A közösségi média használata segíthet megelőzni vagy csökkenteni a depresszió tüneteit a középkorú és idős emberek körében – derül ki egy kínai tanulmányból.
A közösségi média ma már szinte elválaszthatatlan része az életünknek. Napi szinten görgetjük a hírfolyamot, olvassuk az üzeneteket, képeket és videókat osztunk meg. Hogy milyen hatással van ez ránk? A social detox, vagyis a közösségi médiától való átmeneti elszakadás, egyre népszerűbb eszköz a mentális és fizikai egészségünk javítására. Ez nem azt jelenti, hogy végleg el kell hagynod a közösségi médiát, csupán engedj meg időnként magadnak egy kis szünetet. Ez segít abban, hogy visszatalálj a valósághoz, és újra felismerd azt, ami igazán fontos az életedben. Néhány érv amellett, hogy tényleg megtedd.
A technológia fejlődése jelentős változásokat hozott az élet minden területére, befolyással van az életmódunkra, vezérli a különféle iparágakat, a munkaerőpiacot, az információkhoz jutást és a készségeket egyaránt. Ugyanakkor az egyre tempósabban színre lépő innovációkkal és változásokkal sokan nehezen tudnak lépést tartani. Lehet ezen változtatni? Nézzük!
A sharenting azt jelenti, hogy a szülők/nagyszülők az online térben folyamatosan posztolnak kiskorú gyermekeikről képeket, videókat és egyéb tartalmakat. Ez a jelenség gyakran jár együtt a túl posztolással, aminek a veszélyeivel sokan nem is számolnak. Milyen lehetséges kockázatokról beszélhetünk ebben az esetben?
A szakirodalom a függőség három fő csoportját különbözteti meg egymástól, ezek pedig: a fizikai, a viselkedésbeli függőségek, valamint az impulzuskontroll terén beállt zavarok. Az első esetében a szervezet bizonyos anyagoktól válik addiktívvá, mivel a szerhasználat megváltoztatja az agy kémiáját, folyamatos igényt támasztva az iránt. A viselkedési függőség esetében az érzelmi kielégülés is képbe lép, míg az impulzusszabályozási nehézségek során az egyének a káros hatások tudatában sem képesek ellenállni a domináns impulzusoknak, negatív utóhatású késztetéseknek.
Az emberek többsége érdekelt abban a kérdésben, hogy a magánélet mennyire bizonyulhat sérthetetlennek, illetve milyen mértékben akadályozható meg annak bekövetkezte, hogy mások illetéktelenül hozzáférjenek az online megosztott információkhoz. Legyen szó rendszeres internethasználatról, a közösségi médiabeli aktivitásról, az online vásárlásokról vagy éppen a banki ügyletekről, az adatvédelem megkerülhetetlenül képbe lép.
Egy tavalyi felmérés szerint a világ lakosságának több mint 60 százaléka rendelkezik már internet-hozzáféréssel, és nagyjából 6 milliárd ember birtokol okostelefont. A technológia radikális módon átrendezte az életünket, és temérdek előnnyel jár, ha újabb, a mindennapjainkat megkönnyítő innovációkkal örvendeztetnek meg bennünket. Azonban a technológia kínálta számos előny mellett nem árt, ha azzal is szembenézünk, hogy mennyire sebezhetővé is formálhat bennünket.
Nem könnyű a műveltségről beszélni egy olyan világ berendezkedésben, melyben manapság élünk. A technológia radikálisan megváltoztatta az életünket, az internetnek köszönhetően Földünk „faluvá” zsugorodott. Joggal merül fel a kérdés, hogy a klasszikus tanulási-tanítási modellek felvérteznek-e bennünket olyan képességekkel, amelyek segítenek az újszerű térben kellőképpen helytállni?
Az egyének és közösségek biztonság iránti igénye egyidős a történelemmel, hiszen ez alapja a társadalmi fejlődésnek. A félelem és veszély nélküli nyugodt élet fenntartása érdekében már a kezdetekben elkezdődtek az óvintézkedések. Ebből bontakozott ki a mai intézményesített biztonság, melynek szükséges a korigényekhez és annak aktuális kihívásaihoz igazodnia. Ezek között jut helyhez a kiberbiztonságnak nevezett intézkedés is, mely az egyre szaporodó digitális támadásokkal szemben kínál megfelelő védelmet.
Változatos témák kerültek fel a Google Kereső idei magyarországi topilstáira: a személyek közül Azahriah, a filmek közül az Oppenheimer, míg a receptek közül az őzlábgomba receptje foglalkoztatta idén leginkább a magyarokat.
A rendszeres internet és social media felhasználók minden bizonnyal találkoztak már a nigériai herceg és a svájci örökösnő kicsit sem átlátszó posztjaival, amelyben mesés vagyont kínálnak fel, számukra ismeretlen emberek számára. Aki esetleg még nem hallott róluk, nekik szól ez a tanmese.
Te tudod, mi a különbség a deep web és a dark web között? Ugyan ez a terület legtöbbször bűnügyi filmekből vagy híradásokból lehet ismerős, de az internet árnyékos oldalán nem csak rossz szándékú emberek fordulnak meg.
A nyugat-európai és egyesült államokbeli trendektől elmaradó mértékben, de már Magyarországon is terjednek a veszélyes online kihívások: a 11 és 17 év közötti gyerekek 38 százaléka találkozott már a jelenséggel, 5 százalékuk pedig részt is vett ilyenben - derül ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kutatásából.
A szakemberek évek óta próbálják nyomatékosítani, hogy a képernyő előtti időtöltés és üldögelés, milyen nagy károkat okoz a fizikai és a lelki egészségünk szintjén is. Az sem elhanyagolható dolog, hogy a felnőttkorú lakosság milyen veszélyeknek van kitéve a közösségi hálón történő görgetéskor, de különösen nagy aggodalomra ad okot, ha az alakulófélben lévő fiatalok személyiségtorzulásait kezdjük el vizsgálni.
Az online zaklatás (cyberbullying) leginkább a 7. és 9. évfolyamos gyerekeket érinti, és meglepő módon nem feltétlen függ össze a közösségimédia-használattal - derült ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kutatásából, amelyet a 11 és 17 év közötti diákok körében végeztek.
Az információ szó szerint és átvitt értelemben is átszövi az életünket, ennek ellenére oly keveset tudunk mibenlétéről. Az „információ” kifejezés több közegben is megjelenik, ennek fényében beszélünk információs társadalomról, információ hiányról vagy többletről, ugyanakkor gyűjthetjük, adhatjuk és a birtokában is lehetünk ennek. Mindemellett pedig az információnak lehetnek tulajdonságai is, például: pontos, hiányos, tudományos, titkos stb. Mi több, létezik egy relatíve friss szaktudomány is, mely kizárólag az információ górcső alá helyezésére összpontosít, ez pedig nem más, mint az információelmélet.
A spiritualitás iránt mélyebben érdeklődők körében nem ismeretlen fogalom a „nevezd nevén a fenevadat, és megszelídül” eljárása. A megnevezés által egyúttal megragadhatóvá válnak a fogalmak, az érzelmek, a gondolatok, az ötletek, a legkülönfélébb társadalmi jelenségek. A pontos megnevezések révén kiiktathatóak a gyakran zsákutca-végű általánosítások, ködösítések, ködszurkálások. Ma már egyre több – korábban csupán körülírással mustrálgatott – jelenséget sikerült alaposabb vizsgálódás tárgyává tennünk azáltal, hogy névvel ruháztuk fel azokat.
Mentálisan kifejezetten romboló hatású a közösségi média használata az úgynevezett Z generáció - vagyis az 1990-es évek második fele és a 2010-es évek első fele között született fiatalok.
Szülők számára készített kézikönyvet a biztonságos internethasználatról a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) a GameStar magazin szerkesztőségével együttműködve.
Nem is kell eltelnie ahhoz éveknek, hogy technikai újdonságok garmada szakadjon a nyakunkba, hiszen a technológia rohamosan és egyre gyorsabb iramban fejlődik! Ha kíváncsi vagy arra, mik lesznek az idei év legmeghatározóbb újdonságai, görgess tovább!