A „mi is tulajdonképpen a házasság?” kérdésre, a megközelítésektől függően, számos válaszlehetőséggel lehet szolgálni. Így például a következőkkel: a házasság egy szent szerződés, ami az egymásnak hűséget fogadó felek ígéretét pecsételi meg. Spirituális szempontból két lélek titokzatos egybeforrását jelölő szertartás. Jogi nézőpontból szemlélve egy vagyonjogi szerződésről beszélhetünk, aminek a lényege abban rejlik, hogy a házastársak vagyona közös a házassági életközösség tartamára. A család számára alapot képező együttműködés, amitől a legtöbben azt remélik, hogy érvényesül a „míg a halál el nem választ” kinyilatkoztatás.
A szeretet iránti igényünk egyike a legalapvetőbb szükségleteinknek, mely már csecsemőkorban megmutatkozik. A legtöbb ember úgy vélekedik, hogy a szeretetérzés és annak megtapasztalása, hogy valaki törődik velünk, hogy valaki számára fontosak vagyunk, valójában a boldogság alapját képezi.
Egy társadalmi izoláltságot vizsgáló felmérés szerint a korábbi erős közösségi hálózatok és kötelékek az elmúlt két évtizedben jelentősen meglazultak. A radikális kapcsolati változások miatt világszerte tapasztalható a tömeges elmagányosodás. A jelenséget a New York Times „magányjárványként”, újszerű népegészségügyi fertőző betegségként emlegette, melynek súlyos hatásai között tartható számon például a korai halálozás kockázatának növekedése is. De mi közük van mindehhez a kiskedvenceknek? Az alábbiakban ezt a kérdést igyekszünk körüljárni.
Fogyasztói advent helyett tarts az idén végre valódit! Zárd ki a magazinok, a rádiók, a plakátok és a televíziós adók ünnepi reklámjait, és ne állj be a sorba! A pénztáraknál sem. Ehelyett inkább töltsd az időt a számodra fontos emberekkel!
Igaz, hogy a decembert tartják a szeretet hónapjának, és úgy tűnhet, hogy a november már “foglalt” a férfiegészség és a daganatos megbetegedés elleni harc számára, de ezzel párhuzamosan - főleg azok körében, akik egyik másik kategóriában sem érintettek - a szeretet szervére, azaz a szívük egészségére re is fordíthatják a figyelmüket.
Azokban a családokban, amelyekben egynél több gyerek van, gyakran jelenik meg testvérféltékenység, amelynek remélhetőleg a legtöbb esetben nincs is alapja. Azonban vannak olyan családok is, amelyekben sajnos a külvilág számára is érzékelhető, hogy a gyerekek megkülönböztetés alá esnek.
Egy boldog párkapcsolathoz a szerelmen, tiszteleten, a másik elfogadásán kívül még egy nagyon fontos dolog kell: a kompromisszumkészség! De mindig mindenben, 100 %-ig engednünk kell a másik félnek? Esetleg teljesen alárendelni magunkat a társunk akaratának? Hát, ez sem minden esetben állja meg a helyét!
Az ölelés jó annak, aki adja, és annak is, aki kapja. Mert feltölt, megnyugtat, örömmel és boldogsággal tölt el. Minden nap kellene gyakorolnunk, akár naponta többször is. Ám sajnos, mintha erre is egyre kevesebb idő jutna, mint minden másra, amivel erősíthetnénk embertársainkat és magunkat is!
Hogyan értsünk szót szeretteink domináns nyelvén? A család- és párterapeuta Gary Chapman könyvei óta tudjuk, hogy a szeretet éppen annyiféle, ahányan benépesítjük ezt a világot. Mert ahány ember, annyi domináns „nyelvjárás” a szeretet egyetemes nyelvén belül.
Szeretjük azt hinni, hogy a párkapcsolat, amelyben élünk, biztos hátteret biztosít számunkra az élet minden területén. Biztonságot ad, ha tudjuk, a másik ott van mellettünk és támogat, ha az élet más területén segítségre szorulunk.
Az egyik kedvenc hazai vonatkozású gyümölcslégyártó dobozain már olvashattuk reggelizés közben, hogy a gondoskodás mennyire egészséges az emberek számára. A gondoskodás pedig szeretetből fakad. Ha követjük ezt a gondolat fonalat, el is jutunk ahhoz a következtetésig, hogy a szerelem is hozzájárulhat egészségünk megőrzéséhez.
A Valentin-napnak nem kell a sokak által viszolyogva fogadott rózsaszínben pompázó cukormázról szólnia: a méretes rózsa csokor helyett szép gesztus pár szál tavaszi virágot adni a hölgyeknek, míg az urak bármi fogukra való kicsinységnek is nagyon tudnak örülni. Ha el akarsz vonatkoztatni a kereskedelmi vonaltól, azt is megteheted: Fejezd ki a szeretetedet szavakkal!
Ezek a furcsa nevű, különleges energetikájú napok valójában a buddhizmus szent ünnepei (dharmacsakra napok), amelyeket mi magunk is tarthatunk, akármilyen vallásúak is legyünk. Nagyon lerövidítve lényegében mindegyik ilyen nap üzenete az, hogy legyünk jók: önmagunkhoz és embertársainkhoz is.
Igen, tudom, tudom, ez a téma évről évre ilyenkor karácsony táján már kicsit uncsi lehet. Minden évben mindenkire hirtelen rátör a jószívűség- kór és jótékonykodni kezd. Mindenki szeretné úgy érezni, hogy ezzel mindent megtett a saját lelki egyensúlya és békéje érdekében. Ezzel nincs is az égvilágon semmi gond. A világért sem szeretnék senkit sem lebeszélni arról, hogy segítsen másokon. Inkább csak arra hívnám fel a figyelmet az írásommal, hogy ezt tegyük okosan, lélekkel, szeretettel, ne csak kötelességtudatból.
A karácsony és a téli időszak évről évre előhozza, kidomborítja az érzelmeket. Ki azért néz magába, mert a családjáért hálás, ki pedig azért, mert már nem maradt esetleg senkije. Nehéz és mégis szép évszak ez, minden őrült év végi hajtásával és ünnepével egyetemben. Mindenki próbálja az ünnepekig lezárni azt, amiről úgy érzi, már nem hurcolhatja át az új esztendőbe. Mindenki igyekszik letenni a terheit. Ezek a terhek bizony nem csak fizikaiak és nem csak munkával és pénzügyekkel kapcsolatosak. Elég gyakran olyan nyomasztó lelki problémák, amelyek ilyenkor fokozottan tűnnek fel, és derül ki, hogy egész évben csak próbáltunk nem odafigyelni rájuk.
Az erős családok saját gyermekeik javának szolgálata mellett a közösség szolgálatában is állnak. Az ilyen családok nehéz időkben az őket körülvevő barátok és szűkebb közösség támaszai lehetnek. De mitől erős egy család?
Szeretni és szeretve lenni… Hogy klasszikussal éljünk. Ám lényegében még ez sem feltétlen elég a boldogsághoz. Hiszen nagyon fontos, hogy jól tudjunk szeretni. De kinek mi a jól szeretés? Nem kell megriadnunk, ezt már mások megfejtették. Nekünk csak követni kell. Lépj egyet a boldog kapcsolatok felé, olvass tovább! A szeretet nyelvekről…
Mióta megszületett a kisfiam, a napok pont annyira változatosak, mint amennyire egyformák. Hiszen a kialakított napirend miatt hasonlóan telik 1-1 24 órás „műszak”, viszont egy gyerkőc minden napra tartogat valami izgalmasat:-). Ugyanez a sokszínűség már nem mondható el az általam használt szavakról, mondatokról.:-)
Engedjetek meg nekem egy elég személyes írást, amely egy nosztalgikus témát érint: gyermekkorom óta tapasztalom úgy, hogy igazán akkor érzem elveszített szeretteim hiányát, amikor mindenki más ott van körülöttem. A Szenteste nálunk éppen ezért nemcsak a szeretet ünnepe, hanem a visszaemlékezésé is.
Manapság a házi kedvencek, de legfőképpen a kutyák egyre inkább családtag szerepet töltenek be életünkben. Elárasztjuk őket játékokkal, pihe-puha fekhelyekkel vagy indokolt és kevésbé indokolt ruhadarabokkal. Viszont nem biztos, hogy erre van az állatnak leginkább szüksége: a legnagyobb ajándék, amit kutyádnak adhatsz az a tudatos jelenlét.