Figyeljünk lelkünk egészségére (is)
A mentális egészség körüli zavarok a világ népességének több mint 13%-át érintik, melyek az egyre sűrűbb és egyre rövidebb idő alatt bekövetkező változásokhoz való igazodással növekedést mutathatnak.
Egy 2018-as felmérés rámutatott arra, hogy világszerte több mint 970 millió ember érintett valamilyen mentális betegségben. A szorongás bizonyult a leggyakoribb pszichés eredetű betegségnek (közel 300 millió embert érint). Arra is fény derült, hogy globális szinten a nők gyakrabban szenvednek ilyen jellegű zavarokban (főként szorongás, depresszió, skizofrénia, bipoláris zavar, disztímia – elhúzódó hangulatzavar), mint a férfiak.
Már az ókorban ismerték és gyógyították is a mentális problémákat, bár akkoriban a varázslás, a misztikum (lásd pl. a démoni megszállottságot, átkot stb.) szorosan összefonódott az orvoslással. A neolitikumban a trepanációnak (koponyalékelésnek) nevezett beavatkozást a történészek szerint az elmebetegségek gyógyítása érdekében alkalmazták. Akkoriban ugyanis úgy gondolták, hogy a koponya megnyitásával kiszabadulhat az embert megszálló gonosz szellemi lény, és így meggyógyulhat. Azonban igen figyelemre méltó, hogy az ókori egyiptomi orvosok a zene, a tánc, a festészet szabadidős tevékenységében láttak gyógyírt a mentális betegségek kezelésére.
Figyelmeztető jelként tartható számon: a gyakran megmagyarázhatatlan, ok nélküli szomorúság és levertség, a zavaros, kusza gondolkodás, túlzott és alaptalan félelemérzések és aggodalmaskodás, extrém mértékű bűntudat, szélsőséges hangulatváltozások, elzárkózás a külvilágtól (sőt: esetenként a legközelebbiektől is), krónikus fáradtság, energiahiány, alvászavarok. Komolyabb esetekben paranoia, téveszmék, hallucináció. Előfordul, hogy a napi elvégzendők már a felkeléstől számítva valóságos kihívásnak bizonyulnak. A szexuális vágy jelentősen csökken, az érintettek ellenségessé, erőszakossá válnak, gyakran támadnak szuicid gondolataik. A mentális rendellenességek ugyanakkor fizikailag is kihívások elé állíthatják az elszenvedőket: gyomorfájdalommal, hát- és fejfájással is szembesülhetnek.
Szerencsére akad egy sornyi módszer, amelyekkel megőrizhetjük lelki egyensúlyunkat. Ezek közül pásztázunk most néhányat, íme:
ismeretes, hogy mindenki magából indul ki, ezért fontos, hogy a magunk irányába is tisztelettel, kedvességgel, megértéssel, a negatív önkritika mellőzésével viszonyuljunk
fordítsunk időt azokra a tevékenységekre, melyekről úgy érezzük: feltöltenek, örömöt okoznak nekünk, melyek elvégzését követően frissnek, energikusnak érezzük magunkat – a kertészkedéstől a bútorfelújításon át a hobbifényképészetig igen színes a paletta, széles a választék
a testünket lelkünk templomaként tartják számon a nyugati kultúrkörben, ezért érdemes a test karbantartására is időt fordítanunk – pl. ápoljuk, fogyasszunk egészséges és tápláló ételeket, mozogjunk eleget a friss levegőn tartózkodva, kerüljük a dohányzást és alkoholfogyasztást, töltsünk elegendő időt pihenéssel, regenerálódással (ezzel a depressziót is csökkenthetjük)
az ember társas lény, ezért kulcsfontosságú, hogy a remetelétbe zárkózás helyett a minőségi kapcsolatokra is figyeljünk – az erős alapokra épített társas kapcsolatok jótékony hatással vannak a mentális egészségre (amennyiben nincsenek szoros, baráti kapcsolataink, járjunk el az érdeklődésünknek megfelelő klubokba, közösségekbe, vagy akár önkéntes munkát is vállalhatunk).
