Házi praktikák a maradékok, zöldségszárak és héjak kreatív felhasználására
A legtöbb konyhában nap mint nap keletkeznek apró „maradékok”, amiket gondolkodás nélkül a kukába dobunk – zöldségszárak, gyümölcshéjak, kenyérvégek, főtt tészta maradékok. Pedig ezek nem szemetek, hanem kincsek – ha egy kicsit más szemmel nézünk rájuk, könnyen válhatnak új fogás, természetes tisztítószer vagy épp kerti táp alapanyagává.
Zöldségszárból leves, héjból chips
A brokkoli- vagy karfiolszár például tökéletes alap egy selymes krémleveshez. Elég megpárolni egy kevés hagymával és fokhagymával, majd turmixolni – a végeredmény pedig épp olyan ízletes, mint a „nemesebb” részekből készült változat. A répahéjból, burgonyahéjból vagy cukkinihéjból pedig ropogós zöldségchips süthető, ha sütőpapíron, egy kevés olívaolajjal és fűszerekkel összeforgatjuk. Egyszerre egészséges és hulladékmentes snack.
Kenyérmentő trükkök
A megszáradt kenyér sem veszteség – néhány csepp víz és egy rövid sütőben töltött idő után ismét frissíthető. Ha már túl kemény, készülhet belőle házi zsemlemorzsa, kruton levesbe, vagy akár édes kenyérpuding. A maradék kalácsot, croissant-t vagy kuglófot is fel lehet használni hasonló módon: tojással, tejjel és gyümölccsel összesütve mennyei második esélyt kapnak.
Főzővíz, ami még hasznos lehet
A zöldségek vagy tészta főzővizét se öntsük ki azonnal. A benne lévő keményítő és ásványi anyagok természetes módon sűrítik a szószokat, ragukat, vagy akár kenyértésztát is lazíthatunk vele. A rizsfőzővíz egyébként arcápolási csodaszerként is ismert: a benne található vitaminok és antioxidánsok tonikként használva frissítik és nyugtatják a bőrt.
Konyhából a kertbe
A kávézacc, a tojáshéj és a zöldségmaradékok a növények kedvencei. Komposztként vagy talajjavítóként csodákat tesznek a balkonládában és a kerti ágyásokban is. A banánhéj például remek káliumforrás, amit vízben áztatva természetes növénytápot készíthetünk belőle.
A konyhai újrahasznosítás tehát nemcsak pénzt és időt spórol, hanem kreatív szemléletre is tanít. Egy kis ötlettel és nyitottsággal a maradékból élmény, a „feleslegből” pedig érték születhet – és ezzel a bolygónak is jót teszünk.
