Hogyan vásárol az, aki tudatos?
A tudatosság a vásárlás tekintetében is mérvadónak bizonyul, melynek érvényesítése nagy eséllyel idézhet elő pozitív társadalmi, környezeti, gazdasági és egyéni hatásokat. A tudatos fogyasztásként vagy etikus fogyasztói magatartásként ugyancsak ismertté vált fogalom arra ösztönzi az embereket, hogy átgondoltabb vásárlói döntéseket hozzanak. Mindemellett kulcsfontosságú az is, hogy ezzel a hozzáállással előtérbe kerüljön a fenntarthatóság, az úgynevezett fair trade áruk vásárlása, vagyis a méltányos kereskedelem is.
Mi jellemző a tudatos vásárlókra?
A tudatos fogyasztók egyik fő jellemvonása, hogy a termék megvásárlásán túl az etikai háttér is érdekli őket. Alapvető számukra, hogy kinek és miért adják a pénzüket, hogy az áruk vásárlásával minek szavaznak bizalmat. A York University Business marketing professzora, Veresiu Ela szerint egy tudatos vásárló első kérdése a vásárlás előtti szakaszban az, hogy vajon a beszerzendő termék milyen környezeti és társadalmi hatással bír (pl. az előállítása, a szállítása és a hulladékká válása következtében)?
A szakember szerint a tudatos fogyasztásnak többféle megnyilvánulási formája lehet. Például egy tudatos vásárló jellemzően előnyben részesíti a zöld tisztítószereket és a fair trade kávét. Ugyanígy a „fast fashion” – gyors divat – ruhamárkákat is igyekszik elkerülni, mivel gyakran ezek a cégek tisztességtelenül bánnak a saját munkavállalóikkal. Karen Goldfeder, egy globális nonprofit szervezet alelnöke szerint lényeges, hogy a márkáknak legyen küldetésük – ezzel ugyanis arról tájékoztatják a vevőiket, hogy valamit képviselnek, és hogy az eladáson túl fontos számukra a társadalmi tényező is.
Motivációk és hatások
Egy 2024 márciusi felmérés szerint (lásd a Built In oldalát) a fogyasztók 80 százaléka hajlandó a közeljövőben több környezetbarát terméket vásárolni, mint azt korábban tette. Biztató jelzés az is, hogy az USA környezettudatosságra összpontosító kiskereskedelmi piaca a hagyományoshoz képest, több mint 85 százalékkal gyorsabban növekszik. A mutatók szerint a vevők majd fele (túlnyomórészt a nők) 20 százalékkal többet fizetnek környezetbarát cipőkért, míg például a felsőruházat tekintetében ez az arány eléggé alacsonynak mutatkozik – legalábbis egyelőre.
A Z generáció, vagyis az 1997 és 2012 között születettek, nagyobb valószínűséggel válik tudatos, ezen belül főként ökotudatos fogyasztóvá. A Z generációs vevők 72 százaléka előnyben részesíti a bioélelmiszereket, 64 százalékuknak pedig kiemelt fontosságú, hogy környezetbarát csomagolású termékeket szerezzenek be. Az 1981 és 1996 között született millenáris korosztály számára a fenntarthatósági szempontok érvényesítése jut kiemelt helyhez, ezért a márkák szerint választanak.
Magyarországi viszonylatban a Világgazdaság egy korábbi (2020-as) száma arról számol be, hogy – főként a koronavírus hatására – fellendült az online vásárlások mértéke. Ennek keretében pedig a hazai vevők közül sokan az 50-90 százalékos árengedményeket keresték a leginkább. Arra is emlékeztetett a cikk írója, hogy a 2000-es évek eleji magas munkanélküliség és az alacsony bérek miatt a tudatos vásárlást az határozta meg, hogy akciós termékeket kerestek az emberek. Ez azonban 2017 után megváltozni látszott, mert a vevők már nem szívesen csapnak le a 60 százalékosnál magasabb árengedménnyel ellátott termékekre, mivel bizalmatlanok a minőséget illetően.
A CertUnion nemrégiben arról írt, hogy Magyarországon is egyre tudatosabban vásárolnak az emberek, ami többek között abban mutatkozik meg, hogy: többet mérlegelnek. Egyre nagyobb hangsúly kerül a termékek jobb minőségére, tartósságára, a pazarlás mérséklésére, a tisztességes kereskedelemre, az impulzusvásárlás csökkentésére, a termékekről való tájékozódásra.
