A szeptember sok családban olyan, mintha egy új fejezet kezdődne. A nyári késői reggeleket felváltják a korai ébredések, az iskolatáska, a házi feladat, az edzések és a sűrűbb hétköznapok. Nemcsak a gyerekeknek kell visszaszokniuk az új ritmushoz, hanem az egész családnak.
Az óvoda- és iskolakezdést követő hetekben a gyermekek körében jelentősen megnő a légúti fertőzések száma. Bár sokan ilyenkor az immunrendszer gyengülésére gyanakodnak, a háttérben elsősorban a közösségbe való visszatérés, a zárt terek, a megváltozott napirend és a vírusok könnyebb és gyorsabb terjedése áll. A megfelelő alvás, a kézhigiéné, a rendszeres szellőztetés és a védőoltások ugyanakkor sokat segíthetnek a megelőzésben.
Az iskolakezdés nemcsak új füzeteket, korábbi kelést és visszatérő napirendet jelent, hanem azt is, hogy a gyerek ismét naponta sok emberrel kerül közeli kapcsolatba. Az első hetekben ezért különösen fontos lehet, hogy kipihenten, rendszeres étkezéssel és megfelelő napi rutinnal kezdje az évet. Az immunrendszert azonban nem lehet néhány nap alatt „felturbózni”, és nincs olyan vitamin vagy étrend-kiegészítő, amely önmagában megvédené a gyereket a közösségben terjedő fertőzésektől.
Az ország iskolája 2026 címmel hirdet versenyt a Magyar Színház általános és középiskolák számára, a videók a teátrum weboldalán lesznek láthatók, ahol országos szavazás indul.
A vizsgaidőszakban barátságos terápiás kutyákkal és meghosszabbított nyitvatartással segítik a hallgatókat az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltárban.
Az érettségi időszak minden családban külön műfaj. A gyerek stresszes, a szülő aggódik, és valahol a kettő között megszületik az a furcsa dinamika, ahol minden mondat félreérthető. Egy ártatlan „tanultál ma?” kérdésből is lehet kisebb konfliktus, miközben mindkét fél ugyanazt szeretné: hogy minden jól menjen.
A január sokunk számára a lassú újraindulás időszaka – és ez alól bizony a gyerekek sem kivételek. Amíg mi felnőttek a munkába való visszarázódással küzdünk, addig a kicsik az iskola vagy óvoda megszokott tempójába próbálnak újra beilleszkedni, ami egyáltalán nem könnyű feladat.
Az iskolaidőszak beköszöntével a legtöbb család élete hirtelen sokkal zsúfoltabbá válik. A szülők igyekeznek helytállni a munkahelyükön, miközben a gyerekek órarendjét, különóráit, házi feladatait is kézben kell tartani. Emellett ott vannak a háztartási teendők, a bevásárlás, és persze jó lenne arra is időt szánni, hogy együtt lehessen a család.
A mai szülők előtt nap mint nap ott a dilemma: mi legyen a gyerek délutáni programja? Menjen sportra, tanuljon hangszeren, járjon nyelvórára, vagy inkább pihenjen és játsszon a barátaival? A bőség zavara sokszor bizonytalanságot szül – hiszen mindenki a legjobbat szeretné a gyerekének. De vajon mi az ideális arány a szervezett programok és a szabadidő között?
A gyerekeknek nemcsak az órákhoz, hanem a játékhoz, a figyelemhez és a barátkozáshoz is energiára van szükségük. A jól összeállított uzsonna segít elkerülni a hirtelen fellépő fáradtságot, javítja a koncentrációt és hozzájárul az egészséges fejlődéshez.
Az augusztus vége sok család számára vegyes érzelmeket tartogat. A gyerekek egyszerre várják izgatottan a találkozást az osztálytársakkal, és tartanak az új feladatoktól, a szülők pedig próbálnak mindent beszerezni és megszervezni – nem egyszer kapkodva, idegeskedve. Pedig az iskolakezdés nem feltétlenül kell, hogy stresszről szóljon: néhány apró praktikával kellemes, sőt, emlékezetesen pozitív élménnyé alakítható.
A finn példa című könyv szerzője Dr. Pasi Sahlberg oktató, tudós és a Harvard Egyetem neveléstudományi vendégprofesszora azzal a kérdéssel indítja könyvét, hogy: „Mit tanulhat a világ a finnországi oktatási rendszer reformjából?” A bevezető részben pedig nem kevesebbről esik szó, mint arról, hogy a jelen iskolái nem biztos, hogy kellőképpen fel tudják készíteni a diákokat a jövőbeli kihívásokra. Éppen ezért érthető, hogy a színvonalas, hatékonyabb, méltányosabb tanulás és tanítás iránti igény univerzálisnak bizonyul. A leginkább erkölcsi alapokra építkező finn oktatási álom az egyenlő feltételek biztosításában ölt testet. Miért érdemes még a figyelmünkre a finn példa?
Nem egy vidám téma, de beszélni kell erről is! Méghozzá sokat. Sajnos egyre gyakoribb jelenség a gyermekek között zajló iskolai bántalmazás (bullying), amelyet sokszor nehéz észrevenni. Pedig a szülők számára kulcsfontosságú, hogy minél hamarabb felismerjék az árulkodó jeleket, mert a gyerkőc felé irányuló folyamatos agresszív viselkedés hosszú távon komoly lelki és fizikai következményekkel járhat. Lássuk, melyek azok a piros felkiáltójelek, amelyekre érdemes odafigyelni!
A régóta fennálló harc, a tanárok és a diákok között, az iskolai mobilhasználattal összefüggésben megoldódni látszik. A 2024. szeptember 1. napjától alkalmazandó kormányrendelet ugyanis egyértelműen szabályozza, mihez van joga a tanulónak és milyen tárgyakat birtokolhat, illetve használhat a tanítási idő alatt. - A Jog365 szakértőjét kérdeztük az új rendeletről.
Az iskolakezdés időszaka minden évben izgalommal és várakozással teli időszak mind a szülők, mind a gyerekek számára, legyen szó az első osztályt megkezdő kisdiákokról vagy a tanulmányaikat folytató idősebb diákokról. Az iskola nemcsak a tanulás és tudás megszerzésének helye, hanem a barátságok szövődésének, a személyiség fejlődésének és a jövő alapjainak lerakásának terepe is.
Egyre több olyan kimutatás születik, melyben az iskolai bántalmazás kerül középpontba. A gyermekkori abúzus megelőzésére törekvő PACER Center adatai szerint minden ötödik diák számol be fizikai vagy szóbeli zaklatásról; az esetek 41 százalékában pedig megismétlődnek ezek az emberi méltóságot sértő megnyilvánulások. A külső megjelenésük, hovatartozásuk, irányultságuk miatt megfélemlített tanulók majd fele már értesít az esetről egy felnőttet (iskolában, otthon). Ennek következtében pedig több intézmény tesz a zaklatást megelőző lépéseket.
Nincs mese, hamarosan indul az új tanév, ami sok gyerkőc, a felnőttség küszöbén álló fiatal számára vízválasztó lehet, hiszen el kell dönteniük, melyik középiskolában, egyetemen folytatják tovább a tanulást, vagy éppen kilépnek a munka világába.
A tudományos állásfoglalás szerint: a finommotoros készségeket bevonó kézírás pozitív hatással van a tanulás minőségére és a memóriára egyaránt. Noha az okostelefonok és a digitális technológia (fény)korában sokan úgy gondolhatják, hogy a kézzel való írás „korszerűtlen”, a kutatások éppen az ellenkezőjéről számolnak be. Nézzük meg, hogy miért.
A nyári szünet első napján indítja országos tanszergyűjtését a Magyar Református Szeretetszolgálat, hogy megkönnyítse 1358 hátrányos helyzetű gyermek tanévkezdését.
Vitathatatlan, hogy minden szülő azt szeretné, hogy a gyermeke az iskolában, majd felnőttként a magánéletében és választott munkahelyén egyaránt sikeres, boldog, kiegyensúlyozott legyen. A tanulási készségek fejlesztése segít a modern (munkakörnyezeti) elvárásokhoz való alkalmazkodásban.