Reggel az első mozdulattal nyúlunk a telefonért, napközben folyamatosan értesítések érkeznek, este sorozatot nézünk, közben zene szól, üzenetekre válaszolunk, görgetünk. Az agyunk szinte megállás nélkül kapja az ingereket. Nem csoda, hogy egyre többen érzik magukat szétszórtnak, motiválatlannak vagy egyszerűen túlterheltnek. Innen indult a „dopamin-detox”, azaz dopaminböjt trendje, amely azt ígéri: ha egy időre megvonjuk magunktól az intenzív ingereket, az agyunk „újraindul”.
A Semmelweis Egyetem legújabb, nemzetközi kutatások elemzésén alapuló vizsgálata szerint a digitális eszközök – különösen az online kulináris oktatóprogramok és virtuális főzőkurzusok – hatékony támogatást nyújthatnak a növényi alapú étrendek széles körű megismerésében és tartós alkalmazásában. Az elemzés arra is rámutat, hogy további digitális megoldások – például mobilalkalmazások, valamint SMS- és e-mail-alapú emlékeztető rendszerek – hosszú távon is segíthetik az egészséges táplálkozás iránti motiváció fenntartását.
A közösségi média sokak számára a kapcsolattartás modern eszköze: üzenetek, kommentek, lájkok – és mindezt pillanatok alatt megoszthatjuk egymással. De paradox módon épp ezek a felületek, amelyek azt ígérik, hogy összehoznak minket, gyakran éppen az ellenkezőjét érik el. Egyre több ember számol be arról, hogy noha folyamatosan online vannak, valójában magányosabbnak érzik magukat, mint valaha.
A kapcsolatok világában a hűtlenség fogalma régen egyértelmű volt: testi érintkezés, titkos találkozások, vagy a romantikus kötődés megsértése. A digitális kor azonban új dimenziót nyitott: a közösségi média, üzenetküldő alkalmazások, online játékok és virtuális platformok lehetővé teszik a kapcsolatba „belelépő” hűtlenséget anélkül, hogy valaha személyesen találkoznánk. De vajon számít-e ez ugyanúgy, mint a fizikai hűtlenség?
A mesterséges intelligencia néhány év alatt észrevétlenül költözött be a mindennapjainkba. Ott van a telefonunkban, amikor útvonalat tervezünk, a zsebünkben, amikor ajánlásokat kapunk, és az otthonunkban, amikor egy eszköz válaszol a kérdéseinkre. Miközben egyre természetesebb része az életünknek, egyre több kérdést is felvet: vajon partnerként tekinthetünk rá, vagy inkább kihívásként kell kezelni?
A hétköznapok szinte észrevétlenül telnek el értesítések, üzenetek és végtelen görgetés között. Mire elérkezik a hétvége, sokan már fáradtabbak, mint pénteken voltak – nem a teendők, hanem az információk súlya miatt. A digitális detox nem technológiaellenes lázadás, hanem tudatos szünet: egy lehetőség arra, hogy visszataláljunk az offline élményekhez.
Az interneten néhány kattintással válaszokat kapunk szinte bármire. Épp ez a gyorsaság az, ami miatt egyre nehezebb eldönteni, mi igaz, mi félrevezető, és mi teljesen hamis. Az online tér nemcsak információt ad, hanem formálja a gondolkodásunkat is – sokszor anélkül, hogy észrevennénk.
Súlyos pszichés károkat okozhatnak az áldozatokban a közösségimédia-felületeken időről időre felbukkanó veszélyes trendek, amelyeket a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) szakértői figyelemmel kísérnek. Ezúttal a Lengyelországból indult, és a fiatalok körében gyorsan elterjedt "Szon Patrol" TikTok-trendet tanulmányozták - közölte a hatóság kommunikációs igazgatósága.
Egy Semmelweis Egyetem hivatalos boltja elnevezésű, de nem a Semmelweis Egyetemhez köthető weboldalon, az intézmény nevével visszaélve reklámoznak egy szájon át szedhető fogyasztószert. A hirdetésekben hamisan állítják, hogy annak használatával néhány nap vagy hét alatt látható változás érhető el többek között az elhízás, a szív- és érrendszeri panaszok, a cukorbetegség, az alvási aphnoe, a bélrendszeri és ízületi problémák esetében.
Nagy-Budapest megalakulásának 75. évfordulójához kapcsolódva új online szolgáltatást indít a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár (FSZEK), a Budapest Elektronikus Archívumban már most több mint 69 ezer elektronikus dokumentum érhető el - közölte a FSZEK.
Manapság az életünk nagy része képernyők körül forog. Telefonunkkal ébredünk, online dolgozunk, közösségi médiában létezünk – és gyakran észre sem vesszük, mennyire függünk ettől az állandó kapcsolattól. De mi történne, ha egy hétvégére elengednéd a mobilodat? A digitális detox nem csupán divat, hanem a valódi lelki feltöltődés lehetősége.
Ismerős, ugye? Csak sokszor magunknak sem valljuk be: ha valaki terel, eltűnik, tőmondatokban válaszol, vagy csak akkor bukkan elő, amikor éppen úgy tartja kedve, az elég egyértelmű jel arra, hogy nem vagy olyan fontos számára, mint amennyire te azt szeretnéd.
Benyomja a gépet, felteszi a fülest és már kapcsolódik is a „saját kis univerzumához”, amiből téged teljesen kirekeszt. A mai digitális világban egyre több párkapcsolat szenved attól, hogy a férfiak túl sok időt töltenek videójátékok előtt ülve. A munka utáni szokásos rituálé – a fotelben való elhelyezkedés és onnantól kezdve mindennek a kizárása – sok esetben a kapcsolat elhanyagolásához vezet.
Az internet a kommunikáció és az információcsere végtelen lehetőségét kínálja, olyasfajta technológiai robbanáson mentünk át az elmúlt években, évtizedekben, hogyha őseink visszajönnének, valószínűleg csak kapkodnák a fejüket… Az innováció hatalmas dolog, ugyanakkor az elektronikus platformokon történő párbeszéd gyakran félreértések és konfliktusok melegágya is lehet.
A közösségi média ma már szinte elválaszthatatlan része az életünknek. Napi szinten görgetjük a hírfolyamot, olvassuk az üzeneteket, képeket és videókat osztunk meg. Hogy milyen hatással van ez ránk? A social detox, vagyis a közösségi médiától való átmeneti elszakadás, egyre népszerűbb eszköz a mentális és fizikai egészségünk javítására. Ez nem azt jelenti, hogy végleg el kell hagynod a közösségi médiát, csupán engedj meg időnként magadnak egy kis szünetet. Ez segít abban, hogy visszatalálj a valósághoz, és újra felismerd azt, ami igazán fontos az életedben. Néhány érv amellett, hogy tényleg megtedd.
A technológia fejlődése jelentős változásokat hozott az élet minden területére, befolyással van az életmódunkra, vezérli a különféle iparágakat, a munkaerőpiacot, az információkhoz jutást és a készségeket egyaránt. Ugyanakkor az egyre tempósabban színre lépő innovációkkal és változásokkal sokan nehezen tudnak lépést tartani. Lehet ezen változtatni? Nézzük!
A sharenting azt jelenti, hogy a szülők/nagyszülők az online térben folyamatosan posztolnak kiskorú gyermekeikről képeket, videókat és egyéb tartalmakat. Ez a jelenség gyakran jár együtt a túl posztolással, aminek a veszélyeivel sokan nem is számolnak. Milyen lehetséges kockázatokról beszélhetünk ebben az esetben?
A doomscrolling szó, ami magyarul végítélet-görgetésként értelmezhető, egy olyan állapotot jelöl, amikor az egyén egyszerűen képtelen abbahagyni a rossz hírek és a negatív komment áradatok olvasását az online felületeken. Ez a jelenség, amit egyébként doomsurfingként is emlegetnek kizárólag a borúlátó tájékozódást helyezi az érdeklődés fókuszába. Ez a toxikus információfaló magatartás a koronavírus-járvány idején olyan mértékben megnövekedett, hogy az Oxfordi Angol Szótár az év szavának választotta a doomscrolling kifejezést.
A szakirodalom a függőség három fő csoportját különbözteti meg egymástól, ezek pedig: a fizikai, a viselkedésbeli függőségek, valamint az impulzuskontroll terén beállt zavarok. Az első esetében a szervezet bizonyos anyagoktól válik addiktívvá, mivel a szerhasználat megváltoztatja az agy kémiáját, folyamatos igényt támasztva az iránt. A viselkedési függőség esetében az érzelmi kielégülés is képbe lép, míg az impulzusszabályozási nehézségek során az egyének a káros hatások tudatában sem képesek ellenállni a domináns impulzusoknak, negatív utóhatású késztetéseknek.
Az emberek többsége érdekelt abban a kérdésben, hogy a magánélet mennyire bizonyulhat sérthetetlennek, illetve milyen mértékben akadályozható meg annak bekövetkezte, hogy mások illetéktelenül hozzáférjenek az online megosztott információkhoz. Legyen szó rendszeres internethasználatról, a közösségi médiabeli aktivitásról, az online vásárlásokról vagy éppen a banki ügyletekről, az adatvédelem megkerülhetetlenül képbe lép.