Nem tudsz fogyni? Lehet, hogy lelki oka van
Évek óta próbálsz lefogyni, keményen edzel, diétázol is, mégsem látod az eredményt? Megvizsgáltattad magadat orvossal, és minden rendben van? Amikor a rendszeres mozgás, a diéta sem segít és egészségügyi ok is kizárva, akkor vajon miért fordul elő, hogy valaki sehogy sem képes megszabadulni a felesleges kilóitól? Arra gondoltál már, hogy lelkileg rendben vagy-e? Nézzük milyen okok rejtőzhetnek a háttérben, ami neked talán eszedbe sem jutott.
Biztos, hogy az igazi problémád a túlsúlyod? Az első ok lehet az, hogy önértékelési gondjaid vannak. Ez bizony elég furcsa csapdát is rejt magában. Ugyanis ha úgy gondolod az a jó, hogy elfogadod és szereted önmagadat, vagy egyáltalán nem tudod elfogadni önmagadat, a mérleg két szélsőségesen kibillenő oldalára kerülsz. Így valóban elég nehéz "eldöntenie" a szervezetednek, hogy valójában mit is szeretnél.
Képzeld el, hogy ott állsz a tükör előtt és ismételgeted: szeretem a csípőmet, igazán jól nézek ki ezzel a kerek arccal, ez a néhány kiló nem is látszik rajtam. Majd másnap ugyanezen tükör előtt állva nem tudod felvenni a kívánt ruhát, mert szűk. Elkezdesz elégedetlenkedni: ez a ruha egy fél éve még jó volt rám, borzalmasan mutatok benne, le kell fogynom. Nos, el kell döntened, valójában mit is szeretnél, fogyni, vagy jó vagy úgy, ahogyan kinézel. Amint ezt fejben elhatároztad többé ne is vacilálj.
Mit is jelent számodra az evés? Lehet, hogy attól nyugszol meg, ha eszel valami finomat? Szeretsz enni, mert ez külön örömöt is jelent számodra? Lehet, hogy szorongsz és igazából elég nehezen mutatod ki az érzéseidet. Nehéz és stresszes a munkád, ezért szinte menekülsz a hűtőig, hogy addig, amí eszel, legalább egy pici nyugalmad legyen? A gyermekeid, a családod csak akkor hagy békén percekre, és nem nyaggatnak mindenféle igényükkel, amikor eszel? Ezért kapaszkodsz a hűtő ajtajába gyakrabban?
Én is voltam így. Úgy éreztem, csak akkor van végre egy kis "csend" körülöttem, meg bennem, ha gyorsan bekapok valami, vagy iszom egy kávét. Ez valójában valamiféle pótcselekvés. Olyan, mint a cigarettázás, csak te nem a füstöt szívod. A rossz hírem az, hogy ez is majdnem olyan káros. Ilyenkor nem azért eszel, mert a szervezetednek valóban táplálékra van szüksége. Csak amiatt fordulsz a nassolás és evés felé, mert ezzel tudsz kiszakadni a világodból és megnyugtatni saját magadat.
Borzasztóan sajnálod magadat, hogy nem tudsz lefogyni? Minden alkalommal "elhatározod", hogy elkezded a fogyókúrát, de szinte azonnal találsz valakit, aki veled együtt siránkozik majd, hogy ez mennyire nehéz meló lesz? Így már ketten nem lesztek képesek megszabadulni a feleslegtől. Sőt! Hogy gyorsan megvigasztaljátok egymást, rendeltek is egy jókora hamburgert vagy egy nagy szelet csokitortát. Végülis megérdemlitek, nem? Pokoli nehéz az élet, tele van kihívásokkal. De becsszó, EZ lesz az utolsó! Holnaptól mindketten nekiláttok. Reggel majd jól megbeszélitek ezt a kedvenc kávézótokban egy epertorta mellett. Azt még úgysem kóstoltátok. Mennyivel motiválóbb lenne egy nálad sokkal vékonyabb barátnő példáját követni, aki kihívást jelent számodra.
Végül, de nem utolsósorban: gondoltál már arra, hogy egész egyszerűen csak lusta vagy? Nem? Na, hát akkor irány az a tükör a szobádban. Vedd elő a kedvenc szűk ruhádat és döntsd el végre, hogy igenis hordani szeretnéd! Hajrá!
