Tudtad…? Izgalmas, lenyűgöző tények az emberi testről
Amikor a gyermekek elérkeznek a „de miért?” megszüntethetetlen kérdéssorok minden szülő által ismert, később pedig sokat idézett korszakába, akkor jövünk rá arra, hogy mi mindent nem tudunk még. Gyakran azzal is szembesülnünk kell, hogy mindaz, amit valaha az iskolapadban megtanultunk, és oly büszkén idéztük egymásnak, mára – a tudomány fejlődése okán – már avittá vált.
A sugárzó tekintetű kisgyermeknek, aki a bölcs és mindent tudónak hitt felnőtt „óriástól” áhítja a választ, nem okozhatunk csalódást. Amennyiben az emberi test kerül az érdeklődés fókuszába, akkor már a kezdeteknél tudhatjuk, hogy igen izgalmas vizekre eveztünk. Erre a kijelentésre pedig még a tudósok is rábólintanak, hiszen mind a mai napig akadnak kiaknázatlan (rész)területek.
Valójában az emberi test olyan rejtélyes és összetett, hogy a legképzettebbek sem állítják azt, hogy minden létező titkát sikerült leleplezniük. Ez a csodálatosan bonyolult szervezet lehetővé teszi számunkra a beszédet, a járást, a táplálkozást, a gondolkodást. Megfelelő karbantartásával biztosítható az egészségmegőrzés, ám az öngyógyító képességéről is egyre több kutatás lát napvilágot. Biztosak lehetünk abban, hogy néhány képességének hallatán nem csak a nyiladozó értelmű gyermekek fognak ámulni, hanem sok felnőtt is. Kevés szó esik példaként arról, hogy egy felnőtt ember naponta akár egy liternyi nyálat is termelhet.
Ha a téli reggeleken a gyermekünk arról panaszkodik, hogy fázik a lába, előrukkolhatunk azzal a tényfeltárással, mely szerint a testhő 80 százaléka a fejbőrön át távozik. Ezért, ha sapkát teszünk a fejünkre, azzal a lábainkat is melegen tarthatjuk.
Az esti családi csillagnézések során, amikor rácsodálkozunk a világmindenség emberi léptékkel felmérhetetlen, bejárhatatlan nagyságába, akkor elmondhatjuk, hogy a testünk több milliárd sejtjének mindegyike legalább tízezerszer több molekulával rendelkezik, mint az összes csillag a Tejútrendszerben.
A gyerekek arcára mindig mosoly csalható, ha reggelente azt mondjuk nekik, hogy még az éjszaka folyamán is nőttek. Nem csak a kedvcsalogató szülői hozzáállás lapul ennek a hátterében, hanem némi igazság is. Reggel ugyanis magasabbak vagyunk, mint a nap folyamán bármikor. A gravitációs erő testre gyakorolt hatása miatt a porckorongok veszítenek a víztartalmukból, összenyomódnak. Az éjszakai alvás során azonban megtörténik a visszatelítődésük. További érdekesség, hogy a gravitációhiány miatt az űrhajósok a Földre való visszatérésüket követően néhány centivel magasabbak, mint utazásuk előtt voltak. Ennek tudatában érdemes lehet még a reggeli elfogyasztása előtt megmérni a gyermekek magasságát.
Lenyűgöző, hogy az agyunk a legzsírosabb szervünk. Lévén, hogy több mint fele (kb. 60 százaléka) zsírokból tevődik össze – túlnyomórészt Omega-3 zsírsavakból. Minderre pedig a megfelelő működéshez, neurológiai karbantartottsághoz rendkívül nagy szüksége is van. Egy tanulmány szerint viszont a szülővé válás az agyméretre is hatással van. Mint kiderült az újdonsült anyák és apák agykérgi térfogata néhány százalékkal kevesebbet mutat, mint a gyermek születése előtt. Ez az agyzsugorodási jelenség elvileg a szürkeállomány azon területeiben következik be, mely a társas (társadalmi) elfogadásért felelős.
Ha a legerősebb izomról esik szó, csak kevesen gondolnak arra, hogy e „verseny” győzteseként az állkapocs rágóizmai kerülnek ki – tehát ez esetben nem a kőkeményre dolgozott bicepsz vagy farizom viszi el a pálmát. Valahányszor beszélgetünk vagy étkezünk, testünk ezen izmát eddzük.
