Hogy a legtöbbet kihozhasd a mindennapjaidból
Sokak szerint minden hozzáállás kérdése. Hogyan is értelmezhető ez a mindennapok szempontjából? Egy napindító során gondolhatjuk azt, hogy: íme, egy újabb kihívásokkal teli nap, ám az is eszünkbe juthat, hogy az előttünk álló nap lehetőségekkel van teletűzdelve. A választás a napunk minőségére, és a lelkiállapotunkra is befolyást gyakorolhat, ezért nem mindegy, hogy melyik irányba indulunk el.
A hétköznapjainkat minden esetben szervezettebbé, áttekinthetőbbé teszik a rutinok és az időgazdálkodási stratégiák. Ezekkel a szokásokkal edzhetjük a fegyelmünket, a kitartásunkat, minimalizálhatjuk az aggodalmakat, kiküszöbölhetjük az el nem végzett munka okozta lelkifurdalást. A reggel listára vezetett fontos teendők lelkiismeretes elvégzését hála, öröm, elégedettség koronázza a nap végén. A jó időbeosztás egy seregnyi stresszort leemel a vállunkról, hiszen a napunknak van megfelelő ritmusa, beosztása. A szakemberek szerint általában 21 nap szükséges ahhoz, hogy egy újonnan bevezetett szokás rutinszerepet öltsön magára. Például, ha a megszokottnál korábban szeretnénk ébredni, azonban mindez nehezen kivitelezhetőnek tűnik számunkra, mivel éjjeli baglyokként sokáig fennmaradunk, akkor kezdetben nem lesz könnyű dolgunk. Nehezen fogunk elaludni, sokat forgolódunk, ám kellő kitartással, céltudatossággal fokozatosan kialakul az új rend, melynek jótékony hatásait testileg és mentálisan ugyancsak érezni, tapasztalni fogjuk.
A tudatos döntések, a jól koordinált feladatvégzések javítják a motivációnkat, segítenek megbirkózni a kihívásokkal, a bizonytalanságokkal és a változásokkal egyaránt. Ezek a kapaszkodóink, kísérőink, térképeink. Az úgynevezett „mini habits” módszer segítségével kis lépésekkel haladunk a céljaink felé. Ám a lényeg ez esetben nem a lépés nagysága, nem is a lépések száma, hanem maga az elhatározás, hogy megtesszük azokat, tűnjenek bármily elenyészőnek is. Ha például le szeretnénk fogyni, ám ismerjük a saját gyenge pontjainkat, akkor mind az étkezés, mind az edzésterv kidolgozásánál kezdjük kicsiben, és tartsunk ki a célmegvalósításig.
Nem sok öröm van egy olyan jellegű napzártában, melyben az „ezt is túléltem”a fő gondolat. Hogy a napok szinte észrevétlenül elröppennek. Megfelelő hozzáállással a véleményünkön is változtathatunk, és minden napra úgy tekinthetünk, mint egy becses ajándékra. Ezzel megkapjuk az első löketet ahhoz, hogy a lehető legtöbbet kihozzuk a napjainkból. A stratégiáink legyen minden esetben személyre szabott és kellőképpen rugalmas is.
Kevés ahhoz fogható felemelő érzés van, mint amikor elégedettek vagyunk, tele energiával és tervekkel, kitartóan haladunk a céljaink felé. A lépéstartás viszont nem kevés önfegyelmet igényel, hiszen vannak és lesznek nehezebb napok. Ám néha éppen a fogódzókként szolgáló rutinokkal telíthetjük értékkel a mindennapjainkat.