Az ősz több egészségügyi kihívást is magával hozhat, amelyekre figyelni kell, és amelyek a depressziót és a légúti megbetegedéseket kiegészíthetik, ha nem sikerül megúszni azokat. Természetesen az immunerősítés szerepét nem szabad figyelmen kívül hagynunk, de ne csak arra koncentráljunk ezekben a hetekben!
Aki érintett pikkelysömör betegségében, bizonyára megtapasztalta, hogy az időjárás, a stressz, a (passzív) dohányzás, az általános egészségügyi állapotunk és még bizonyos gyógyszerek is képesek kihozni vagy éppen súlyosbítani a betegség tüneteit. Az egészségügyi szakemberek közül egyre többen vélik azt, hogy a páciensek által elfogyasztott élelmiszerek ugyancsak szerepet játszanak a pikkelysömör aktuális állapotában.
Az elmúlt évek folyamán igazi immunrendszer-szakértővé nőhettük ki magunkat, sok mindent megtanulhattunk a C-vitaminról, de szerencsére a D-vitamin fontosságáról is egyre többen információt szerezhettünk. Ha a téma mélyére ásunk, fény derülhet arra is, miért a nők szeretnek inkább napozni.
Úgy tartják, hogy február a magas koleszterin és az alacsony D-vitamin szint hónapja. Miért van az, hogy az év ezen időszakában magasabb a koleszterinszintünk, míg a vérünk D-vitamin szintje ilyenkor az éves átlaghoz képest nagyon alacsony?
A szakemberek mindenkinek ajánlják a D-vitamin pótlását, különösen a novembertől márciusig tartó időszakban.
Ha másra nem is feltétlenül, arra jó volt a (remélhetőleg) mögöttünk álló világjárvány, hogy újra bebizonyosodjon a D-vitamin fontossága. Persze, a többi vitamin szerepe sem kevésbé elhanyagolható, ám a D-vitamin igencsak nagy hatással van szervezetünk védekezőképességére.
Azt gondolom, most már igazán nincs okunk a panaszra. A hosszú és rendkívül meleg nyár után fellélegezhetünk. Kicsit enyhült a kánikula, de még élvezhetjük a szeptemberi időjárás előnyeit. Az egészségünk megőrzése érdekében is fontos ez az időszak, sok szempontból. A nyári kánikulában a vízparton pihegve sokan nem számoltak azzal a veszéllyel, hogy a nap sugarai már nem csak kellemesen barnítanak, hanem egyenesen égetnek. Két olyan évszak van, amikor a nap éltető energiáit a nagyobb veszély elkerülésével élvezhetjük.
A D-vitamin koronavírus elleni hatásának eddigi legerősebb bizonyítékát szolgáltatja egy korábbi kutatásokat is alátámasztó, új izraeli tanulmány.
Hogy mennyire utáltuk a kötelező délutáni alvást kicsiként! Bár elhittük volna, hogy a felnőtt lét nem csak az olyannyira vágyott önállóságról szól… Ugyanakkor ez a fajta szakadatlan kimerültség, amit a kávé dózis emelése sem tud enyhíteni, nem is a normális létezés része!
Ebben az évben nagyon lassan köszönt be a nyár, de előbb-utóbb elmaradhatatlanul megérkezik. Reméljük, hogy az évszak nagy részében jó idő lesz, és sütni fog a nap. Ezzel párhuzamosan egyre gyakoribbak a médiában a különböző fényvédő készítmények reklámjai is, és egyre több cikket olvashatunk a nap káros hatásairól. Fontos azonban tudnunk, hogy napra igenis muszáj mennünk, hiszen a napfénynek számtalan – egyéb módon nem pótolható–pozitív hatása is van.
Érzékelhető, hogy végre “divatba jött” a D-vitamin fogyasztása Magyarországon. Ez nagyon helyes, hiszen ez az egyik legősibb vegyülete szervezetünknek, amelynek hiánya vagy alacsony szintje számos betegség kockázatát növelheti.
A szervezet vitaminkészletei a tél végére kiürülnek, többek között ezért is alakul ki az úgy nevezett tavaszi fáradtság sokaknál. Már pedig vitaminokra szükségünk van, de melyikre miért? Milyen hiánybetegségekkel számolhatunk, ha nincs a szervezetünkben elég vitamin?
Nehéz és tudománytalan lenne az egyes vitaminokat hasznosságuk szerint sorba rendezni. Ám ha mégis, akkor a D-vitamin bizonyára dobogós lenne, már csak azért is mert a D-vitamin az egyik legősibb vegyülete szervezetünknek, amelyre szinte valamennyi szervrendszerünk megfelelő működéséhez szükség van. Hiánya vagy alacsony szintje számos betegség kockázatát megnöveli.
Mint ismeretes, a D-vitamin az egyik legősibb vegyülete szervezetünknek, amelyre szinte valamennyi szervrendszerünk megfelelő működéséhez szükség van. Hiánya vagy alacsony szintje számos betegség kockázatát növelheti. A D-vitamin legismertebb hatása a csontok épségének megőrzése, mely döntő mértékben a kalcium-háztartás szabályozásán keresztül történik. A kalcium a csontok alapvető építőanyaga, mely a bélből szívódik fel, s ehhez pedig D-vitamin szükséges.
A Nemzetközi Tojásszövetség 20 évvel ezelőtt hirdette meg október második péntekére a tojás világnapját. Ezen a napon a tojás táplálkozásban játszott szerepének fontosságára hívják fel a figyelmet.
Spanyol kutatók kiszámolták, hogy mennyi ideig kell napon tartózkodni, hogy a szervezet hozzájusson a szükséges D-vitaminmennyiséghez.
Végre egy étel, amit szívesen fogyasztunk, és rengeteg egészségügyi haszna van, feltéve, hogy az élőflórás és kevésbé cukros változatot választjuk. A joghurt fehérje, kalcium és probiotikum tartalma még a megfázás megelőzésében is a segítségedre lehet, de ezenkívül számos előnnyel rendelkezik.
Ha immunrendszerünk egészséges működését támogató vitaminról esik szó, akkor biztos, hogy kizárólag a C-vitamin jut eszünkbe. Pedig manapság a zsírban oldódó, csontjaink erősödésért is felelős D-vitamin is felkerült erre a listára. Naponta 1500-2000 nemzetközi egység fogyasztása ajánlott belőle. De miért is?
Manapság egyre több nő (és nem ritkán férfi) szenved a csontritkulás okozta kellemetlen tünetektől. A csontok fájnak, és a belőlük fokozatosan eltűnő mésztartalom és tömeg miatt könnyebben sérülnek, törnek. Persze, napjainkban már rengetek gyógyszer, létezik, amely aranyat ér, de legalábbis csodát ígér. Ha nem is elég, de mindenképpen hatásos, ha már 20-as, 30-as éveinkben odafigyelünk magunkra.
Bár nyár van, elég lenne kimennünk a napra és elölről-hátulról megnapoztatni magunkat, hogy feltöltődjünk D-vitaminnal, a kérdés még sem hagyja nyugodni a tudósokat. (És minket sem, annyi mindent hallani.) Amerikában például még sem ajánlják a D-Vitamin szint rutinszerű ellenőrzését a felnőtt lakosság körében, mert nem bizonyított, hogy egy egyébként egészséges ember valójában miként profitál a D-vitamin szedéséből.