Így gondoskodhatunk csontjaink egészségéről
Sokakat elrettent a csontok meggyengüléséből és törékennyé válásából adódó csontritkulás esetleges bekövetkezte. A félelem attól, hogy már akár egy olyan enyhébb igénybevétel, mint például a lehajlás is csonttöréssel végződhet. A leggyakrabban a csípőt, a csuklót és a gerincet érintő betegség kockázata a menopauzán túlesett, fehér és ázsiai nők körében igen magas. Az alábbiakban azt a kérdést igyekszünk körbejárni, hogy mit tehetünk a csontjaink egészsége érdekében?
Egy 2006-os közleményben, Horváth Orsolya a csontritkulást: korunk „néma járványaként” jellemezte, ami világszerte közel 200 millió embert érint - ezen belül a 60-70 éves korosztály egyharmadát, a 80 év felettiek kétharmadát sújtva. A becslések szerint Magyarországon körülbelül 1 millió főt érint a betegség, mely ezzel a leggyakoribb csontanyagcsere-rendellenességként van számon tartva. A kutatásokból az is kiderült, hogy a csontritkulás következtében kialakuló csonttörések miatt, számos idő előtti haláleset történik.
A betegség előidézője a megcsappant csontszövet-mennyiség, valamint a csontok rugalmasságának, egyúttal azok szakítószilárdságának megváltozása. A kiváltó okok között szerepelhet továbbá: a hormonális háztartásban beállt változás - ami zömében a nőket fenyegeti, mégpedig a klimax időszakában és ezt követően.
A megelőzésben segíthetnek az általános szűrővizsgálatok, a megfelelő életvezetés, az egészséges és kiegyensúlyozott táplálkozás, a rendszeres testmozgás, illetve az ásványianyag-bevitel egyaránt. A csontok nagyjából 35 éves korunkig állandóan növekednek (vastagságban és erőben egyaránt), azonban ezután már a folyamat visszafordul, és évente egy kis mennyiségű csontvesztésre vált át. A csontvesztés a menopauza után felgyorsul, és legfeljebb másfél évtizedig tart. A csontritkulás a férfiak 20 százalékát érinti.
Az integrált orvosi ellátásra, oktatásra és kutatásra összpontosító, nonprofit Mayo Clinic szerint a csontvesztés korai szakaszában nem igazán észlelhetőek tünetek. Azonban a csontok meggyengülését okozó csontritkulás jelei és tünetei között szerepelhet: hátfájás, hajlott testtartás, életkorral járó magasságvesztés, könnyen törő csont(ok).
Noha élettelen dolgoknak tűnnek, a testben lévő csontok nagyon is élnek. E csontvázat alkotó szövetek, mint fentebb olvashattuk, 35 éves korunkig szüntelenül nőnek, változnak. Csontok nélkül a gerinctelen állatok fajához tartozónak tudhatnánk magunkat. Csontjaink az izmokkal együttműködve segítenek a mozgásban. Védelmet kínálnak a szerveink számára és óvják azokat a sérülésektől. A kollagénből és kalcium-foszfátból álló csontoknak három rétegét ismerjük: az idegeket tartalmazó csonthártyát, a kompakt csontréteget (ami kemény és a külső réteget képezi), valamint a szivacsos csontot (melynek lyukait a csontvelő tölti ki).
Tegyünk a csontjaink egészségéért!
A csontok egészségének védelme egyszerűbb, mint azt gondolnánk, hiszen megfelelő étrenddel, rendszeres mozgással is sokat tehetünk a szervezetünkben több szerepet is betöltő csontokért. A Mayo szakemberei szerint: minél nagyobb a csúcscsonttömegünk, annál több csontunk van a szervezetünk „bankjában”, és annál kisebb az esélye annak, hogy a csontritkulás veszélye fenyeget bennünket az életkor előrehaladtával.
Csontritkulás megelőzési tippek és tanácsok
Kalciumot az étrendbe! A felnőttek számára ajánlott kalciumbevitel napi 1000 mg, ami az 51 évnél idősebb nők, valamint a 71 évnél idősebb férfiak esetében 1200 mg-ra növelhető. Kiváló étrendi kalciumforrásnak bizonyulnak: a tejtermékek, a mandula, a kelkáposzta, a brokkoli, a szardínia és a tofu.
A megfelelő kalcium-felszívódáshoz a szervezetnek szüksége van D-vitaminra is, melynek forrásai: az olajos halak, a gomba, a tojás, a tejtermékek, a gabonafélék, és persze a napfény.
A mozgásra is érdemes figyelni, lehetőleg naponta. Segíthet a séta, a kocogás, a lépcsőzés. Továbbá érdemes kerülni a dohányzást és az alkoholos italok fogyasztását.
