Az életmódtörténet az egyik legizgalmasabb, legtöbb érdekességet feltáró kutatási területnek bizonyul. A különféle szokások, viselkedési formák, mindennapi tevékenységek, társas normák ugyancsak fontos helyhez jutnak a kutatások, történelmi visszalapozások során. Ezeket olvasva, olykor-olykor eltöprenghetünk azon az izgalmas kérdésen, hogy vajon a jövő életmódkutatói milyen módon fogják prezentálni a nagyközönség előtt a 21. század eleji szokáskultúrát?

Tovább

Idén is több hazai helyszín csatlakozik az UNESCO Nemzetközi Jazznapjához. Április 28-tól 30-ig öt klubban, valamint a Jazzfest Budapest keretében a Városháza Parkban lesznek koncertek.

Tovább

A modern társadalomban teljesen szokványos személyes ünneppé lett születésnapokat a történelem előtti civilizációkban kizárólag a kiváltságosok tarthatták meg. A születésnapi rituálék ugyanis csak az uralkodók és nemesek számára fenntartott eseményekként voltak számon tartva. Eredetileg leginkább az élet körforgására emlékeztető jelentését tartották számon. Több kultúrában pedig a közösség összetartozásának szimbólumaként szerepelt, amikor az egyén – mint a csoport fontos tagja – érdemeit, közösségben betöltött szerepét ugyancsak értékelték. Ezek a visszajelzések idővel a családi és szociális ceremóniák szerves részévé váltak, amikor az ünnepelt pozitív visszajelzéseket kaphatott magáról.

Tovább

Vajon milyen tényezők szükségesek ahhoz, hogy egy országról általában kijelenthető legyen az, hogy: „élhető”? Ez a kifejezés olyan szempontok kombinációjaként értendő, amelyek nagyban hozzájárulnak az ott élők életminőségéhez és jólétéhet.

Tovább

Az idegennyelv-tanulás amellett, hogy kiváló agytorna, értelmes időtöltés, még a karrierépítés során is kimagasló szerephez jut. Sokak hosszú távú tervei között élen jár az utazás, a más kultúrák megismerésének vágya, ezért érdemes idejében belevágni a kognitív fejszénket egy memória-acélozó nyelvtanulási projektbe. Az alábbiakban megnézzük, hogy 2024-ben melyek a legnagyobb érdeklődésnek örvendő nyelvek, amelyek megtanulásával számos előnyre tehetünk szert.

Tovább

Május 19-én a Mária evangéliuma rockoperával indítja szezonját a Margitszigeti Szabadtéri Színház.

Tovább

A tavasz közeledtével, a természet ébredésének látványa csodálatos költőink részletgazdag, kifejező sorait juttatja eszembe. Megosztok veletek egy márciusról szóló verset Heltai Jenő tollából, olvasgassátok, ízlelgessétek! Kellemes tavaszra hangolódást kívánok!

Tovább

A pillanatok alatt elküldhető e-mailek korában szinte elképzelhetetlennek tűnik számunkra, hogy volt idő, amikor galambokat tanítottak be arra, hogy üzeneteket közvetítsenek egymásnak. Korán felismerték, hogy ezek a postagalambok kiváló irányérzékkel rendelkeznek, és hihetetlen vágyat éreznek arra, hogy mindig haza repüljenek.

Tovább

Világunk fogalompárokkal van kibélelve. Valamire vagy valakire ránézünk, és rögtön kiragadjuk a fogalmak egyikét, melybe belehelyezzük, illetve belehelyezni véljük az adott tárgyat, jelenséget, valamint személyt. E fogalompárok közül kiemelkedik a jó és a rossz, valamint a szép és a csúnya. Maga a fogalomalkotás normák, szokások szerint válik lehetővé.

Tovább

Nem könnyű a műveltségről beszélni egy olyan világ berendezkedésben, melyben manapság élünk. A technológia radikálisan megváltoztatta az életünket, az internetnek köszönhetően Földünk „faluvá” zsugorodott. Joggal merül fel a kérdés, hogy a klasszikus tanulási-tanítási modellek felvérteznek-e bennünket olyan képességekkel, amelyek segítenek az újszerű térben kellőképpen helytállni?

Tovább

Főburdos, pedlér, szalonos, gyékénykötő, gyertyamártó, lámpagyújtó, kopogtató, drótos, kisbíró – csupán néhány azon régmúlt foglalkozások közül, melyek manapság nem lennének életképesek. Arra viszont már kevésbé gondolunk, hogy napjainkban is léteznek olyan szakmák, amelyek néhány évtized múlva olyan avíttá és elfeledetté válnak, mint az előbb említett foglalkozási elődök. Megnézzük, hogy milyen „kihalófélben” lévő munkatípusokról lehet szó?

Tovább

A szimbólumok társadalmi életünk fontos elemei, amelyek különféle megjelenési formákat ölthetnek magukra a hétköznapi közlekedési jelzésektől az üzleti szférában megjelenő márkaépítő logókig. Találkozhatunk velük a szavak, jelek, alakzatok, színek, karakterek formájában, melyek mindegyike valamilyen elvont fogalom, eszme képviselőjeként, egyfajta vizuális történetmondóként tartható számon. Minden szimbólum mögött lebilincselő háttértörténet lapul. Ismered ezeket?

Tovább

Immár 27. alkalommal rendezi meg a Múzeumok Majálisát a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) május 25-26-án.

Tovább

Milyen érzelmek lesznek úrrá rajtad, ha visszagondolsz az iskolapadban töltött időkre? Ez a kérdés olyan sűrűn került napirendre, hogy több helyen érdemesnek tartották tüzetesebben körbejárni. Számos tanulmány mutatott rá arra, hogy a diákok – ezen belül is túlnyomórészt a középiskolások – leginkább negatív érzelmekkel kell, hogy megbirkózzanak egy átlagos tanítási nap folyamán.

Tovább

A Kintsugi az eltört kerámiadarabok porított arannyal vagy más nemesfémekkel történő összeillesztésének japán művészete. A módszer hátterében az az ötlet rejlik, hogy a különféle tárgyi hibákkal és hiányosságokkal való minőségi foglalkozás is tetszetős műalkotást eredményezhet. Mivel a legtöbb törés a maga nemében egyedinek tekinthető, így a javítás aranyvonalai minden esetben speciálisak. Nem meglepő hát, hogy ezt a majd négy évszázados különleges tárgyheg-kiemelő technikát a dizájn egyik részének tekintik. De vajon milyen egyéb üzenetet rejt magában ez a nem mindennapi eljárás?

Tovább

Nárcisz. Ezt a spárgavirágúak családjához tartozó hagymás növényfélét, mely tavasszal ékesíti a kerteket és üdíti a hosszú téli időszak alatt eltikkadt lelket, erős kötelék fűzi a mitológiához.

Tovább

Az esernyő ősei szinte minden kultúrában fellelhetők, hol kultikus, hol pedig praktikus funkcióval felvértezetten. A kínai kultúrában már több mint öt évezrede a napsugarak elleni védekezésként használták, ám lassan a hatalom és az előkelőség jelképeivé léptek elő. Ezzel ellentétben a görög és a római emberek mindössze gyakorlati értéket láttak ebben a remekre szabott tárgyban, és esőben, napsütésben egyazon ernyőpéldánnyal a birtokukban jártak-keltek.

Tovább

A zene kultúránk, életük elengedhetetlen része, amely több évezredes történetével mély hatást gyakorolt az emberiségre. Nem csupán szórakoztat, hanem érzelmeket kelt, kapcsolatokat teremt, és akár gyógyító hatással is bír.

Tovább

A kutatókat már régóta foglalkoztatja az a kérdés, hogy a fájdalom kizárólag a biomedicina köréhez tartozik, vagy társadalmi impulzusok is érik azt? Hogy a fájdalom viselkedés és a fájdalom élmény kizárólag személyes tapasztalatként tartható számon, avagy szociális háttérrel, és ehhez tartozó jelrendszerrel egyaránt rendelkezik?

Tovább

Drakula halott és élvezi, Az ismeretlen Drakula, Nosferatu: az éjszaka fantomja, Van Helsing, Renfield, The last voyage of Demeter… csak néhány alkotás a filmek tömkelegéből, melyeket az elmúlt években láthattak az érdeklődők Drakulával a középpontban különféle kategóriában és stílusban. Nem beszélve a regényekről – példaként Bram Stoker dark-fantasy műfajban készült Drakula-történetéről, vagy mondjuk Karen Essex A szerelmes Drakula szórakoztató regényéről. Megunhatatlan? Elgondolkodtató, esetleg elborzasztó? Mi az a belső mágnes, amely örökzölddé formáltan magához vonzza a Drakulát „boncolgató” történetek garmadáját?

Tovább