A végrehajtó vagy exekutív funkciók olyan mentális eszközök, amelyek nagyban hozzájárulnak életünk gördülékennyé és kiegyensúlyozottá tételéhez, céljaink megvalósításához. A készségeink ezen összességét képező funkciók mindegyikéről elmondható, hogy a megfelelő eszközök bevetésével fejleszthetők.
Az életközépi krízis (midlife crisis) fogalmáról elsőként Jaques Elliot, kanadai pszichoanalitikus írt, amit leginkább felnőtt férfiak tapasztaltak. A szakember praxisában felfigyelt arra, hogy ez a jelenség nagyjából a negyvenes évekbe lépve, szinte elkerülhetetlenül és szükségszerűen jelenik meg. Ebben a konfliktusban az egyén szembe találkozik a saját végességének valóságával, ami megrémíti, és egyfajta sokként, mi több, halálfélelemként éli meg. Gyakran az „életbe menekülés” útját választja, melyben új szerelmeket keres, lelki öngyógyító kísérletet tesz, és egy illuzórikus második ifjúkor mentsvárába akar menekülni. Hogyan ismerhetőek fel e krízis jelei, és milyen kiutak állhatnak a rendelkezésünkre?
Olykor, még a munkájukra hivatásként, szeretem-tevékenységként tekintő emberek motivációja is megcsappan. Ezekben az időszakokban olyan „ideiglenes uralkodók” veszik át az irányítást, mint a fáradtság, kedvetlenség, unottság, rosszkedvűség. Mit tehetünk ilyenkor? Hogyan húzzuk fel magunkat abból a feneketlennek tűnő mélységből, melyet az alulmotiváltság ásott magának?
Egy 2023-ban készült kutatás szerint (NIH): az ambiciózus embereket általában az általuk értékesnek tartott célok megvalósítása motiválja leginkább. Ugyanakkor a domináns motiváció mellett figyelemre méltó mozgatórugóként van számon tartva mások tiszteletének és elismerésének elnyerése egyaránt. De mit is tudunk valójában az ambícióról?
Valahányszor szó esik a kreativitásról eszembe jut egy szellemes történet, melyben egy egyetemi hallgatótól egy alkalommal megkérdezik, hogy: mennyi ideig tartana számára az, hogy megtanuljon japánul? Mire a hallgató válasza az volt, hogy: az attól függ, milyen szoros a határidő. Korunkban, amikor a munkahely és az élet egyéb területein egyre nagyobb igényeket támasztanak felénk, a kreativitás valóságos szellemi Jolly Jokernek bizonyul. Lássuk, hogy miben mutatkozhat meg még ennek az emberi képességnek az ereje.
T. Schultz már több mint négy évtizede rámutatott arra, hogy érdemes befektetni a vállalkozói képességbe. Meggyőződése volt, hogy a vállalkozó olyan adottságokkal rendelkezik, melyek segítségével optimálisan megküzdhet az egyensúlytalansággal. Ez utóbbi pedig a dinamikus gazdasági életben szinte folyamatosan jelen van. Schultz arra is rámutatott, hogy a vállalkozói lét nem korlátozódik a gazdasági szférára, mivel az emberi élet különféle szakaszaiban mindenki vállalkozónak tekinthető. Megnézzük, hogy ma mit rejt magában a vállalkozói lét.
Főburdos, pedlér, szalonos, gyékénykötő, gyertyamártó, lámpagyújtó, kopogtató, drótos, kisbíró – csupán néhány azon régmúlt foglalkozások közül, melyek manapság nem lennének életképesek. Arra viszont már kevésbé gondolunk, hogy napjainkban is léteznek olyan szakmák, amelyek néhány évtized múlva olyan avíttá és elfeledetté válnak, mint az előbb említett foglalkozási elődök. Megnézzük, hogy milyen „kihalófélben” lévő munkatípusokról lehet szó?
Felszabadultnak lenni? A munkahelyen? Hát, nem minden esetbe passzol össze a kettő… Sokunknak inkább a stressz, a rohanás, a „még, még, még” teljesítmény kényszere jut az eszünkbe. Ha a világot megváltani nem tudjuk, azért tehetünk azért, hogy a munkahelyünk komfortosabb legyen számunkra.
Életünk egy-egy akadálytalan, felhőtlen időszakában hajlamosak vagyunk megfeledkezni arról, hogy az esetleges nehezebb időszakokra is gondoljunk. Aztán beköszönt egy válságos helyzet, és az első gondolatok között bizonyosan szerepelni fog a jövő próbatételeire való optimális felkészülés terve – , ahogy mondani szokás: lehetőségeinkhez mérten legyünk „bebiztosítva”. Miért lehet szükségünk B tervre?
Az élet célok nélkül olyan, mint a… és itt most mindenki behelyettesítheti a számára legszimpatikusabb hasonlatvariánsokat erre a kihagyott helyre. Azt már az önsegítő könyvek lapozásából és elszánt jegyzeteléséből, videókból, közösségi oldalakról és tréningekről tudjuk, hogy a sikeres élet elengedhetetlen elemei a célok. Mégpedig a konkrét célok. De miért is fontos kristálytisztán látni azokat?
Az influencer marketing a virágkorát éli, és a becslések szerint egy év múlva akár 22 milliárd dollárt is termelhet. Ez pedig az e-kereskedelem figyelmét ugyancsak felkeltheti, hiszen a márkanépszerűsítés és termékértékesítés folyamatában az influenszerekkel való együttműködés nyereséges lehet. E tekintetben sokakban megfogalmazódik a kérdés, mely szerint: hihetünk-e a közösségi média „befolyásolóinak”?
Április 25-én rendezi meg a Nők a Tudományban Egyesület (NaTE) a Lányok Napja elnevezésű programot, amelyre immáron 13. alkalommal várják a tudományok, a technológia és az informatika világa iránt érdeklődő fiatalokat.
Az egyik legnépszerűbb globális adatplatform, a Statista kimutatásai szerint az elmúlt évben a külföldre költözés főbb motivációi a jobb munkahely találása, a partner országában való új élet kezdése, valamint a továbbtanulási célok voltak. Mindezek mellett ugyanakkor kulcsszerepet játszott a célországtól remélt jobb életminőség, a személyes kihívások és komfortzóna feszegetések, a kaland- és felfedezésvágy. Sokakat pedig a klasszikus tiszta lappal kezdés vágya terelt egy idegen országba, emellett akadtak olyanok is, akik a nyugdíjas éveiket kívánták egy régen kiszemelt helyen tölteni. De vajon milyen szándékok állnak a magyar emberek külföldre költözésének hátterében?
Vitathatatlan, hogy minden szülő azt szeretné, hogy a gyermeke az iskolában, majd felnőttként a magánéletében és választott munkahelyén egyaránt sikeres, boldog, kiegyensúlyozott legyen. A tanulási készségek fejlesztése segít a modern (munkakörnyezeti) elvárásokhoz való alkalmazkodásban.
Az idegennyelv-tanulás amellett, hogy kiváló agytorna, értelmes időtöltés, még a karrierépítés során is kimagasló szerephez jut. Sokak hosszú távú tervei között élen jár az utazás, a más kultúrák megismerésének vágya, ezért érdemes idejében belevágni a kognitív fejszénket egy memória-acélozó nyelvtanulási projektbe. Az alábbiakban megnézzük, hogy 2024-ben melyek a legnagyobb érdeklődésnek örvendő nyelvek, amelyek megtanulásával számos előnyre tehetünk szert.
Ha a Google keresősávjába bepötyögjük az angol „obsession with”, magyarul: a megszállottság kifejezést, akkor az első automatikus kiegészítés nem más lesz, mint a „productivity”, azaz a termelékenység. Amennyiben magyarul írjuk be a „produktivitás” szót a sávba, úgy az első javasolt kiegészítés a „növelése” lesz. Tehát az angol példa nem sokban tér el a magyar változattól, melyből arra lehet következtetni, hogy a termelékenység-fokozás igénye szinte mindenhol ugyanolyan mértékű. Önmagában a „megszállottság” kifejezés sem a feddhetetlenségéről híres, hanem egy rögeszmeként is emlegetett szorongásos pszichológiai zavarként van számon tartva, mely az esetek többségében negatív hatást gyakorol az ebben érintettek életére.
A Harvard egyik tanulmánya szerint a fiatalabb korosztály körében egyre szélesebb körben jelentkező pszichés betegségek növekedése elsősorban a önmagukkal szemben támasztott – rendszerint irracionális – elvárásokból és a gyakori önbíráskodásból fakadhat. A kutatók rámutatnak arra, hogy mindezen elvárásokat olyan kortárs mítosz elsajátítások mozgatják, amelyek a tökéletesség hajszolásának irreális igényéből építkeznek.
A kérdés első fele így hangzik: miért fontos, hogy idővel rendelkezzünk passzív jövedelem-forrással is? A több évtizedes tapasztalattal rendelkező pénzügyi tanácsadó, Robert G. Allen egyik magyar nyelven is megjelent könyvében keressük a választ. A szakember fontosnak tartotta megjegyezni, hogy nem minden típusú jövedelem egyforma, ugyanis léteznek aktív és passzív források is.
Olykor előfordul velünk, hogy azon kapjuk magunkat: ami régen boldoggá, felszabadulttá, elégedetté tett bennünket, már nem működőképes. Elakadtunk. Mintha már nem az lenne a megfelelő út, amelyen haladnunk kell, ami eddig kényelmesnek bizonyult. Nem eget rengető történésekről van szó, csupán arról, hogy megéltünk valamit, amit tovább erőltetni már fölösleges.
Amikor leemelünk a könyvespolcról egy életvezetési tippeket, potenciális sikerrecepteket tartalmazó könyvet nem kevés esetben lesz úrrá rajtunk a kételkedés. Mégis kíváncsian belelapozunk, mivel átsuhan a fejünkön az a gondolat, hogy „hátha éppen most tárul fel valami, amit régóta várunk… talán éppen most kapunk választ egy régóta várólistás kérdésünkre…” Fenntartásokkal, gyanakvó tekintettel, bizalmatlanul, mégis egy soha meg nem szűnő gyermeki kíváncsisággal elkezdjük olvasni a könyvet.