Szorongás, pánikrohamok, negatív gondolatok tömkelege… Ezek mind-mind az egyén „démonjai”, viszont mivel lelki jóllétünk meghatározó szerepet játszik a párkapcsolatunkban is, egyensúly, vagy éppen megingása, hatással lehet a mindennapi együttlétek minőségére. A kommunikációra, a problémamegoldásra, és a bizalomra is. A pszichés problémák felismerése és kezelése elengedhetetlen ahhoz, hogy a kapcsolat harmonikus maradhasson, és a felek hosszú távon is támogathassák egymást. Arról nem is beszélve, ha valakit szeretsz, akkor neked is elképesztően rossz érzés olyan állapotban látni őt, amelyben egyértelműen látszik, hogy egyáltalán nem érzi jól magát.
Van hobbid? Ha igen, mióta? Mi az? Hogyan találtál rá? Amennyiben nincs, szerinted miért nem tartod fontosnak, hogy legyen? Mennyi kérdés beugrik a téma kapcsán, ugye?
Egyre több olyan kimutatás születik, melyben az iskolai bántalmazás kerül középpontba. A gyermekkori abúzus megelőzésére törekvő PACER Center adatai szerint minden ötödik diák számol be fizikai vagy szóbeli zaklatásról; az esetek 41 százalékában pedig megismétlődnek ezek az emberi méltóságot sértő megnyilvánulások. A külső megjelenésük, hovatartozásuk, irányultságuk miatt megfélemlített tanulók majd fele már értesít az esetről egy felnőttet (iskolában, otthon). Ennek következtében pedig több intézmény tesz a zaklatást megelőző lépéseket.
A mentális jóllét egy olyan állapot, amely megélése segíthet hatékonyan megbirkózni a feszültséggel és kihívásokkal, felismerhetjük a képességeinket, fejlődhetünk, tevékenykedhetünk, megfelelő döntéseket hozhatunk, és minőségi kapcsolatokat építhetünk. A mentális egészség egy alapvető emberi jognak minősül, amely az egyéni, közösségi és társadalmi-gazdasági fejlődés szempontjából ugyancsak kulcsfontosságú szerephez jut. Mit tehetünk a mentális egészségünk érdekében?
A kognitív vagy gondolkodási rugalmasságként is emlegetett mentális flexibilitás olyan kognitív, azaz gondolkodáson és megismerésen alapuló képesség, mely lehetővé teszi az egyszerre több dologra való figyelést, az új és váratlan kihívásokhoz való jobb alkalmazkodást.
Mert mi is tulajdonképpen a terápia célja? A meghatározások szerint az egészségügyi rendellenességek megszüntetése mellett, az életminőség javítása is beletartozik a feladatkörébe. Dr. Gyomlai Éva pszichoterapeuta szerint viszont terápiás célnak nevezhető mindaz, amit a kliens el szeretne érni, amin dolgozni szeretne, amire vágyik a saját működéseiben. Mi most arra vagyunk kíváncsiak, hogy a szakszerű terápia mellett milyen, a mindennapokban is mozgósítható megoldások és gyakorlatok léteznek.
Ahhoz, hogy kiegyensúlyozottak és boldogok lehessünk, nem csak a testi, de a lelki egészségünkre is oda kell figyelnünk. Tudjuk ezt mindannyian, tisztában vagyunk vele, mégis hajlamosak vagyunk elfeledkezni róla, és egyszer csak azt vesszük észre: nem vagyunk jól.
Az emberi élet tele van kihívásokkal és nehézségekkel, amelyek mindannyiunkat érintenek. Néha azonban ezek a tapasztalatok olyan mély nyomot hagynak bennünk, amelyek nehezen gyógyulnak és hosszú távon hatással vannak ránk. Azoknak az embereknek, akik súlyos traumát éltek át, ez a nyomorító hatás a poszttraumás stressz zavar/szindróma (PTSD) formájában jelentkezhet.
Meglepő lehet, de sokan leljük örömünket otthonunk takarításában, rendbetételében, csinosítgatásában. A frissen takarított belső tér légköre üdítően hat testre és lélekre egyaránt. Ha megfelelően testre szabott módszereket alkalmazunk, akkor a hatékonyság elégedettséggel társul, és (többé már) nem kerül be a sűrűn halogatott, kedv lohasztó tevékenységek körébe.
Lassan elkezdjük megérteni az elszálló évek súlyát – ahogy Senecaról, az egyik legkiválóbb római politikusról és filozófusról megjegyezte Ryan Holiday Az egyensúly a kulcs című írásában. Amikor megborul körülöttünk az addig biztonságosnak hitt élet, több helyről is veszély fenyeget – és háborúk, anyagi nehézségek, egészségügyi problémák, lelki és fizikai megpróbáltatások stb. formájában ölt testet.
A családok ünnepi szokásai a közös nemzeti hagyományokon kívül nagyon eltérő lehet, és minden emberek másként éli meg az ezekkel kapcsolatos elvárásokat és történéseket. Vannak, akiknek nagyon hiányzik a karácsony környéki havazás, míg mások inkább egyéb érzésekre koncentrálnak, sőt létezik olyan csoport is, amely tagjai a hideg időt és hóval borított tájat lehetőleg messziről el szeretnék kerülni, és inkább egy tengerpartra szöknének élvezni a napfény melegét.
Az év végén nagyon sokan tapasztalhatunk magasabb mentális terhelést, amely számos, egyenként talán még kezelhető tényezőből fakad. A stressz számtalan irányból képes befolyásolni az életünket, ezért a kivédhetetlen mértéken túl inkább ne generáljunk magunknak felesleges idegeskedést!
Miért van az, hogyha elköhinti magát egy ismerősünk, szinte mi rugdaljuk el a háziorvosig, amíg, amikor lelki gondjairól mesél, többnyire közhelyes tanácsokkal simán útjára bocsátjuk? Miért is nem ajánlunk neki egy mentális egészséggel foglalkozó szakembert?
Biztosan találkoztál már a No-Shave November és a Movember kifejezésekkel, amelyek lényege valójában nem is az arcszőrzet éltetése, hanem az, hogy a férfiak egészségtudatosságának fontosságára hívják fel a figyelmet. A világszintű akcióhoz csatlakozó férfiak novemberben bajuszt vagy szakállat növesztenek.
Az őszi időszak rendre tökéletes lehetőséget nyújt az olvasásra. A borongós időjárás vagy az egyre korábban beköszöntő szürkület idején egy jól megválasztott, mégis hangulatos regény a kikapcsolódás mellett elmélyülésre és lelki fejlődésre ugyancsak alkalmas lehet.
A víznek fizikai egészségünkre gyakorolt pozitív hatását leginkább nyáron érezhetjük a saját bőrünkön, ilyenkor könnyebb a fürdés és az úszás adta lehetőségeket kihasználni. Amikor a meleg időjárás már a múlté, helyezzük át a hangsúlyt a mentális egészségre: A víznek nem csak testünket hűsítő, de elménket nyugtató hatása is van.
A mentális egészség körüli zavarok a világ népességének több mint 13%-át érintik, melyek az egyre sűrűbb és egyre rövidebb idő alatt bekövetkező változásokhoz való igazodással növekedést mutathatnak.
A Mentális Egészség Világszövetsége több mint 30 évvel ezelőtt október 10-ét nevezte ki a lelki egészség világnapjának, amelyen a lelki betegségben szenvedő emberek egyenlőségének fontosságát szeretnék hangsúlyozni. Felmerülhet a kérdés, ki nevezhető teljesen egészségesnek lelkileg?
Az egészségügy terén számos olyan kihívás és probléma nehezíti meg az emberek életét, amelyekről nem szívesen beszélnek. Ezeket az egészségügyi problémákat sokszor csak mi magunk érzékeljük, míg más esetekben, habár megpróbáljuk titkolni, másoknak is kellemetlenséget okoznak.
A szakemberek évek óta próbálják nyomatékosítani, hogy a képernyő előtti időtöltés és üldögelés, milyen nagy károkat okoz a fizikai és a lelki egészségünk szintjén is. Az sem elhanyagolható dolog, hogy a felnőttkorú lakosság milyen veszélyeknek van kitéve a közösségi hálón történő görgetéskor, de különösen nagy aggodalomra ad okot, ha az alakulófélben lévő fiatalok személyiségtorzulásait kezdjük el vizsgálni.