Telefon- és internetfüggőség – A technológián innen és túl
Egy tavalyi felmérés szerint a világ lakosságának több mint 60 százaléka rendelkezik már internet-hozzáféréssel, és nagyjából 6 milliárd ember birtokol okostelefont. A technológia radikális módon átrendezte az életünket, és temérdek előnnyel jár, ha újabb, a mindennapjainkat megkönnyítő innovációkkal örvendeztetnek meg bennünket. Azonban a technológia kínálta számos előny mellett nem árt, ha azzal is szembenézünk, hogy mennyire sebezhetővé is formálhat bennünket.
Tegyük fel, hogy holnaptól megszűnne az internet, valamint minden addigi komfortot elősegítő és azt fenntartó eszköz és szolgáltatás. A szívünkhöz kapnánk? El tudnánk képzelni, hogy valamikor lehetett és lehet élet a technológián túl is?
Vitathatatlan tény, hogy mindannyian szeretjük hozzánk nőtt okosketyeréinket, és dúskálunk az elmúlt hét évtizedben felszínre bukkant, majd mindennapjaink részévé vált termékekben. A gyors információ hozzáférésnek köszönhetően bárhonnan kielégíthetjük a kíváncsiságunkat, amennyiben van internet és hozzá okostelefon vagy laptop. Az erre való igény is önmagáért beszél, hiszen a Google keresőmotorjában percenként több mint 6 millió keresést hajtanak végre. Percenként.
Ma már nem szükséges tantermekbe mennünk ahhoz, hogy továbbképzéseken, tanfolyamokon, előadásokon vegyünk részt. Áttörtük a távolság korlátait, mely a pandémia alatt felbecsülhetetlen fogódzót kínált számunkra – beszélhettünk külföldön maradt rokonainkkal, barátainkkal; nézhettünk online műsorokat. Nem beszélve az interneten könnyen és egyszerűen lebonyolítható vásárlásokról, a szórakoztatást lehetővé tevő multimédiás tartalmakról, a technológia „szülte” új munkahelyekről.
Tehát szó sincs arról, hogy a technológia elmarasztalható, vagy „sötét”. Mindez azonban hozzáállás és tudatosság kérdése. Ebben az új, rendkívül sok lehetőséget tartogató korszakban meg kell tanulnunk optimálisan élni. Hogy miért van erre szükségünk? Elsősorban azért, hogy megóvjuk magunkat a technológiai függőségtől, mely egyre inkább felerősödő jelenség a társadalmunkban, és melynek előbb vagy utóbb a mentális és fizikai egészségre gyakorolt nem kedvező hatásait is megtapasztalhatjuk.
Az okostelefon használatra oly’ nagy az igény, hogy az Asurion kutatása szerint naponta akár 96 alkalommal ellenőrizzük az üzeneteinket, tekintjük meg a legfrissebb közösségi média eseményeket. És noha a megkérdezettek szerint nem tartozik a legillendőbb társas megnyilvánulások közé, ha egy beszélgetés során az egyik fél sűrűn a telefonjára pillant, a helyzet nem igazán mozdul el a változás irányába. Megdöbbentő, hogy több időt töltünk elektronikus eszközeink társaságában (ezt a szakemberek 8 óra 40 percre becsülik), mint amennyi alvásra szükségünk lenne. Felkeléskor nem a nyújtózkodás és az ablak kinyitása az első, hanem a mobileszköz kézbe vétele, mely tulajdonképpen teljesen átvette az ébresztőóra szerepet is.
Ezek után kevésbé meglepő, hogy a kihívások sorába emelkedett a No-Phone és a No-Internet Challenge is, melyben az önkéntes tech-böjtölők vállalják, hogy harminc napig nem használják a telefonjaikat és/vagy az internetet. A kütyü- és netszünet a fiatalabb korosztálynak bizonyult a legnagyobb kihívásnak, míg a 60 év felettieknek okozott a legkevesebb problémát. A FOMO-jelenség a leggyakoribb gátló tényezője a telefon- és internet szünetnek, vagyis az attól való félelem, hogy lemaradnak valamiről.
A pszichológusok szerint, ha nem is nő függősséggé az internet- és okostelefon-használat, az intenzív használatuk számos negatív következménnyel járhat. Ezek között megemlíthetjük a munkahelyi és iskolai teljesítmény- és fókusz romlását; a kommunikációban, a kapcsolatok terén és az érzelemszabályozásban megjelenő nehézségeket; az aktív élet, a friss levegőn tartózkodás hanyagolását. A legjobb azonban, ha tudatos internet- és okoseszköz-használókká formáljuk magunkat, saját magunk által felállított időkorlátokkal és szabályokkal.
