Miért kívánjuk az édességet stresszhelyzetben?
Egy nehéz nap után sokan ösztönösen a csoki, a süti vagy egy szelet torta felé nyúlunk. Nem véletlen: a stressz és az édesség iránti vágy szoros kapcsolatban áll egymással. Tudod, miért éppen a cukros falatok csökkentik ideiglenesen a feszültséget?
A hormonok játéka
Amikor stresszelünk, a szervezetünk kortizolt termel – ez az úgynevezett stresszhormon. A kortizol egyik mellékhatása, hogy fokozza az étvágyat, különösen a gyors energiát adó ételek iránt. A cukor azonnal megemeli a vércukorszintet, ezzel rövid távú „energiabombát” biztosít, amit az agy gyors megnyugvásként érzékel. Nem csoda, ha a csokoládé gyakran tűnik a legjobb barátnak egy feszült pillanatban.
Érzelmi menedék
Az édesség nemcsak biológiailag, hanem pszichológiailag is hat. Sokszor gyerekkorunk jutalmazási élményeihez kötődik: „ha jó leszel, kapsz egy cukrot”. Így a csoki vagy sütemény nem csupán íz, hanem érzelmi kapaszkodó is, ami biztonságérzetet ad a káoszban.
A csapda
A gond csak az, hogy a gyors megnyugvás rövid életű. A vércukorszint hirtelen emelkedése után gyors zuhanás következik, ami újabb fáradtságot és még erősebb édességvágyat vált ki. Ez egy ördögi körhöz vezethet, ahol a stresszt állandó nassolással próbáljuk ellensúlyozni.
Van kiút
Nem kell teljesen száműzni az édességet, de érdemes tudatosan fogyasztani. Egy kocka étcsokoládé például nemcsak finom, hanem antioxidánsokban is gazdag, így akár támogathatja is a szervezetet. Emellett más stresszoldó szokások – séta, mélylégzés, vagy egy baráti beszélgetés – tartósabban csökkentik a feszültséget.
Az édesség iránti vágy stresszhelyzetben természetes reakció: a testünk és az elménk is gyors vigaszt keres. De ha felismerjük, mi áll mögötte, könnyebben találhatunk egészségesebb utakat a megnyugváshoz – miközben az édes falatokat is megőrizzük apró örömforrásként.
