Stressz + étvágy = túlevés? A válasz sajnos gyakran igen. Ha a cél a kiegyensúlyozott testsúly vagy egy sikeres életmódváltás, az érzelmi evés rejtett akadályokat gördíthet elénk – anélkül, hogy észrevennénk. A stressz hatására felszabaduló hormonok „komfortételek” után kiáltanak, és a cukros–zsíros csábítás gyakran győz. De mi zajlik ilyenkor a háttérben?
„Csókai csóka, vak varjúcska, Komor kőszál kőlakója…” – ki ne emlékezne Móra Ferenc játékos verssoraira? És ki ne hallaná meg fülében a „csóka” szó zenéjét, ha először találkozik az articsóka névvel? Mert valóban: első hallásra inkább tűnhet madárnak, mint zöldségnek. Azonban az articsóka – a maga tüskés, bogáncsszerű külseje mögött – valóságos táplálkozási és egészségügyi kincsestár. A fészkesvirágzatúak családjába tartozó növény nemcsak a tányérokra kívánkozik, hanem egyre gyakrabban bukkan fel természetgyógyászati ajánlásokban is. Nézzük, mit érdemes még tudnunk erről a különleges növényről.
A retek legtöbbször a hűtő alsó fiókjában várja, hogy salátába szeleteljük, vagy reggeli mellé rágcsáljuk. Mi lenne, ha egyszer nem nyersen, hanem melegen, pirítva tálalnánk? Ez a gyökérzöldség valójában elképesztően sokoldalú, ha hő éri, teljesen új arcát mutatja: a csípős karakteréből szinte semmi nem marad, cserébe előbújik belőle egy édeskés, selymesen földes ízvilág.
A FODMAP-diéta egy speciális étrend, amelyet az irritábilis bél szindróma (IBS) és más emésztési problémák kezelésére fejlesztettek ki. Célja, hogy csökkentse a bélben erjedő szénhidrátok bevitelét, amelyek puffadást, hasi fájdalmat és egyéb kellemetlen tüneteket okozhatnak. A diéta hatékonyságát tudományos kutatások is igazolták, és sokan tapasztalnak jelentős javulást már néhány hét alatt.
Az ehető virágok nemcsak gyönyörűek, hanem izgalmas ízvilágot is adhatnak az ételeknek. Régóta használják őket saláták, desszertek és italok díszítésére, de sokuk ennél jóval több lehetőséget rejt magában. Ha szeretnéd kipróbálni a virágok felhasználását a konyhában, fontos, hogy csak megbízható forrásból származó, permetezésmentes növényeket használj.
Az egészséges életmód iránti érdeklődés folyamatosan növekszik, és ennek következményeként szinte minden évben megjelenik egy új diéta, amely gyors fogyást és jobb közérzetet ígér. Kíváncsiak voltunk, mennyire megbízhatóak ezek a trendek, és valóban érdemes-e kipróbálni őket.
A nyers élelmiszerek fogyasztása rengeteg egészségügyi előnnyel jár: számos vitamint és enzimet tartalmaznak, rostban gazdagok, és segítik az emésztést. Ha szeretnéd növelni a nyersen asztalodra kerülő zöldségek, gyümölcsök, magvak és más természetes ételek mennyiségét a mindennapjaidban, néhány egyszerű trükk segíthet a változtatásban.
Sok jótékony hatását megismerve, már évekkel ezelőtt „belopta magát a szívembe”. Régóta nagy kedvencem az útifűmaghéj. S bár egyre többen ismerik ezt a fantasztikus rostot, még mindig nem elegen. Ami nagy kár, mert tényleg több fronton is támogathatja szervezetünket. Nézzünk néhány példát, melyek ezek!
Valószínűleg sokan tapasztalták már, hogy bizonyos ételek fogyasztása után rövid időn belül ismét éhséget éreznek. Ez nem véletlen, hanem az elfogyasztott ételek összetételétől és az emberi anyagcsere működésétől függ. Egyes ételek gyorsan megemelik a vércukorszintet, de ugyanolyan gyorsan le is csökkentik, ami újabb éhségérzetet eredményez.
Sokat hallani manapság, és mi is írtunk többször a tahiniről (szezámmagkrém) receptekben szereplő hozzávalóként, de legyen most ő a főszereplő, nézzük mit érdemes tudni róla! Elhoztuk az elkészítésének praktikáit is, ha inkább a házi verziót szeretnéd kipróbálni, mintsem a boltban kaphatót.
Már lehet asztalt foglalni a tavaszi Országos Étterem Hét rendezvényre, amelyen több mint 200 vendéglátóhely, köztük 14, Michelin-ajánlással rendelkező étterem menüiből lehet majd választani.
Tegnap írtunk róla, hogy mi a színdiéta, és miért hasznos. Hogy a különböző árnyalatú zöldségek és gyümölcsök más-más tápanyagokat, vitaminokat és antioxidánsokat tartalmaznak, és, hogy ezek együttesen mennyire jó hatással vannak szervezetünk egészséges működésére. Hogy még szélesebb körben megismerhessük a különféle támogató vegyületek és a hozzájuk társítható színek spektrumát, a piros, narancssárga és zöld után, most nézzük meg a lilát, a sárgát és a fehéret. Vagyis az antociánt, a C-vitamint és az allicint.
Sokszor halljuk manapság, hogy étkezzünk színesen! És ez bizony szó szerint is érthető! A színdiéta egy olyan irányzat, amely a különböző színű zöldségek és gyümölcsök fogyasztására helyezi a hangsúlyt. Az elmélet szerint mindegyik más-más tápanyagot, vitamint és antioxidánst képvisel, amely jótékony hatással van a szervezetre.
Biztosan veled is előfordult már, hogy a legnagyobb csend közepén hatalmasat korgott a gyomrod. Ez akkor, és ott akár ciki is lehet hirtelen, de azért nem a világvége… természetes folyamat. Most azt is elmondjuk, mi áll a hátterében a „kínos” hangoknak.
Ennek a mondásnak nemcsak szimbolikus jelentősége van, hanem tudományos alapja is. A reggeli elhagyása nemcsak az energiaszintünkre van hatással, hanem hosszú távon az anyagcserénkre és a közérzetünkre is. De lássuk kicsit bővebben, miért ne hagyjuk ki a nap legfontosabb étkezését!
Nem támasztják alá tudományos vizsgálatok a „szuperélelmiszernek” kikiáltott alapanyagok egészségügyi előnyeit. Azt viszont mérések igazolják, hogy a messziről érkezett zöldségben, gyümölcsben általában több a vegyszermaradvány – hívja fel a figyelmet Szabó Adrienn, a Semmelweis Egyetem Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinika dietetikusa, aki könyvet is írt a témában. Az egészséges étkezés kulcsa szakmai álláspontja szerint sokkal inkább a változatos, színes étrendben rejlik.
Olyan vérszegény… szoktuk mondani sokszor átvitt értelemben is valakire, picit viccelődve a karakterével. Pedig maga a konkrét állapot akár lehet nagyon komoly is, amit nem szabad elbagatellizálni. De hogyan alakulhat ki, miért kell odafigyelni rá, és hogy lehet javítani rajta? Ezeket vesszünk most végig.
Annyiféle pékáru kapható az utóbbi időben, hogy az ember csak kapkodja a fejét amikor benyit egy sütödébe. Ez bizony tényleg a bőség zavara… Közülük a kovászos kenyér készítése évszázados hagyományokra nyúlik vissza. Sőt, a legkorábbi feljegyzések szerint már az ókori egyiptomiak is használták ezt a természetes erjesztési módszert. Ám amit lehet kevesen tudják, hogy a kovász, amely most reneszánszát éli, nem csupán egy hagyományos sütési alapanyag.
Amikor a hőmérséklet csökken, és az influenza vagy a nátha jelei kezdenek mutatkozni, nincs is jobb, mint egy forró, gyógyító leves. Ez a fűszeres krémleves nemcsak finom, hanem tele van olyan összetevőkkel, amelyek támogatják az immunrendszert, és gyorsítják a gyógyulást. Ez a recept egyszerű, gyorsan elkészíthető, és garantáltan felmelegít.
Egyáltalán nem véletlen, hogy a mikrozöldek az utóbbi években egyre népszerűbbek a tudatosan táplálkozók körében. Ezek a mini növények ugyanis nemcsak finomak és trendin díszíthetnek egy-egy ételt, hanem tápanyagban is rendkívül gazdagok. De mit kell tudni róluk, és miért olyan különlegesek?