Valóban léteznek "tartalékok" a családokban?
Azokban a családokban, amelyekben egynél több gyerek van, gyakran jelenik meg testvérféltékenység, amelynek remélhetőleg a legtöbb esetben nincs is alapja. Azonban vannak olyan családok is, amelyekben sajnos a külvilág számára is érzékelhető, hogy a gyerekek megkülönböztetés alá esnek.
A brit Harry herceg által írt, és azóta sok ponton megkérdőjelezett botránykönyv miatt sok önmagát mellőzöttnek érző testvér kaphatta fel a fejét. Valóban lehet azokban a közhelyekben egy kis igazság, amelyekkel a legidősebb, a középső és a legkisebb gyerekek személyiségét akarják leírni, de tény, hogy az egyének és a családok dinamikája mindig sajátos.
Az olyan helyzetek, amikor a szülőknek eltérő elvárásaik vagy vágyaik vannak a gyermekeik nemét vagy egyéb tulajdonságait illetően, mint amilyennek aztán az utód megszületik, mindenki számára lélekpróbáló időszak. A legtöbb esetben a szülők elég érettek ahhoz, hogy ne a gyereket hibáztassák beteljesületlen vágyaikért, és ez jól is van így, mivel a gyerekek sosem tehetnek arról, hogy milyen neműnek vagy tulajdonságokkal születnek. Azt kell elfogadni, hogy korántsem azért születnek bele egy adott családba, hogy kielégítsék a szülők elvárásait vagy vágyait! Ha a szülőknek nehézséget okoznak a gyermekük nemével vagy más tulajdonságaival kapcsolatos elvárásaik elengedése, és nem tartják tiszteletben a gyermek egyediségét és önállóságát, azzal hatalmas károkat tudnak okozni a szóban forgó gyerek lelkében, és a testvéri kötelékek ugyancsak óvhatatlanul sérülhetnek a szándékos és akaratlan megkülönböztetés által.
A régi hagyomány, miszerint az elsőszülött fiú viszi tovább a család hagyatékát (és ugyebár a nevét is), a mai napig kívánatosnak tartják egyes vidékeken és szakmákban, hogy a családban – lehetőleg a legidősebbként – fiú szülessen. De mi a garancia arra, hogy a fiú szívesen venné át a kapott feladatot?
Bármi miatt is érzi másodrendűnek magát egy gyermek a testvére mellett – pl. alapesetben azért, mert kevésbé tartja magát szépnek vagy okosnak – a kialakult helyzetet mindenképpen meg kell vitatni a családon belül, hiszen az önbecsülés elvesztése az egész további életére is kihat az egyénnek.
Súlyosabb családi problémát okozó esetben javasolt külső szakértő segítő (lásd családterapeuta) bevonása!
