a közös vacsora minden este, vagy akár a hétvégi séta a parkban – mind apró szokások, de ha rendszeresen ismételjük őket, összekapcsolják a múltat, a jelent és a jövőt, és értéket adnak a mindennapoknak.