Túlzás nélkül kijelenthető, hogy a kreativitás az egyének egyik kulcsfontosságú, az élet megannyi területén nélkülözhetetlen készsége. Éppen ezért jól tesszük, ha az ebben való fejlődésünket a mindennapi rutinunk részévé emeljük.
Jelenleg az emberek sokkal nagyobb pénzügyi stressznek vannak kitéve, mint valaha - tudhatjuk meg a CivicScience friss adataiból. A dolgozó felnőtt lakosság 80 százaléka azt állítja, hogy legalább egy anyagi stresszforrás nehezíti a mindennapjait, míg 30 százalékuknak a megélhetési költségkezeléssel adódtak problémái, ami gyakran kiegészül a megfelelő adósságkezeléssel, a megtakarítások és befektetések szükségességével.
Sokan úgy vélekednek, hogy az idősebb korba lépő emberek többsége arra vágyik, hogy kipihenje a „végleg” maga mögött hagyott aktív éveket, és ideje hátralévő részét elmélkedéssel, szemlélődéssel, visszavonultan élje. Természetesen mindenki maga dönti el, hogy mivel kívánja tölteni a rendelkezésére álló életidőt, közöttük pedig akadnak olyanok is, akik a „legjobb éveket” nem engedik elköszönni a fiatalság elmúlásával.
2022-ben az Egészségügyi Világszervezet a munkavégzés miatti kimerültséget a megfázásos és egyéb betegségekhez hasonló besorolásban részesítette, mellyel orvoshoz lehet fordulni és kezelést lehet igényelni. A kimerültség olyan mindennapi tevékenységeket erőteljesen gátló tünetekkel járhat együtt, mint: a rosszkedv, a figyelemzavar, az antiszociális viselkedés, a magas vérnyomás, az alvási és emésztési zavarok.
Manapság már egyre több helyen és egyre sűrűbben szembe találhatjuk magunkat az úgynevezett „kemény” és „puha” készségek iránti igénnyel. Milyen szerepük van ezeknek a „skilleknek” a munkában és az egyéni fejlődés folyamatában?
„Az önfejlesztés sosem ér véget, a határ a csillagos ég!” - olvashattuk a Forbes egy korábbi cikkében a világ egyik legnagyobb nonprofit önképző szervezete, a Toastmasters International kapcsán. Már önmagában a kijelentés elolvasása is sokakat energiával, tettvággyal, motivációval tölthet el. Mielőtt azt gondolnánk, hogy a manapság egyre többet hangoztatott önismeret és önfejlesztés kérdése a modern kor szülötte, gondoljunk az ókori delphoi jósda méltán híres feliratára, mely arra ösztönözte az embereket, hogy ismerjék meg önmagukat.
Modernizálódott életünk egyik legnagyobb kihívása, hogy kellő figyelmet fordítsunk az egészségünkre akkor is, ha állandóan rohanunk, ha 8 órán keresztül egy irodában, üzletben, gyárban robotolunk. Az ülőmunka, a stresszes környezet és a rendszertelenség mind hozzájárulhatnak az egészség romlásához. Azonban néhány egyszerű, mégis hatékony szokás bevezetésével jelentős mértékben javíthatjuk közérzetünket és hosszú távon is megőrizhetjük jóllétünket.
A végrehajtó vagy exekutív funkciók olyan mentális eszközök, amelyek nagyban hozzájárulnak életünk gördülékennyé és kiegyensúlyozottá tételéhez, céljaink megvalósításához. A készségeink ezen összességét képező funkciók mindegyikéről elmondható, hogy a megfelelő eszközök bevetésével fejleszthetők.
Az életközépi krízis (midlife crisis) fogalmáról elsőként Jaques Elliot, kanadai pszichoanalitikus írt, amit leginkább felnőtt férfiak tapasztaltak. A szakember praxisában felfigyelt arra, hogy ez a jelenség nagyjából a negyvenes évekbe lépve, szinte elkerülhetetlenül és szükségszerűen jelenik meg. Ebben a konfliktusban az egyén szembe találkozik a saját végességének valóságával, ami megrémíti, és egyfajta sokként, mi több, halálfélelemként éli meg. Gyakran az „életbe menekülés” útját választja, melyben új szerelmeket keres, lelki öngyógyító kísérletet tesz, és egy illuzórikus második ifjúkor mentsvárába akar menekülni. Hogyan ismerhetőek fel e krízis jelei, és milyen kiutak állhatnak a rendelkezésünkre?
Olykor, még a munkájukra hivatásként, szeretem-tevékenységként tekintő emberek motivációja is megcsappan. Ezekben az időszakokban olyan „ideiglenes uralkodók” veszik át az irányítást, mint a fáradtság, kedvetlenség, unottság, rosszkedvűség. Mit tehetünk ilyenkor? Hogyan húzzuk fel magunkat abból a feneketlennek tűnő mélységből, melyet az alulmotiváltság ásott magának?
Egy 2023-ban készült kutatás szerint (NIH): az ambiciózus embereket általában az általuk értékesnek tartott célok megvalósítása motiválja leginkább. Ugyanakkor a domináns motiváció mellett figyelemre méltó mozgatórugóként van számon tartva mások tiszteletének és elismerésének elnyerése egyaránt. De mit is tudunk valójában az ambícióról?
Valahányszor szó esik a kreativitásról eszembe jut egy szellemes történet, melyben egy egyetemi hallgatótól egy alkalommal megkérdezik, hogy: mennyi ideig tartana számára az, hogy megtanuljon japánul? Mire a hallgató válasza az volt, hogy: az attól függ, milyen szoros a határidő. Korunkban, amikor a munkahely és az élet egyéb területein egyre nagyobb igényeket támasztanak felénk, a kreativitás valóságos szellemi Jolly Jokernek bizonyul. Lássuk, hogy miben mutatkozhat meg még ennek az emberi képességnek az ereje.
T. Schultz már több mint négy évtizede rámutatott arra, hogy érdemes befektetni a vállalkozói képességbe. Meggyőződése volt, hogy a vállalkozó olyan adottságokkal rendelkezik, melyek segítségével optimálisan megküzdhet az egyensúlytalansággal. Ez utóbbi pedig a dinamikus gazdasági életben szinte folyamatosan jelen van. Schultz arra is rámutatott, hogy a vállalkozói lét nem korlátozódik a gazdasági szférára, mivel az emberi élet különféle szakaszaiban mindenki vállalkozónak tekinthető. Megnézzük, hogy ma mit rejt magában a vállalkozói lét.
Főburdos, pedlér, szalonos, gyékénykötő, gyertyamártó, lámpagyújtó, kopogtató, drótos, kisbíró – csupán néhány azon régmúlt foglalkozások közül, melyek manapság nem lennének életképesek. Arra viszont már kevésbé gondolunk, hogy napjainkban is léteznek olyan szakmák, amelyek néhány évtized múlva olyan avíttá és elfeledetté válnak, mint az előbb említett foglalkozási elődök. Megnézzük, hogy milyen „kihalófélben” lévő munkatípusokról lehet szó?
Felszabadultnak lenni? A munkahelyen? Hát, nem minden esetbe passzol össze a kettő… Sokunknak inkább a stressz, a rohanás, a „még, még, még” teljesítmény kényszere jut az eszünkbe. Ha a világot megváltani nem tudjuk, azért tehetünk azért, hogy a munkahelyünk komfortosabb legyen számunkra.
Életünk egy-egy akadálytalan, felhőtlen időszakában hajlamosak vagyunk megfeledkezni arról, hogy az esetleges nehezebb időszakokra is gondoljunk. Aztán beköszönt egy válságos helyzet, és az első gondolatok között bizonyosan szerepelni fog a jövő próbatételeire való optimális felkészülés terve – , ahogy mondani szokás: lehetőségeinkhez mérten legyünk „bebiztosítva”. Miért lehet szükségünk B tervre?
Az élet célok nélkül olyan, mint a… és itt most mindenki behelyettesítheti a számára legszimpatikusabb hasonlatvariánsokat erre a kihagyott helyre. Azt már az önsegítő könyvek lapozásából és elszánt jegyzeteléséből, videókból, közösségi oldalakról és tréningekről tudjuk, hogy a sikeres élet elengedhetetlen elemei a célok. Mégpedig a konkrét célok. De miért is fontos kristálytisztán látni azokat?
Az influencer marketing a virágkorát éli, és a becslések szerint egy év múlva akár 22 milliárd dollárt is termelhet. Ez pedig az e-kereskedelem figyelmét ugyancsak felkeltheti, hiszen a márkanépszerűsítés és termékértékesítés folyamatában az influenszerekkel való együttműködés nyereséges lehet. E tekintetben sokakban megfogalmazódik a kérdés, mely szerint: hihetünk-e a közösségi média „befolyásolóinak”?
Április 25-én rendezi meg a Nők a Tudományban Egyesület (NaTE) a Lányok Napja elnevezésű programot, amelyre immáron 13. alkalommal várják a tudományok, a technológia és az informatika világa iránt érdeklődő fiatalokat.
Az egyik legnépszerűbb globális adatplatform, a Statista kimutatásai szerint az elmúlt évben a külföldre költözés főbb motivációi a jobb munkahely találása, a partner országában való új élet kezdése, valamint a továbbtanulási célok voltak. Mindezek mellett ugyanakkor kulcsszerepet játszott a célországtól remélt jobb életminőség, a személyes kihívások és komfortzóna feszegetések, a kaland- és felfedezésvágy. Sokakat pedig a klasszikus tiszta lappal kezdés vágya terelt egy idegen országba, emellett akadtak olyanok is, akik a nyugdíjas éveiket kívánták egy régen kiszemelt helyen tölteni. De vajon milyen szándékok állnak a magyar emberek külföldre költözésének hátterében?