Illathasználati trendek és a parfümhöz fűződő etikett
Noha a világjárvány jelentős csökkenést idézett elő a globális szépségipar területén, azóta az eladások száma figyelemre méltóan fellendült. Mi több, világviszonylatban az éves növekedési ráta (CAGR), előreláthatóan 4 százalékos lesz. A férfiak leginkább hangulatfokozó funkciót nyilvánítanak az illatszerek használatának, míg a nőknél az egyediségüket kifejező parfümhasználat dominál; a fiatalok körében pedig egyre inkább növekszik az egyedi és személyre szabott illatok iránti kereslek.
A mesterséges intelligencia segítségével egyéni igényeket kiszolgáló illat javaslatok születnek
A specializálódó fogyasztói igényekre az iparág szereplői termékfejlesztésekkel válaszolnak. A személyre szabott illatfejlesztések céljából az Estée Lauder Cos Inc. a mesterséges intelligencia kínálta lehetőségeket is kiaknázza. A technológia segítségével az egyének neurológiai reakciói alapján kerül kiválasztásra a személyiségüket legoptimálisabban tükröző illat javaslat. A szakemberek becslései szerint a közeljövőben a fogyasztók nagyobb érdeklődést fognak mutatni az erősebb, jellegzetesebb illatok iránt - osztja meg az Euromonitor a 2024-es illattrendek kapcsán.
A felmérések szerint a különféle testillatosító termékek használata, az emberek 44 százaléka esetében, a napi rutin részét képezi. A latin-amerikai, a közel-keleti, valamint az afrikai régiókban magas felhasználói szintet mutattak ki. Az európai válaszadók 24 százaléka pedig arról számolt be, hogy hetente legfeljebb 5 alkalommal használ valamilyen illatszert, ezzel a legmagasabb arányt képviseli a többi régióhoz képest.
Egyeseket rabul ejt, míg másokat taszít
A parfümhasználat igénye egyénenként eltérő lehet, ugyanis vannak olyanok, akik számára elképzelhetetlen „illatfelhős” kíséret nélkül kilépni az utcára, míg másokat elriasztanak a mesterséges illatok. A latin „perfumus” szóból származó parfüm kifejezésünk eredeti jelentése az volt, hogy „füstön át”. Mindez azzal magyarázható, hogy az illatokat régen kizárólag spirituális és vallási rituálék során használták - elsősorban a tömjént és különféle növényi olajokat.
Az ókori világban a görögök, az arabok, a perzsák, a rómaiak és az egyiptomiak már testük illatosabbá tételéhez készítettek illatosított vizeket, melyhez természetes anyagokat használtak - pl. mandulaolaj, fajhéj, mirha, jázmin, rózsa, nád, koriander, fahéj, méz stb.
Fordulópont a 13. századi Európában következett be, amikor a parfümkészítés művészetté formálódott, majd egy újabb fellendülés a 16. századi itáliai reneszánsz korában volt tapasztalható. Később Franciaország - elsősorban Medici Katalin királyné parfümkészítőjének köszönhetően - pillanatok alatt az európai parfüm központjává formálódott.
Parfümhasználati preferenciák és etika
Az immár globális piaccá terebélyesedett parfümpiac az előrejelzések szerint: 2027-re 72,1 milliárd dollárral járul hozzá a gazdasághoz. A fogyasztói preferenciák terén pozitív változást jelent a cruelty-free, vagyis az állatokon nem tesztelt parfümtípusok iránti kereslet növekedése. Világszerte egyre többen részesítenek előnyben olyan termékeket, melyek etikus eredetűek, előállításuk és használatuk pedig mentes mindenféle romboló hatástól - így túlzás nélkül kijelenthető, hogy a jövő illathasználatától elválaszthatatlan lesz az együttérzés és a tudatos márkahasználat.
Az iparági trendek tekintetében a luxusparfüm-piac várhatóan 5 százalékkal, az online parfümrendelés 7 százalékkal, az alkoholtól és állati eredetű anyagoktól ugyancsak mentes halal illatok iránti kereslet 5 százalékkal fog növekedni. A természetes összetevőjű parfümpiac terén áll be a várható legnagyobb, 10,5 százalékos növekedés.
Az illatok egyéni és kulturális jelentéssel bírnak, és az egyik „legbizalmasabb” érzékszervünknek, az orrunknak küldenek üzeneteket. Emellett érzelmeket és benyomásokat ébresztenek, beépülnek a memóriánkba, sokak életében pedig a személyes gondoskodás és higiéniai rutinok részét képezik.
