A karácsony az év egyik legszebb időszaka – a fények, az illatok, a családi együttlétek és az ajándékozás hangulata mind varázslatos. De közben ez az időszak az egyik legnagyobb “környezeti kihívás” is: rengeteg hulladék keletkezik, díszek és csomagolópapírok tonnái végzik a kukában pár nap után.
Ökológiai szempontból jobb valódi fenyőfát vásárolni karácsonyra, mint műfenyőt - hívja fel a figyelmet Aszalós Réka, a Magyar Kutatási Hálózat (HUN-REN) Ökológiai Kutatóközpontjának tudományos munkatársa.
A fenntarthatóság sokak fejében drága beruházásokkal és bonyolult megoldásokkal kapcsolódik össze. Pedig már néhány apró változtatással is sokat tehetünk a környezetért – ráadásul a pénztárcánk is hálás lesz érte. Íme 7 könnyen bevezethető lépés, amivel otthonod egyszerre lehet zöldebb és gazdaságosabb.
Az üres befőttesüvegek gyakran a szelektív kukában végzik, pedig remek alapanyagok lehetnek otthoni kreatív projektekhez. Egy kis fantáziával nemcsak a környezetet kímélheted, de stílusos és praktikus tárgyakat is alkothatsz. Íme 5 könnyen megvalósítható újrahasznosítási ötlet befőttesüvegre szabva!
A fürdőszobai polcon sorakozó XXL flakonok helyett idén a „kevesebb több” elv hódít. Egy átlagos magyar háztartás évi 140 mosást indít; ha minden ciklusnál 20 ml-rel kevesebb mosószert használ, 11 kg vegyszert spórol meg – és több mint 30 000 Ft -ot. Így néz ez ki a gyakorlatban!
Lázasan készülsz a szerelmesek ünnepére, de még nincs meg a tökéletes ajándék? Vagy éppen (idén is) az utolsó pillanatra hagyod a meglepetés összeállítását? Ha még nincs meg a tuti ötlet, akkor mindenképpen olvass tovább, mert olyan ajándékötleteket mutatunk, mellyel szerelmednek és a Földnek egyaránt kedveskedhetsz!
Bár még szinte el sem kezdődött az ünnep, de sokunknak van lelkiismeret-furdalása, mikor karácsony elmúltával a pompásan feldíszített fenyők lecsupaszítva, a kukák mellett végzik. Szívfacsaró. A Svéd Sporthorgász Szövetség azonban egy innovatív megoldással új értelmet adott a fáknak: mesterséges halélőhelyekké alakítják őket. Ez a kreatív ötlet nemcsak környezetbarát, de az ökoszisztéma támogatásában is fontos szerepet játszik.
A komposztálás jelentőségére hívta fel a figyelmet az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) a talaj világnapja alkalmából.
Ahogy a klímaváltozás egyre égetőbb problémává válik, egyes országok példamutató módon állnak hozzá a fenntartható életmódhoz. De melyek ezek a népek, és miért emelkednek ki? Nézzük meg, hogyan alakították ki a világ legkörnyezettudatosabb társadalmait.
A Széchenyi-díjas magyar biokémikus, etológus Csányi Vilmos egy alkalommal arról beszélt, hogy minél fejlettebbé, komplexebbé válnak a kultúrák, annál több lépés szükséges ahhoz, hogy egy-egy feladatot elvégezzünk. Az ételkészítés kapcsán rámutatott arra, hogy amikor az őseink elkaptak egy nyulat, egyszerűen széttépték a saját két kezükkel az állatot, és nyersen kebelezték be a húst. A táplálkozáskultúra fejlődésével azonban többszakaszossá és többeszközössé vált az ételfeldolgozás folyamata. A nyulat már pácoljuk, fűszerezzük, kenegetjük, elektromos tűzön sütjük, tálaljuk és az étkezési etikett szabályait szem előtt tartva fogyasztjuk el. Ám a probléma nem itt kezdődik…
A házi komposztálás egy fenntartható, környezetbarát módszer, amely lehetővé teszi a szerves hulladék újrahasznosítását és tápanyagokban gazdag talaj előállítását. Nemcsak csökkenthetjük vele a háztartási hulladék mennyiségét, hanem a kertünk növényeit is egészségesebbé és életerősebbé tehetjük. Mutatjuk, hogyan kezdhetjük el a komposztálást otthon, és miképp tarthatjuk fenn ezt a hasznos szokást.
A legélhetőbb városok listáján legtöbb alkalommal dobogós helyhez jutó Bécs, legutóbb a dinamikusan fejlődő távhűtő központjával hívta fel magára a figyelmet. A Wien Energie eddig magáénak tudhatja a legnagyobb és legerősebb távhűtésre specializált központot, mely a bécsi főpályaudvaron helyezkedik el. Vajon milyen, az ehhez hasonló technológiai vívmányok segíthetnek bennünket abban, hogy elviselhetőbbé tehessük a mostani, és várhatóan a jövőbeli forróságot?
A klímaváltozás jelentős hatást gyakorol a világ mezőgazdaságára, a környezeti változások együttesen további tartós élelmiszer-inflációt okozhatnak a jövőben, amelyet adaptációval, a mezőgazdasági öntözési rendszerek korszerűsítésével, új stressztűrő növényfajták nemesítésével, továbbá precíziós eszközökkel lehet kivédeni - írta az MCC Klímapolitikai Intézet kutatója friss cikkében.
A tudatosság a vásárlás tekintetében is mérvadónak bizonyul, melynek érvényesítése nagy eséllyel idézhet elő pozitív társadalmi, környezeti, gazdasági és egyéni hatásokat. A tudatos fogyasztásként vagy etikus fogyasztói magatartásként ugyancsak ismertté vált fogalom arra ösztönzi az embereket, hogy átgondoltabb vásárlói döntéseket hozzanak. Mindemellett kulcsfontosságú az is, hogy ezzel a hozzáállással előtérbe kerüljön a fenntarthatóság, az úgynevezett fair trade áruk vásárlása, vagyis a méltányos kereskedelem is.
Már mémek is készültek a palackokra rögzített kupakok megoldásáról, ami sokak szerint rendkívül bosszantónak bizonyul. De vajon mi ezzel a cél? Az alábbiakban ezt a kérdést igyekszünk megvizsgálni.
A nemzetközi fejlesztési program (UNDP) 2024 januárjában az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás elengedhetetlenségére hívta fel a figyelmet. Bizonyos intézkedések megtételét azért tartja kulcsfontosságúnak, hogy mindezekkel csökkentsük e drámai változásokkal szembeni sebezhetőségünket. Az elmúlt években tapasztalt szélsőséges időjárás, a tengerszint emelkedése egyre sürgetőbbé tette a lépések megtételét. Mi most azt igyekszünk körbejárni, hogy egyénenként, saját környezetünkben, otthonainkban, mit tehetünk a klímaváltozás elleni védelem érdekében, illetve a folyamat megfékezésében.
A műanyag ma már oly erőteljesen beépült az élet minden szegletébe, hogy egyelőre a tudományos-fantasztikus alkotásokban tudnánk elképzelni a tökéletesen műanyag mentessé formált világot. Talán maga a legendás rockzenész, John Lennon is beleszőné „Imagine” című ikonikus dalába, hogy képzeljünk el egy szintetikus anyagok nélküli, tiszta életet. Elképzelhető? Valóban akarjuk? Megéri? Ezekre a kérdésekre keresünk válaszlehetőségeket.
A fenntarthatóság fő üzenete abban rejlik, hogy a jelen szükségleteinek kielégítése ne veszélyeztesse a jövő nemzedékeinek társadalmi, környezeti és gazdasági lehetőségeit. Az elkövetkező néhány mondatban azt igyekszünk körbejárni, hogy miért szükséges az öltözködés és a divat kapcsán is jobban törekednünk a fenntarthatóságra.
A hulladék globális problémává terebélyesedett az elmúlt évek során, melynek csökkentése mindannyiunk érdeke. A pazarlás, amit a régiek hírből is alig ismertek, mára már mindennapos rutinná vált. Rengeteget pazarlunk: a „vedd meg, mert megérdemled”, valamint a „használd és dobd el” romboló elvek és magatartások mentén. A nemzetközi hulladékcsökkentő erőfeszítéseken túl egyénenként is érdemes megtennünk a szükséges lépéseket. De hogyan kezdjük el mindezt?
A Világgazdasági Fórum szerint a világ vízkészlete válságos helyzetbe került, mely erőteljesen összefonódik bolygónk természeti tőkéjének kimerülésével. Nem beszélve az egyre kiszámíthatatlanabbá formálódott csapadékmintáról, a kritikus ütemben zsugorodó jégtakarókról, az egyre sűrűbben jelentkező áradásokról és aszályokról, az emelkedő hőmérséklet által megzavart teljes globális vízciklusról. Érthető, ha felmerül a kérdés: hogy állunk ma Magyarországon a vízkészlet kérdésével és a vízminőséggel? Biztonsággal ihatjuk-e a csapból folyó vizet?