A Széchenyi-díjas magyar biokémikus, etológus Csányi Vilmos egy alkalommal arról beszélt, hogy minél fejlettebbé, komplexebbé válnak a kultúrák, annál több lépés szükséges ahhoz, hogy egy-egy feladatot elvégezzünk. Az ételkészítés kapcsán rámutatott arra, hogy amikor az őseink elkaptak egy nyulat, egyszerűen széttépték a saját két kezükkel az állatot, és nyersen kebelezték be a húst. A táplálkozáskultúra fejlődésével azonban többszakaszossá és többeszközössé vált az ételfeldolgozás folyamata. A nyulat már pácoljuk, fűszerezzük, kenegetjük, elektromos tűzön sütjük, tálaljuk és az étkezési etikett szabályait szem előtt tartva fogyasztjuk el. Ám a probléma nem itt kezdődik…
Talán a nyár a második legkedvezőtlenebb időszak a karácsonyi szezon után, amikor érdemes elkezdeni spórolni, de a gazdasági mutatók és az előrejelzések olvasatában mindenképp célszerű néhány havi keresetünk összegének megfelelő tartalékkal rendelkezni. Nem vészmadárkodásként, csak kellő óvatosság céljából!
Feltettük már azt a kérdést, hogy milyen előnyei vannak fogyasztásra berendezkedett új társadalmunknak? Igen, előnyei. A kérdés azért fontos, mivel általában az ellenkezőjét dívik fennen hangoztatni, ám mégis érdemes vázolnunk egynéhány pozitívumát, hogy ne titulálhassuk később magunkat egyoldalú szemlélőknek.
Gondos háziasszonyként az ember lánya igyekszik úgy vásárolni, főzni, „raktározni”, hogy minél kevesebb, lehetőség szerint semennyi étel se landoljon a kukában. Ha Nálad is van még mit tökéletesíteni, a következő néhány tipp talán hozzájárul ehhez.
Az étkezés ugyanolyan fontos része lehet a környezetvédelemnek, mint a tudatos hulladékgazdálkodás. Az hogy éppen mit eszünk, esetleg mit nem eszünk meg, nagymértékben befolyásolja a környezetünket. Ha segíteni szeretnél Földanyánkon, van néhány megszívlelendő tanácsunk!
Az élelmiszerhulladékok keletkezésének megelőzését, mérséklését segítő útmutatókat állított össze a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatala (Nébih) Maradék nélkül című programjának négy munkacsoportja.
Évente átlagosan hat kilogramm zöldséget és gyümölcsöt dob ki egy ember Magyarországon - közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóságának osztályvezetője az M1 aktuális csatornán.
A megvásárolt élelmiszereink jelentős része a kukában landol, miközben a világ számos pontján éheznek az emberek. Míg régen az ételek tárolását és hasznosítását – főleg vidéken – jó hatékonysággal oldották meg, addig ma már ez komoly problémát okoz a háztartásoknak.
Te vajon mennyi ételt pazarolsz el évente csak azért, mert nem fogy el időben, aztán elfeledkeztek róla? Egy család esetében súlyos ezreket jelenthetnek a kukában landoló felvágottak, joghurtok, maradékok. Most mutatunk 5 módszert, amivel tudatosabbá teheted az étkezést, és betarthatod ezt a mottót: ételt nem dobunk ki!
Sok család mottója, hogy ételt nem dobunk ki! Az elképzelés üdvözlendő, mégis sok feleslegesen megvásárolt ennivaló landol a kukában. A FAO (Food and Agriculture Organization of the United Nations) által végzett globális felmérés eredménye szerint a megvásárolt élelmiszerek egyharmadát kidobjuk. Igazi pazarlás, főleg mivel az ételek többsége valószínűleg még meg sem romlott!