Milyen (új) készségekre van szükségük a gyermekeinknek a 21. században?
Vitathatatlan, hogy minden szülő azt szeretné, hogy a gyermeke az iskolában, majd felnőttként a magánéletében és választott munkahelyén egyaránt sikeres, boldog, kiegyensúlyozott legyen. A tanulási készségek fejlesztése segít a modern (munkakörnyezeti) elvárásokhoz való alkalmazkodásban.
A jelen tanulóit a jövő munkalehetőségeire felkészítő ICEV oktatók kiemelték, hogy a 21. században a következő készségekre van a leginkább szükségünk:
Kritikai gondolkodásra
A kritikus gondolkodás révén optimális megoldásokat keresünk a felmerülő problémákra, így nem meglepő, hogy ez a tulajdonság ma az egyik legkiemeltebb helyen szerepel. Már az osztályteremben acélozni szükséges a problémamegoldó képességet, valamint az új dolgok felfedezése iránti lelkesedést. Érdemes őket arra ösztönözni, hogy ne az legyen az alapelvárásuk, hogy mások (tanárok, szülők) adják a kezükbe a megoldást, hanem fedezzék fel maguk az alkotás, a feltérképezés, a kutatás izgalmát. Ezzel a mechanizmussal a birtokukban nagy eséllyel kiküszöbölik az útjukba gördülő akadályokat.
Kreativitásra
Ezen belül is az úgynevezett „think out of the box”, azaz „a dobozon kívüli gondolkodásra”, a képzelet erejével, valamint az időnkénti komfortzónából való kilépés elszántságával. A (munkahelyi) problémákra olykor érdemes úgy tekinteni, mint újabb fejlődésünket előmozdító lépcsőfokokra. Ha valami a korábban bevált módszerekkel nem működik vagy stagnál, akkor ez jelzés lehet arra, hogy eljött az idő átértékelni, illetve más megvilágításba helyezni a fogalmakat.
A másokkal való együttműködés készségére
Az együttműködés során ütközünk a leggyakrabban akadályokba, hiszen a mindennapi életben, az iskolai környezetben és a munkahelyen ugyancsak szembesülünk olyan kényelmetlen helyzetekkel, amikor kénytelenek vagyunk kompromisszumokat kötni. Főként abban az esetben, ha a lehető legjobb (közös) eredmény elérése a cél. Az együttműködés bizony nem kevés esetben az arra való hajlandóságot is magában hordozza, hogy a közös (pl. iskola, vállalat, család stb.) érdekében néha feláldozzuk a saját ötleteinket a másik/mások ötleteiért – amennyiben ez utóbbiak alkalmazásával, gyakorlatba léptetésével sikeresebb lehet a végkimenetel.
Megfelelő kommunikációs készségekre
A hatékony kommunikáció segítségével megtanuljuk megfelelően közvetíteni a bennünk megfogalmazódott ötleteket. Jobban tudunk lavírozni a környezetünkben lévő egymástól merőben eltérő személyiségtípusok között. Eredményesebbek lehetünk a zűrzavaros helyzetek megoldásában. A hatékony kommunikációt, ezt a puha készség, soft skill kategóriába tartozó elemet, nem szabad adottnak, természetesnek tekinteni, hanem folyamatosan fejleszteni érdemes. Amennyiben szükséges, akkor szakember bevonásával. A nem megfelelő kommunikációnak akár teljes projektek válhatnak áldozataivá, mivel nincsenek konkrét, közösen megvitatott tervek és vélemények, melyekért egyénenként és közösségileg ugyancsak felelősséget vállalunk. A ma diákjainak fontos megérteni, hogy a személyes és karrier célok megvalósításában a kommunikációs készségek fejlesztése esszenciális.
A fentiekben ecsetelt készségeket, akár alapozó, vagy alapkészségekként is számon tarthatjuk, ám mindezeken túl még továbbiakra is szükség lehet. Ezek közül listázunk még néhányat, mintegy betekintés gyanánt:
digitális- és médiaműveltség (a médiakörnyezetben való megfelelő tájékozódás képessége),
információs műveltség (ezen belül pedig az adatok, a tények, a statisztikák megértése),
technológiai ismeretek szükségessége (fontos, hogy kellőképpen feltaláljuk magunkat az információs korszakban).
Érdemes (szülőként, diákként) nyomon követni a modern tanulási-fejlődési lehetőségek egyre bővülő tárházát. Példaként az online kurzusok és tanfolyamok gazdag kínálatát, amelyek révén tovább fejleszthetőek a fentiekben is vázolt készségek.
