Írd felül a negatív gondolati mintákat
A gondolati mintáink nagymértékben befolyásolják a viselkedésünket, az érzelmeinket és a mentális egészségünket egyaránt. A legtöbb ilyen minta szinte automatikusan működik a mindennapjainkban, és amennyiben nem értjük meg, illetve nem vesszük át az irányítást, úgy erőteljesen éreztetik káros jelenlétüket életünk minden területén.
Milyen életminőség-befolyásoló gondolati mintákról is van, illetve lehet szó?
Polarizált gondolkodás, kognitív torzítás – A gyakori esemény- és helyzetcímkézés; a túlzó általánosítás; az olyan elsődlegessé formálódott reakciótípusok, amelyekben az egyén önmagát kizárólag becsmérlően, elmarasztalóan minősíti (főként egy kudarcélményt, egy kevésbé sikeres eredményt követően) mind képet festenek erről a gondolkodástípusról.
A „minden csak rosszul sülhet el” tévhite – A kognitív torzítás erőteljessége akkor is látványos, amikor az életben bekövetkezett pozitív történéseket, sikereket valaki hajlamos kizárólag a szerencse számlájára írni, önmagát, illetve a saját aktív közbenjárását mintegy kivonva mindebből. A mentális szűrő csakis a negatív eredményekre fókuszál, még akkor is, ha az észérvek és a tények éppen az ellenkező irányba mutatnak.
A „mások szemében mindig értéktelen vagyok” téveszméje – A negatív gondolati minták által uraltság rendkívül megterhelő, hiszen sűrűn előfordul, hogy az érintett azt feltételezi, hogy mások kizárólag rosszalló, lealacsonyító, megvető módon gondolkodnak róla.
A jövő maga a katasztrófák melegágya – A polarizált gondolkodású ember számára a jövő semmi jóval nem szolgálhat, hanem újabb rettegéseknek, és negatív kimenetelű eseményeknek nyit kaput. Ez a túláltalánosításból táplálkozó, jövőkép-torzító hozzáállás nem ismer más lehetőséget a negatív végkimenetelűn kívül, így ugyancsak nyomasztó a cipelése ennek a mentális tehernek. Erre jön rá az az extra lelki kolonc, mely ezeket a potenciálisan balul elsülő eseményeket a személyre rója, elhitetve, hogy mindezért ő vonható felelősségre.
A „másként kellett volna eljárnom” önbíráskodás – A múltban elkövetett hibák szinte megbocsáthatatlanná válnak a szemében, miközben szüntelenül az a gondolata, hogy jobban kellett volna cselekednie (még annak ellenére is, ha nem állt a rendelkezésére minden szükséges eszköz és információ). A világ és benne minden mozzanat fekete-fehéren, a vagy-vagy mentén pörög.
Van kiút?
A kutatók szerint a jelentősebb sorsfordító időszakok, a traumatikus életesemények és kihívás terhes periódusok felerősíthetik az emberekben a kognitív torzítások lehetőségét. Amennyiben ez az állapot ideiglenes és nem épül be az egyén gondolkodásrendszerébe, elviselhető.
Ellenben, ha szokványossá válik, és azokban az életeseményekben is aktív marad, melyek nem feltétlenül negatív kimenetelűek, súlyos befolyásolóvá lehet. A szakemberek úgy vélik, hogy a kognitív torzulások kezeléséhez elengedhetetlen a gondolati minták átstrukturálása. És bár ez a hozzáállás módosító folyamat a legkevésbé sem bizonyul egyszerűnek, mégis kellő fegyelemmel, elhatározással látványos eredményeket lehet elérni. A CBT, vagyis a kognitív viselkedésterápia egyike lehet azoknak a módszereknek, amelyek hatékonyak lehetnek kognitív rendellenességek gyógyítása esetében. Ezt egyfajta beszédterápiaként is felfoghatjuk, melyben a terapeuta rávezet a hangulatot és viselkedést ugyancsak meghatározó, uraló gondolati mintákra.
Sokan alkalmazzák technikaként az „állj!” vagy „ne tovább!” parancsszót a negatív gondolatok felszínre törésekor, melyek megtörhetik a gondolatfolyamot, és segíthetnek átbillenteni a gondolkodásmódot egy szelídebb szakaszba.
Segíthet az alapos önvizsgálat, és annak a fel- és beismerése, hogy az emberi életút sajnos elképzelhetetlen kihívások, nehézségek, kellemetlen tapasztalatok nélkül, ám kétségkívül vannak kevésbé felhős, sőt ragyogó napok és életszakaszok is, amikor kellőképpen töltekezhetünk.
