Topofília, avagy karácsonykor ezért otthon a legjobb
A tipikus ünnepi filmek és karácsonyi dalok jellemző eleme, hogy a főszereplő inkább keveredik hajmeresztő kalandokba, de mindenképp haza kell érnie a családjához szentestére. A másik fő téma pedig a szomorúság, amiért máshol kell töltenie az ünnepeket. Szerethetünk egy helyet úgy, mint az embereket?
Meztelenítsük le a legszebb karácsonyi emlékeinket az ünnepi külsőségektől! Mi az, ami végül állandó marad? Az ünnep dobogó szíve, az otthonunk. Ugyanis ez az a hely, amely meghaladja az „én” és a fizikai világ határait!
Egy kis gondolkodás után meg tudnánk nevezni pár olyan helyszínt, amelyhez érzelmi kapcsolat fűz minket. De azt is észrevesszük, hogy egy-egy hely mennyire befolyásoló arra nézve, hogy kik is vagyunk? Az otthonunk valójában olyan hely, amely elengedhetetlen a pszichológiai jólétünk szempontjából.
Lelki gyökereink, a topofília
A pszichológia az anyagi környezethez való affektív kötődésünk és helyszeretetünk leírására használja a topofília fogalmát. A megfigyelések szerint az emberek egy-egy hely iránti vonzalma könnyen megközelíthet olyan vonzalmat, amelyet egy másik személy iránt éreznek. Egy kényszerű költözés például ugyanolyan szorongást válthat ki, mint egy szerettünk elvesztése. Ugyanakkor városunkhoz vagy hazánkhoz való erős kötődésünk elégedettebbé tehet bennünket, és e miatt a jövőnk miatt is kevésbé aggódhatunk.
Az, hogy hogyan tekintünk önmagunkra és az életünkre nagyban függ attól, hol éltünk és miket tapasztaltunk meg ott. Ebben a párhuzamban érdemes picit utána gondolnunk a saját otthon fogalmunknak, és átértékelnünk pl. a hajléktalanságról alkotott véleményünket.
Honnan jöttél?
Mindig a városunkat, esetleg országunkat jelöljük meg, ugye? Holott a kérdés sokkal mélyebb ennél: Személyiségünk fontosabb alakítója az a hely, ahol felnőttünk. Az otthon fogalma pedig nemcsak a fizikai helyet jelöli, hanem magába öleli a családtagjainkat, a tárgyakat és az emlékeket is. Az emberek többségének az otthon jelképezi a biztos menedéket, amely képes ellensúlyozni a másutt fennálló zűrzavart, a látogatások pedig megújíthatják helyünket a családban. Tehát az olyan hazatérési rituálék, mint karácsonykor „haza” látogatni, egyrészt kulcsfontosságúak a család társadalmi szerkezetének megerősítésében, másrészt az a fajta lelki horgony (biztonság, kiszámíthatóság) teszi élhető hellyé ezt a világot - az otthon vagyok érzete egyfajta híd jelenünk és múltunk között.