Miért kimagasló a finn oktatás?
A finn példa című könyv szerzője Dr. Pasi Sahlberg oktató, tudós és a Harvard Egyetem neveléstudományi vendégprofesszora azzal a kérdéssel indítja könyvét, hogy: „Mit tanulhat a világ a finnországi oktatási rendszer reformjából?” A bevezető részben pedig nem kevesebbről esik szó, mint arról, hogy a jelen iskolái nem biztos, hogy kellőképpen fel tudják készíteni a diákokat a jövőbeli kihívásokra. Éppen ezért érthető, hogy a színvonalas, hatékonyabb, méltányosabb tanulás és tanítás iránti igény univerzálisnak bizonyul. A leginkább erkölcsi alapokra építkező finn oktatási álom az egyenlő feltételek biztosításában ölt testet. Miért érdemes még a figyelmünkre a finn példa?

A World Economic Forum (WEFORUM) kiemeli, hogy a finn tanárok magasan képzettek, a hivatásukban elismertek, a tanítás során pedig jelentős mértékű autonómiával rendelkeznek. A tanárokat nem csak a túlórák nem terhelik, hanem még a munkaidőn belüli önképzésekre is lehetőséget kapnak.
Maga az oktatási rendszer inkább a méltányosságra helyezi a hangsúlyt a kiválóság helyett, ugyanakkor minden diák számára - a hovatartozásától és képességeitől függetlenül - egyenlő esélyeket garantál. Miért éppen a méltányosság? Ki és mi tekinthető méltányosnak? A meghatározások szerint az nevezhető méltányosnak, aki tekintettel van a másik ember helyzetére, igényeire, álláspontjára és megnyilvánulására.
Mindez Finnországban úgy érvényesül, hogy a tanárok a diákokat egyénileg osztályozzák, gyakorlatba építve a megkülönböztetés nélküliséget. Továbbá a világ más országaihoz képest Finnországban nincs sztenderdizált felmérés, tesztfelkészítés, sem pedig magánoktatás; nem követik a máshol elterjedt magánosítást, a versenyeztetést, ahogy a felmérések alapján történő elszámoltatást sem. Józsa Szilvia az Iskolakultúra felületén jegyzi meg, hogy a finneknek nem volt céljuk egyfajta oktatási „csodarendszer” megalkotása, mindössze arról van szó, hogy egészen precízen meg tudták fogalmazni a gazdasági és társadalmi céljaikat.
A teljes rendszert átszövi egyfajta bizalmi alaptényező, melynek köszönhetően - annak ellenére is, hogy nincsenek tanfelügyelők - rendkívül eredményes, célravezető munka folyik az iskolákban. A nemzetközi civil szervezet: a Humanium.org arra is rámutat, hogy ebben a méltán népszerű észak-európai országban prioritásként kezelik a gyermekek mentális jólétét (egyebek mellett ezt a célt szolgálja az országszinten bevezetett iskolai zaklatásmentesség, valamint a stabil, megbízható, biztonságos oktatási környezet).
Egyike a legszimpatikusabb intézkedéseknek és esélyegyenlőséget nyújtó törekvéseknek az tekinthető, hogy a finn iskolarendszer teljességgel megkérdőjelezi azt az elképzelést, mely szerint a hátrányos helyzetű gyermekek kevésbé sikeresek lesznek. Fontosnak tartják, hogy a diákok a környezetük felfedezése által részesüljenek relevánsabb tanulásban. Ennek megvalósítása érdekében olyan modern tananyagot állítanak össze, mely kellőképpen figyelemfelkeltő, ugyanakkor interaktív részvételre, a tanulás iránti elkötelezettségre és felelősségvállalásra, a kritikai gondolkodásra, valamint a kulturális tudatosságra összpontosít.