A konyha a lakás lelke, de egyben az egyik legnagyobb baktériumgyűjtő helyiség is. Különösen igaz ez azokra az eszközökre, amelyeket nap mint nap használunk, mégis ritkán gondolunk rájuk tudatosan. A vágódeszkák, mosogatószivacsok és konyharuhák láthatatlanul sok mindent „megélnek” egy hét alatt.
Vannak napok, amikor már az is teljesítménynek számít, ha felkelünk a kanapéról. Ilyenkor az edzőterem gondolata sem hangzik túl csábítóan, az elszántság pedig valahol félúton elveszik a pizsama és a takaró között.
Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) értékelése szerint a nyers vagy nem eléggé megfőtt babban található lektinek egészségügyi aggályokat vethetnek fel.
Február az a hónap, amikor a tél már nem izgalmas, csak hosszú. A karácsonyi fények rég lekerültek, a tavasz viszont még csak ígéret, így könnyű belecsúszni a „megint itthon vagyunk” érzésbe. A gyerekek egyre nehezebben kötik le magukat, a felnőttek pedig fáradtabbak és türelmetlenebbek.
A tél vége sokszor próbára teszi a türelmünket. Már elegünk van a vastag kabátokból, a korai sötétedésből és abból az érzésből, hogy a tavasz csak ígéret marad. Ilyenkor könnyebben csattanunk fel, hamarabb fogy el a kedvességünk, és olyan dolgok is bosszantóvá válnak, amik máskor fel sem tűnnének.
Amikor a klasszikus olasz konyha találkozik a tudatos táplálkozással, izgalmas újragondolások születnek. A lasagne sokak kedvence: szaftos ragu, krémes besamel, olvadt sajt és puha tésztarétegek harmóniája. De mi történik, ha a tésztát elhagyjuk? A válasz egy meglepően laktató, mégis könnyed fogás: a cukkinis rakottas, amelyben a zöldség veszi át a lapok szerepét.
Van az az étel, ami reggelire és gyors vacsorára is működik, ráadásul minden falat öröm. A sütőben sült feta tojással és paradicsommal pont ilyen: egyetlen tálban elkészül, ráadásul roppant egyszerűen, és az ízek rögtön a mediterrán napsütésre emlékeztetnek. Krémes, sós, enyhén savanykás, laktató, mégis könnyed – az egyszerűségben rejlik a varázsa.
Ez a fogás egyszerre látványos, laktató, mégis könnyű – ráadásul hús nélkül is teljes értékű. A mexikói ihletésű, feketebabbal töltött édesburgonya színes, fűszeres, krémes és ropogós egyszerre, miközben tápláló és pénztárcabarát alapanyagokból készül. Ideális hétköznapi vacsorának, de vendégeink is imádni fogják.
A modern háztartások egyik legnagyobb paradoxona, hogy miközben egyre több speciális tisztítószert vásárolunk, a rend és a tisztaság mégsem lesz tartós. A fürdőszobai polcokon külön flakon jut a vízkőnek, a penésznek, az üvegnek, a fugának, a konyhában más a zsíroldó, más a pulttisztító – és közben a takarítás időigényesebb és kaotikusabb, mint valaha.
Február különleges hónap: még tél van, de már érezzük a tavasz ígéretét a levegőben. A napok lassan hosszabbodnak, a fény másképp esik be az ablakon, és egyre erősebb bennünk a vágy a megújulásra. Ilyenkor sokan már nehezen viseljük a vastag textileket, a sötét színeket és a „téli kuckó” hangulatát.
Február az a hónap, amikor a tél már hosszúnak tűnik, a lendület pedig elfogyóban van. Az ünnepek rég elmúltak, a tavasz még messzinek látszik, a szervezetünk pedig érzi a hideg, a kevés fény és a folyamatos terhelés hatását.
Van valami megnyugtató abban, amikor egy könnyű, finom süteményt majszolunk egy hosszú nap végén. Nem nehéz, nem túl édes, épp csak annyira kényeztet, amennyire jól esik. Egy falatnyi süti sokszor több, mint desszert: apró jutalom, egy kis szünet a rohanásban.
Amikor odakint korán sötétedik, a hideg pedig bekúszik a kabát alá, nincs is jobb, mint bekuckózni otthon egy jó film társaságában. A tél igazi ajándéka, hogy engedélyt ad a lassításra és a meghitt esték élvezetére.
Nincs is jobb érzés annál, mint amikor kinyitjuk a ruhásszekrényt, és friss, tiszta illat fogad minket. Mégis előfordul, hogy a zárt térben a ruhák „állott” levegőjű szagot vesznek fel. A bolti illatosítók ugyan gyors megoldást kínálnak, de sokszor túl erősek, mesterségesek, vagy éppen irritálhatják az érzékeny bőrt.
A túrógombóc sokunk számára gyerekkori emlék. Vasárnapi ebédek, nagymama konyhája, porcukorillat és fahéjas morzsa – egy klasszikus desszert, amelyhez érzelmek kötnek. De mi történik, ha a jól ismert főzött változatot egy kicsit újragondoljuk? A sütőben sült túrógombóc kívül enyhén roppanós, belül krémesen lágy, és még egyszerűbben elkészíthető, mint gondolnánk.
Sokan azt gondolják, hogy egy lakás akkor válik igazi otthonná, ha tökéletes a berendezés, harmonikusak a színek, és minden a legújabb lakberendezési trendeket követi. Pedig a valódi otthonosság nem a bútoráruházban kezdődik, hanem a mindennapi szokásainkban. Az apró, ismétlődő mozdulatok, a személyes tárgyak és a saját rituáléink azok, amelyek élettel töltik meg a teret.
A modern háztartás egyik legnagyobb kihívása nem feltétlenül a pénz, hanem az idő. Főzés, takarítás, bevásárlás – mindennapos feladatok, amelyek külön-külön nem tűnnek megterhelőnek, együtt mégis elviszik az estéinket. Nem véletlen, hogy egyre több „időspóroló” megoldás jelenik meg: gyors receptek, multifunkciós gépek, előre csomagolt alapanyagok. De mi az, ami valóban segít, és mi az, ami csak jól hangzó ígéret?
A fasírt sokáig egyet jelentett a nehéz, olajszagú vasárnapi ebédekkel. Ma viszont egyre többen keresik azt a változatot, amely megtartja a megszokott ízeket, mégis könnyebb, modernebb és jobban illeszkedik a hétköznapokhoz. A túrós-zabpelyhes fasírt pontosan ilyen: egyszerre ismerős és friss, laktató, mégsem megterhelő. Nem diétás étel, hanem átgondolt kompromisszum a hagyomány és a tudatosabb konyha között.
A Valentin-nap sok kisgyerekes pár számára inkább sóhajtozást, mint szívecskés hangulatot hoz. Amikor a romantikus vacsorák helyett altatás, mesélés és kimerült összebújás jut, könnyű azt érezni, hogy ez az ünnep már nem nekünk szól.
Tüsszögés, viszkető szemek, kaparó torok – sok allergiásnak a saját otthona sem mindig jelent menedéket. Pedig a lakás pormentessége kulcsfontosságú lehet a tünetek enyhítésében. A por ugyanis nemcsak látható szennyeződés, hanem atkák, pollenmaradványok és apró irritáló részecskék gyűjtőhelye is.