Készíts krumplisalátát a hagyományostól eltérően
A gyermekkorban sokat idézett Kányádi-féle szellemes “Krumplis mese” nem csak a növény receptbeli variálhatóságára mutat rá, hanem névbeli gazdagságára is. A burgonyát, amiből a vers szerint leves, tokány, sült, körítés ugyancsak készül, „meg nem enni vétek.” A több mint hét évezrede fogyasztott, hazánkba a 17. század körül érkezett krumplit mind imádjuk. Miért is?
Nincs még egy olyan kultúrnövény, amit ennyi névvel illetnénk
Kolompér, gruja, földialma, pityóka, krompé, krumpedli stb. Az egyik legnépszerűbb és legsűrűbben fogyasztott növénynek már megingathatatlan „rajongótábora” is van, akiknek a 75 százaléka „burgonyaimádóként" tekint magára - olvashatjuk az Idaho Potato egyik cikkében. A sokoldalú krumpli nem csupán az amerikaiak többségének (egészen pontosan 95 százalékának) kerül heti rendszerességgel az asztalára, hanem számos más helyen is az egyik legértékesebb tápanyagforrásként van számon tartva.
Milyen hatással van a burgonyafogyasztás az egészségünkre?
A UC David Health meglátása szerint rengeteg tévhit lengi körül a burgonya és egészség kapcsolatát, éppen ezért Adrienne Posner dietetikus arra vállalkozik, hogy lehámozza ezeket a hiedelmeket. Elmondása szerint mivel ez a növényfajta fehérjében igen gazdag, ezért általában több kalóriát és kevesebb rostot tartalmaz. A benne lévő keményítő pedig egyfajta szénhidrát, amit a szervezetünk annak érdekében, hogy hasznosítani tudja, glükózzá alakít át. Számos kultúrában a tésztához és a rizshez hasonlóan a hagyományos körítések részeként szolgálják fel. Ugyanakkor a burgonya nem csupán keményítőt tartalmaz, hanem vitaminokat, ásványi anyagokat és rostot is.
Például a C-vitaminban is elég gazdagnak bizonyuló burgonyát már a korai időkben életmentő táplálékforrásként használták, ugyanis rájöttek arra, hogy a C-vitamin képes megakadályozni a skorbutot. Az édesburgonya pedig kiváló, a szem egészségét elősegítő és az immunitás szempontjából kimagasló fontosságú A-vitamin forrásként működhet. További tápanyagai közül kiemelkedik a kálium, amely elektrolitként támogatja a szív, az izmok és az idegrendszer megfelelő működését.
Külön érdemes szólni a rosttartalmáról is, amelyet leginkább a növény héja tartalmaz, és amelyről ma már sokan tudják, hogy elengedhetetlen az emésztőrendszer egészsége érdekében. Továbbá a dietetikus szerint elmondható, hogy minél sötétebb színű egy-egy burgonyatípus, annál több antioxidánst foglal magában. A lila burgonyáról például kiderült, hogy antioxidánsokban gazdag mibenléte miatt (pl. antocianinokban) segíthet a szívbetegségek megelőzésében és az egészség javításában egyaránt. Ám feltevődhet az elkerülhetetlennek festő kérdés, mely szerint:
Mikor tekinthető egészséges ételnek a burgonya?
Posner válasza erre az, hogy mindaddig, amíg nem kerül mellé sajt, tejföl vagy szalonna, ha tudatosan figyelünk az elfogyasztott adagokra, valamint a rá kerülő szószokra és öntetekre. Mégis érthető módon sokak kikoptathatatlan kedvenc étke, melynek több oka is van. Ezek közül megemlíthetjük az általában pénztárcabarát mibenlétét, az energiagazdagságát, különleges ízvilágát, valamint a köré épült tradíciókat egyaránt. F. Nagy Angéla A megunhatatlan burgonya c. könyvéből hozunk most egy izgalmas receptet.
Gyorsan elkészíthető articsókás burgonyasaláta
Szükségünk lesz: fél kg apró szemű burgonyára, 2 kk reszelt citromhéjra, 4 ek citromlére, fél dl olívaolajra, 4 szál szeletelt újhagymára, egy késhegynyi borsra, sóra, valamint 30 dkg konzerv articsókára. Az alaposan megmosott és megsikált burgonyát sós vízben főzzük meg, adjuk hozzá a citrom levét és héját, majd takarjuk le, és hagyjuk langyosra hűlni. Ezután már csak annyi dolgunk lesz, hogy előkészülünk a tálalásra: hozzáadjuk az olívaolajat, az újhagymát megszórjuk borssal és a félbevágott articsóka szívvel. Mindezt összekeverjük, és már fogyaszthatjuk is.
