Miben nyilvánul meg a gyakorlati empátia?
Az empátia elengedhetetlen eleme a gördülékeny személyközi és kommunikációs helyzeteknek. Segít növelni az egyének azon képességét, hogy támogató és megerősítő légkört, érzelmi összhangot hozzanak létre és tartsanak fenn. Az empátiának kimagasló szerepe van abban, hogy az emberek miként reagálnak a másik embertől kapott információkra, megnyilvánulásokra. Az alábbiakban a gyakorlati empátia kérdését igyekszünk körüljárni.
Az empátia gyakorlati oldala
Az empátiát sokan egy jól ismert és „jól bevált” erényként értelmezik, amely segédkezet nyújt mind a munkahelyi, mind pedig a magánéletbeli mindennapok folyamatában. Az O.C. Tanner nemrégiben olyan kutatásokra hívta fel a figyelmet, melyek az empátia gyakorlati oldalára összpontosítottak. Úgy vélik, hogy a gyakorlati empátia révén növelhető az összetartozás érzése, javíthatóak az üzleti eredmények, az emberek pedig a mindennapokban partnerként, társként viszonyulnak egymáshoz, mivel optimálisabban tudják kezelni a kulturális kihívások széles skáláját.
Miért fontos az empátia a munkahelyi közegben?
Kimutatásaik szerint a munkavállalók több mint 40 százaléka vélekedik úgy, hogy a vezetők empátia-kifejezései nagyrészt tartalmatlanok, „üresek”. Erre hozott példaként a 2023-as év világszerte több technológiai cégénél végzett több ezer alkalmazott elbocsátását vették górcső alá. Ebben a periódusban voltak olyan szervezetek, amelyek vezetői fontosnak tartották azt, hogy személyesen hajtsák végre az elbocsátásokat. Figyelembe vették az alkalmazottak érzelmeit, szükségleteit, mindeközben pedig arról sem feledkeztek meg, hogy anyagi felelősséget vállaljanak a körülményekért és a meghozott döntésekért – ennek érdekében nem hagyták magukra alkalmazottaikat: vagy juttatásokat terjesztettek ki, vagy segítséget nyújtottak az új pozíciók megtalálásában.
Ezzel szemben viszont más szervezetek egyáltalán nem tartották fontosnak az alkalmazottaik személyesen történő elbocsátását. Tömeges e-maileket küldtek ki, Zoom-értekezletek során tárták fel döntéseiket. Több munkahelyen pedig egyszerűen megvonták ezen alkalmazottak rendszer-hozzáféréseit, kulcskártyáit. Az O.C. Tanner szerint a „kevésbé kegyes búcsút” alkalmazó szervezetek esetében a legfigyelemreméltóbb az volt, hogy korábban több éven át magukénak vallották és hirdették az empátia fontosságát.
Az emberközpontú és összetartozást erősítő empátia
Szerencsére egyre több munkaadó tartja fontosnak a gyakorlati empátiát, mivel meg van győződve arról, hogy ez az emberközpontú megközelítés a vezetőknek és az alkalmazottaknak is kifizetődő. Míg az előbbiek esetében a gyakorlati empátia segít a vezetői kiégés csökkentésében, az utóbbiaknak segít az összetartozás, a karrierben való kiteljesedés és a minőségi munkakapcsolatok kiépítésében.
Kim Billeter az EY Global and Americas People Consulting vezetője megjegyezte, hogy a vállalkozások sikeressége érdekében jelentős az emberközpontú és empatikus vezetés, az átláthatóság és az alkalmazottaknak nyújtott pszichológiai biztonság egyaránt.
Tulajdonképpen az empátia gyakorlati mibenléte nem más, mint az egymással való törődés, az egymásra való hiteles odafigyelés gyakorlata és kultúrája. Mindeközben – a vezetőknek és a munkavállalóknak ugyancsak – fontos figyelni: az egyének szükségleteire (magára a személyre), a megértésre és együttműködésre törekedni. Továbbá: folyamatosan tanulni szükséges az „aktív hallgató” hozzáállást, elfogadni a másik ember perspektíváját, következetesen tiszteletben tartani a határokat.
