2024.08.25. 12:31:09 5609 187

„Folyton csak pazarlunk, vagy nem?” - Beszéljünk az élelmiszerpazarlás problémájáról
A hír elolvasásával 500 Ft-tal növelheted a nyereményedet. Ha tag vagy, jelentkezz be, ha új vagy, regisztrálj itt (ingyenes)!

A Széchenyi-díjas magyar biokémikus, etológus Csányi Vilmos egy alkalommal arról beszélt, hogy minél fejlettebbé, komplexebbé válnak a kultúrák, annál több lépés szükséges ahhoz, hogy egy-egy feladatot elvégezzünk. Az ételkészítés kapcsán rámutatott arra, hogy amikor az őseink elkaptak egy nyulat, egyszerűen széttépték a saját két kezükkel az állatot, és nyersen kebelezték be a húst. A táplálkozáskultúra fejlődésével azonban többszakaszossá és többeszközössé vált az ételfeldolgozás folyamata. A nyulat már pácoljuk, fűszerezzük, kenegetjük, elektromos tűzön sütjük, tálaljuk és az étkezési etikett szabályait szem előtt tartva fogyasztjuk el. Ám a probléma nem itt kezdődik…

Szemét Fotó:123rf.hu - PROAKTIVdirekt Életmód magazin és hírek - proaktivdirekt.com Szemét Fotó:123rf.hu

A neves etológus megjegyzése szerint a mai ember annak érdekében, hogy étvágyát csillapítani tudja, számos pazarló szokást vezetett be. Az étkezésbeli többletörömök megannyi feleslegtermelést eredményeznek, a pazarlás pedig jelentős mértékben hozzájárul a gazdasági egyenlőtlenségekhez. Összességében: „Folyton csak pazarlunk, vagy nem?” - teszi fel a kérdést Csányi Vilmos.

Az éttermekből, szupermarketekből, élelmiszer-feldolgozókból a hulladéklerakókba került, egyre csak tornyosuló komposzthalmazok látványa és orrfacsaró bűze ugyancsak erre a globális szinten jelentkező tékozló megnyilvánulásra figyelmeztet bennünket. Eric Oddo, a Western Placer Hulladékgazdálkodási Hatóságának vezetője naponta szemtanúja ennek a fogyasztói habitusnak, melyért részben az emberek tökéletes megjelenésű termékek iránti vágyát vonja felelősségre - hiszen elég, ha az árun csak egy kis hiba leledzik, máris a szemétben landoltatják azt.

Annak ellenére, hogy tudjuk: a világ megannyi részén emberek tömegei éheznek, a pazarló kultúrákban szinte rutinszerűen dobjuk ki az általunk „feleslegesnek” ítélt élelmiszereket. Oddo szerint a megtermelt élelmiszerek nagyjából egyharmadáról kijelenthetjük, hogy soha (!) nem kerülnek elfogyasztásra. Ehhez hozzájön az a kiábrándító, szemfelnyitogató adat is, hogy évente több mint 1,3 milliárd tonna élelmiszert kótyavetyélünk el világszerte.

Ez a hulladékmennyiség, ami szennyezést és üvegházhatású gázokat egyaránt okoz, nem csupán a gazdaságot terheli meg, hanem a társadalmi költségeket és a környezetet is. Érdemes figyelembe vennünk, hogy az élelmiszerek előállításához számos erőforrást használunk, mégpedig a Föld 20 százalékát, az energia 32 százalékát, és nem kevesebb, mint 70 százalék vizet, amihez a tavakból, folyókból és a földalatti rétegekből jutunk hozzá. A szakember szerint emlékeztessük magunkat arra, hogy valahányszor pazarlásra adjuk a fejünket, egyúttal ezekeket a természeti kincseket herdáljuk el meggondolatlanul.

A kötvényt egy héten belül küldjük e-mailen a neked@proaktivdirekt.com címről. Kérjük tedd ezt a címet a leveleződ címjegyzékébe, hogy megkapd. Elolvastam és elfogadom a biztosítási feltételeket, igénylem az ingyenes Colonnade baleset-biztosítást. Hozzájárulok, hogy az Colonnade vagy megbízottja a biztosítási ajánlataival telefonon megkeressen. Hozzájárulásodat visszavonhatod a Colonnade címére (1388 Budapest, Pf. 14.) küldött levélben vagy telefonon: 801-0801. Letöltöm a biztosítási feltételeket.

Ha tetszett, kedveld:  |  Ha nem tetszett, írd meg miért nem!

Oszd meg a cikket és nyerj...

További cikkek a témában

Bizarr törvények a nagyvilágból – amelyeket nem hiszünk el, hogy léteznek…

Utazásaink során sok furcsasággal találkozhatunk, de akadnak olyan jogszabályok, amelyeknél csak értetlenül vakargatjuk a fejünket. Ki gondolná, hogy a világ számos országában olyan megszorítások is vannak, amelyeket mi, magyarok elképzelhetetlennek tartanánk? Ezért, ha legközelebb utazunk, érdemes utánanézni a helyi rendeleteknek, hogy ne lepődjünk meg túlságosan, ugyanis van, ami nem csupán a helyieket érinti.

Amikor a szülő szeme előtt zajlik a gyermek lelki fájdalma: az iskolai bántalmazás jelei

Nem egy vidám téma, de beszélni kell erről is! Méghozzá sokat. Sajnos egyre gyakoribb jelenség a gyermekek között zajló iskolai bántalmazás (bullying), amelyet sokszor nehéz észrevenni. Pedig a szülők számára kulcsfontosságú, hogy minél hamarabb felismerjék az árulkodó jeleket, mert a gyerkőc felé irányuló folyamatos agresszív viselkedés hosszú távon komoly lelki és fizikai következményekkel járhat. Lássuk, melyek azok a piros felkiáltójelek, amelyekre érdemes odafigyelni!

Ősszel érdemes bőrgyógyászhoz menni a sürgős ellátást nem igénylő bőrproblémákkal

Mivel a nyári erős napsugárzás nem tesz jót egy friss műtéti hegnek és a sebgyógyulást is nehezíti, ezért az előttünk álló őszi-téli hónapokban jön el a tervezhető bőrgyógyászati beavatkozások ideje. Ilyenkor érdemes levetetni például a zavaró anyajegyeket, szemölcsöket – javasolja a Semmelweis Egyetem szakértője.