Arra a kérdésre, hogy mi a „legleleplezőbb” elem egy ember személyiségében, Natalie Engelbrecht pszichoterapeuta azt válaszolta, hogy: a szemszín. Mint kiderült, az egyik legfontosabb érzékszervünk színe nem csupán esztétikai értékkel bír, hanem néminemű betekintést enged az egyének „mikrokozmoszába” is. Megnézzük, milyen izgalmas sajátosságok derültek ki még látószervünk színe kapcsán.
A bőr fejlődési rendellenessége miatt kialakuló naevusokat a köznyelvben egyszerűen anyajegyekként ismerjük. A leggyakoribbak: a barna, esetenként fekete színű bőrfoltok, valamint az általában kidudorodó festékes anyajegyek, melyekből apró hajszálak nőnek ki. Egyéb típusai a szederjes anyajegyek, melyeket sok helyen „tűzfoltként” emlegetnek, a szivacsszerű barlangos érdaganatok, továbbá a ritkábban jelentkező faggyúmirigyes anyajegytípusok. Szinte minden kultúrában felfigyeltek ezekre a - többnyire veleszületett és ártalmatlan - „bőrlenyomatokra”, így nem meglepő, hogy a népi hiedelmekben, babonákban, mítoszokban is kiemelt helyhez jutottak.
Július 30-án hajnali fél négykor szabad szemmel is látható csillagászati jelenséget lehet majd megfigyelni a keleti égbolton, ahol öt égitest, a Fiastyúk csillaghalmaz, a holdsarló, a Mars, a Jupiter és a Bika csillagkép vörös csillaga, az Aldebaran kerül közel egymáshoz.
Egy friss kutatás eredményeiből kiderült, hogy a kreatin mind az agyi rendellenességek kezelésében, mind a kognitív képességek javításában megoldást kínálhat. Továbbá megfigyelték azt is, hogy az antidepresszánsokhoz adott kreatin sok esetben hangulatjavító hatással bírhat. De mi is tulajdonképpen a kreatin, és milyen újonnan körvonalazott tulajdonságairól beszélhetünk?
A felnőtt emberek 1,3 százaléka szenved krónikus fáradtság szindrómában (egy tavalyi felmérés szerint), mely nagyjából 69 éves korig mutat növekedést, majd ezt követően csökkenni látszik. Ez a minden nemet és korosztályt érinthető, összetett jelenség, melynek legfőbb ismertetőjegye a tartós kimerültségben mutatkozik meg, korlátozza az érintetteket tevékenységeik elvégzésében.
Magyar kutatók megfejtették, hogy miért nem látja azt az agyunk, ami zavar bennünket. Erről amerikai kollégáikkal közösen írtak a Nature Communications nevű tudományos folyóiratban.
A legélhetőbb városok listáján legtöbb alkalommal dobogós helyhez jutó Bécs, legutóbb a dinamikusan fejlődő távhűtő központjával hívta fel magára a figyelmet. A Wien Energie eddig magáénak tudhatja a legnagyobb és legerősebb távhűtésre specializált központot, mely a bécsi főpályaudvaron helyezkedik el. Vajon milyen, az ehhez hasonló technológiai vívmányok segíthetnek bennünket abban, hogy elviselhetőbbé tehessük a mostani, és várhatóan a jövőbeli forróságot?
Az első emberek fekvőhelyét száraz falevelek vagy szénahalom képezhették, ám a későbbiek folyamán már egyre inkább arra törekedtek, hogy kényelmesebb megoldásokat keressenek éjszakai pihenésük idejére. A sátraikban már előfordultak állatbőrök, melyek puhább, komfortosabb fekvőhelyet kínáltak számukra. Hogyan alakultak ki és formálódtak a történelem folyamán az alváshoz szükséges kellékek? És vajon milyen típusú, formájú, anyagú párnára hajtva a fejünket ébredhetünk frissen, üdén, kellemetlen fájdalmak nélkül? Ezekre a kérdésekre keresünk válaszokat az alábbiakban.
Az egykori kémikus és egyetemi tanár, Fabinyi Rudolf, az 1930-as évek elején úgy fogalmazott, hogy a hiedelmek egész tömege úgy üli meg a közvéleményt, akárcsak a lidércnyomás, melyek között kimagasló helyen szerepel az előítélet. Bár Fabinyi ekkor leginkább a pszichiátriai betegségekben érintettekkel szemben állított beskatulyázásokat helyezte előtérbe, elmondható, hogy ez számos területre kiterjeszthető. Milyen (ős)forrásból eredeztethető ez a nem tapasztalatokra, hanem feltételezésekre alapozott megállapítás? Vajon ledönthetőek ezek a vaskos sztereotípia-falak?
A testünk leginkább a fájdalom nyelvén szól, ha nincs valami rendben az állapotával. Ez a fizikai és biológiai szempontból is különleges „szerkezet” speciális jelzéseivel segít megérteni, hogy hol kereshető meg a probléma gyökere, hogy kellőképpen javíthassuk azt.
A csontritkulás miatt bekövetkezett első csonttörés két-háromszorosára növeli a következő törés kockázatát. Idős korban a combnyaktörés különösen veszélyes, így kiemelt jelentőségű a csontritkulás (oszteoporózis) időbeni felismerése és kezelése, hiszen kitartó gyógyszeres terápiával teljesen meggyógyítható. Csontjaink egészségéhez a D-vitamin is elengedhetetlen. A nyári, napos időszakban negyedóra alatt előállítja szervezetünk a napi szükséges mennyiséget.
A növény- és állatvilág határvonalán elhelyezkedő gombák, noha hasonlítanak a növényekre, hiányzik belőlük a zöld színt adó klorofill, és más anyagokból gyűjtenek maguknak táplálékot. Kíváncsiak vagyunk, hogy milyen újdonságokat és érdekességeket fedett fel a tudósvilág ezekről a különleges élőlényekről.
A klímaváltozás jelentős hatást gyakorol a világ mezőgazdaságára, a környezeti változások együttesen további tartós élelmiszer-inflációt okozhatnak a jövőben, amelyet adaptációval, a mezőgazdasági öntözési rendszerek korszerűsítésével, új stressztűrő növényfajták nemesítésével, továbbá precíziós eszközökkel lehet kivédeni - írta az MCC Klímapolitikai Intézet kutatója friss cikkében.
Az ELTE Etológia Tanszék kutatói világszerte családi kutyák és törpemalacok emberi érzelmi hangadásra adott reakcióját hasonlították össze.
A Magyar Molekuláris Medicina Kiválósági Központ (angol rövidítéssel HCEMM) szegedi Neuron Fiziológia és Terápia kutatócsoportja szerint az idegsejtek hatékonyságromlása okozza a mozgás és gondolkodás lassulását öregkorban.
A tudományos állásfoglalás szerint: a finommotoros készségeket bevonó kézírás pozitív hatással van a tanulás minőségére és a memóriára egyaránt. Noha az okostelefonok és a digitális technológia (fény)korában sokan úgy gondolhatják, hogy a kézzel való írás „korszerűtlen”, a kutatások éppen az ellenkezőjéről számolnak be. Nézzük meg, hogy miért.
Számos értékes leletet, köztük egy rendkívül ritka, velencei mintára készült 16. századi genovai aranypénzt találtak a régészek az I. Szulejmán szultán szigetvári, turbéki mauzóleuma körül a napokban újraindult terepi kutatások során - jelentette be Kitanics Máté geográfus, történész, a kutatócsoport tagja Szigetváron pénteken.
Az emberi hang varázslatos erejét akkor értjük meg leginkább, ha meghallgatunk egy hangoskönyvet vagy megnézzük kedvenc külföldi filmsorozatunkat, ahol a szereplők ikonikus magyar szinkronszínészek hangján szólalnak meg. Amikor például a sokunk által kedvelt Woody Allen Kern András fenomenális hangján, Al Pacino pedig a nagyszerű Végvári Tamás hangján szólal meg, akkor értjük meg, hogy a hangoknak önmagukon túlmutató értékük, üzenetük van. De vajon milyen kapcsolat áll fenn az egyes emberek hangja és személyisége között? Nézzük!
A szeretet iránti igényünk egyike a legalapvetőbb szükségleteinknek, mely már csecsemőkorban megmutatkozik. A legtöbb ember úgy vélekedik, hogy a szeretetérzés és annak megtapasztalása, hogy valaki törődik velünk, hogy valaki számára fontosak vagyunk, valójában a boldogság alapját képezi.
Az empátia elengedhetetlen eleme a gördülékeny személyközi és kommunikációs helyzeteknek. Segít növelni az egyének azon képességét, hogy támogató és megerősítő légkört, érzelmi összhangot hozzanak létre és tartsanak fenn. Az empátiának kimagasló szerepe van abban, hogy az emberek miként reagálnak a másik embertől kapott információkra, megnyilvánulásokra. Az alábbiakban a gyakorlati empátia kérdését igyekszünk körüljárni.