Amikor „csokit” enni nem „bűn” – (Fel)mentő ötletek
Igen tudjuk, megfogadtad, és sikeres, és tartod, és már vissza is fogytál egy régi nadrágodba. És csinálod tovább, hiszen ez a régi-új naci nagyon is motiváló. Meg az is, hogy sokkal jobban érzed magad a bőrödben, és majd’ kicsattansz az egészségtől. Mégis néha elkap a vágy…
Igen, a vágy, egy szelet, egy kocka, de akár egy egész tábla csoki után is! De ellenállsz! Vaaaagy… nekiállsz indokokat keresni, hogy mégis miért ehetnél most Te is egy kis édességet. Segítsünk?:-) Mert okot aztán tudunk mi is egy párat!
Egyél csokit, mert…
... ajándékba kaptad, és az a Tiéd!
Szinte természetes, hogy ha névnap vagy szülinap, akkor csoki, bonbon, vagy valami egyéb cukmisság. Amit aztán az emberlánya, ha éppen diétáik, jól félre is tesz. Hogy majd egyszer. Majd ha beleférek, majd ha ennyi meg ennyi kiló leszek. A csoki meg csak porosodik. Hát ne hagyd parlagon heverni, edd meg! Ennyi kényeztetést megérdemelsz! És hidd el, szívből adták!:-)
... elérted!
A kitűzött célodat! Ha más vágyad nincs, mint egy kis édesség, jutalmazd meg magad egy kicsivel!
... mindannyian együtt vagytok!
Nincs is jobb, mint egy csajos találkozón csokit majszolni, bort iszogatni és nagyokat nevetni!
... ketten vagytok!
Végre jut egy kis időtök egymásra a pároddal, és ezt megédesítenétek egy kis csokival? Hajrá!
... mert jól esik!
Nincs az a diéta, életmódváltósdi, ami alkalmanként ne engedne meg egy kis bűnözést, „félreevést”. A kulcsszavak tehát az alkalmanként és a kis. Néha-néha belefér egy kis kényeztetés az ízlelőbimbóinknak is!