Cikkek a témában: tudomány
Az emlődaganat helyi kiújulásának típusa és ideje előrejelezheti a lehetséges áttéteket
Gépi tanulás segítségével nagy pontossággal megjósolható, hogy az emlőrák elsődleges kezelése után milyen típusú helyi kiújulásra van esély, és ezután kialakulhatnak-e szervi áttétek, derül ki a Semmelweis Egyetem friss kutatásából. A szakemberek 154 beteg adatainak elemzésével egyebek mellett kimutatták, hogy minél több idő telik el az első diagnózis és a tumor visszatérése között, annál kisebb az áttétek kockázata. A kutatás eredményei fontos lépést jelenthetnek a személyre szabott terápiás stratégiák kialakításában.
A nápolyi vulkanológiai obszervatórium vezetője szerint nehéz együtt élni a folyamatos földmozgással
Mauro Di Vito, a Nápoly melletti Campi Flegrei térségében működő vulkanológiai obszervatórium igazgatója szerint hiába tudja a lakosság, hogy évezredes földrengés-zónában van az otthona, nehéz együtt élni a felszín folyamatos mozgásával.
Lányok Napja - Idén április 10-én várják a pályaválasztás előtt álló fiatalokat
Április 10-én rendezi meg a Nők a Tudományban Egyesület (NaTE) a Lányok Napja elnevezésű programot, amelyen idén több mint hatvan helyszínen várják a tudományok, a technológia és az informatika világa iránt érdeklődő fiatalokat.
A tartós és egészséges fogyás kulcsa az életmódterápia
Az egészséges fogyáshoz a személyre szabott étrenden és a mozgáson alapuló életmódterápián át vezet az út – mondja dr. Vékony Blanka dietetikus. A Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar Dietetikai és Táplálkozástudományi Tanszékének tanársegédje kiemeli: az életmódterápiában nem önmagában a fogyáson, hanem a test zsír-izom arányának optimalizálásán van a hangsúly. Emellett itt fontos szempont a fokozatosság és a fenntarthatóság, szemben a divatdiétákkal, amelyek gyors sikerrel kecsegtetnek ugyan, de akár különféle hiánybetegségekhez is vezethetnek.
Részleges napfogyatkozás lesz március végén
Március 29-én dél körül részleges napfogyatkozás lesz látható Magyarországról, a különleges égi jelenség során a Hold a Napnak egy kis szeletét takarja majd ki.
Állati szokások, de ezek ennyire furcsák?
Hallottál már a „felborult” kecskéről vagy a nemét változtató halról? A természet tele van titokzatos és különös kis teremtményekkel, akik viselkedése sokszor meglepő. Nézzünk meg párat közülük, nagyon izgalmas belelátni sajátos világukba.
Erősen összefügg az alvással töltött időd és a vércukorszinted
Tudjuk mindenkinek rengeteg fontos teendője van, és sokan igyekszünk a lehető legtöbb időt lecsípni a napból, leginkább a pihenőidő rovására. Ám ez hosszútávon sajnos nem marad következmények nélkül. Egyes kutatások szerint a napi négy óra vagy annál kevesebb alvás nemcsak az energiaszintünkre hat negatívan, hanem például a cukorbetegség kialakulásának kockázatát is megemeli.
Elismerték, Vincent van Gogh festménye tudományos szempontból is mestermű
Van Gogh-ot senkinek nem kell bemutatni, és talán egyik legismertebb alkotását, a „Csillagos éj” című festményét sem. Az ikonikus mű azonban egy olyan titkot is rejt, amely egy új tudományos felfedezés révén látott napvilágot, és amiről lehet sokan még nem hallottak.
Új információkat tudtak meg az agy egyik fontos részéről magyar kutatók
Fontos sejtcsoportokat határoztak meg az emberi hippokampusz különböző rétegeiben a HUN-REN Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet (KOKI) kutatói. Eredményeik olyan betegségek kutatásában bírhatnak nagy jelentőséggel, mint a skizofrénia, az epilepszia és az Alzheimer-kór.
Beléd is „vekkert szereltek”?
Sokan tapasztaljuk, hogy reggel, közvetlenül azelőtt, hogy megszólalna az ébresztőóra, kipattan a szemünk. Miért történik ez? Hogy vagyunk képesek úgy időzíteni az ébredést, mintha tudnánk, mikor kell felkelni? A jelenség mögött több tényező is áll, és mindegyik szorosan összefügg testünk belső órájával, alvási ciklusainkkal és az agyunk működésével.
Semmelweis Egyetem: Kockázatot hordoznak az otthoni víztisztitók
Magyarországon általában semmi nem indokolja, hogy tisztított ivóvizet igyunk. A Semmelweis Egyetem közegészségtudományi szakértője szerint a vélt szennyeződéseket eltávolító háztartási berendezések ugyanakkor számos egészségügyi kockázatot hordoznak, és sok esetben rontják a vezetékes víz mikrobiológiai minőségét.
Ritka bolygóegyüttállás figyelhető meg keddtől az égbolton
Március 11-én közelségbe kerül egymással a Vénusz és a Merkúr sarlója, a bolygóegyüttállás szabad szemmel is megfigyelhető lesz. Ebből az alkalomból a Svábhegyi Csillagvizsgáló rendhagyó nappali bolygóészleléssel várja a látogatókat.
A gyulladás is szerepet játszhat a koronavírus miatti idegrendszeri zavarok kialakulásában
A HUN-REN Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet (HUN-REN KOKI) kutatói feltárták a mikroglia sejtek, azaz az agyi gyulladásos folyamatok fő szabályozóinak szerepét a COVID-19-cel összefüggő agyi károsodás kialakulásában.
Miért szokunk hozzá gyorsan az erős illatokhoz?
A párod szinte megfürdött a parfümjében, annyit fújt magára, de hál’ Istennek néhány perccel később már nem érzed olyan intenzíven az illatfelhőt. Vajon miért van ez? Ahogy számtalan dolog a testünkben, a szaglás is közvetlen kapcsolatban áll a központi idegrendszerrel, így rendkívül erőteljes hatással van ránk.
Gyógyhatású gombák segíthetnek az inzulinrezisztencia kezelésében
Ígéretesek lehetnek az ehető gombák az anyagcsere és a vércukorszint szabályozásában – derül ki a Semmelweis Egyetem friss tanulmányából. Világszerte több százmillió embert érint a 2-es típusú cukorbetegség (T2DM), melynek kialakulásában meghatározó az inzulinrezisztencia (IR). A magyar kutatók szerint a gyógyhatású gombák bioaktív vegyületei, mint a poliszacharidok és terpenoidok, megelőzhetik vagy mérsékelhetik az IR-t.
Hagyd, hogy megtörténjen! – Ezért ne tartsd vissza a tüsszentést
Egészségedre! Egy reflex, amely mindenki számára ismerős, mégis sokszor oda se figyelünk arra, hogy közben mi is történik valójában a szervezetünkben, és, hogy mi a szerepe – a tüsszentés egy fontos védelmi mechanizmus, amely segít megtisztítani a légutakat és megakadályozni, hogy a káros anyagok, például por, pollen vagy vírusok, eljussanak a tüdőnkbe. Az pedig, hogy ne tartsuk vissza, kiemelt jelentőségű! És nemcsak a fentiek miatt.
Messzire nyúló genetikai kapcsolatokat tártak fel a kutatók Belső-Ázsia és a Kárpát-medence között
Messzire nyúló genetikai kapcsolatokat tárt fel a HistoGenes projekt keretében működő nemzetközi kutatócsoport Belső-Ázsia és a Kárpát-medence között, ezzel évszázados vita végére kerülhet pont a hunok eredetéről.
Mindent az Esőemberről – Savant-szindróma, a különleges képességek rejtett világa
Szerintünk senkinek nem kell bemutatni a Dustin Hoffman által életre keltett Raymond Babbitt-et, az 1988-ban debütáló, és azóta világhírű, négy Oscart nyert amerikai moziban, a Rain Man-ben (Esőember). A film főszereplő karaktere, ha lehet így fogalmazni, egy nagyon is valós figura, az „esőemberek” ugyanis léteznek. Nézzük, mit kell tudnunk róluk, hogy jobban megértsük őket.
Elkészült az idei sasleltár
Huszonkettedik alkalommal végezte el a Magyarországon telelő ragadozómadarak éves számlálását a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME).
Miért jó a színdiéta? – 2. rész
Tegnap írtunk róla, hogy mi a színdiéta, és miért hasznos. Hogy a különböző árnyalatú zöldségek és gyümölcsök más-más tápanyagokat, vitaminokat és antioxidánsokat tartalmaznak, és, hogy ezek együttesen mennyire jó hatással vannak szervezetünk egészséges működésére. Hogy még szélesebb körben megismerhessük a különféle támogató vegyületek és a hozzájuk társítható színek spektrumát, a piros, narancssárga és zöld után, most nézzük meg a lilát, a sárgát és a fehéret. Vagyis az antociánt, a C-vitamint és az allicint.
