Ezért telik gyorsabban az idő mióta felnőtt vagy!
Gyakran volt olyan érzésem gyerekként, hogy nem telik az idő, főként olyankor, amikor a felnőttek azt mondták kb. 10 perc és máris ott vannak, addig várjak nyugodtan az autóba, vagy a szeptembertől karácsonyig tartó időszak - örök várakozásnak tűnt. Most pedig mintha rohanna az idő, egyre gyorsabban és gyorsabban telik.
Mint sokan mások, én is úgy gondoltam, hogy azért rohan velem az idő, mert én is rohanok, kapkodok. Igyekszem, hogy minél több dolgot belesűrítsek egy-egy napba. Rengeteg dolgom van, és bizonyára emiatt érzékelem úgy, mintha rohamléptekben telne az idő. Most is tudom, hogy kettőt pislantok, és már itt is a december, gyakorlatilag mindjárt vásárolhatom a karácsonyi ajándékokat (és a babakelengyéket).
Most azonban kiderült, hogy az idő felgyorsulásának az érzése nem a bokros teendőim miatt alakult ki. Több teória is létezik az idő sebességének látszólagos növekedésére!
Többféle megközelítés
Az egyik elképzelés szerint az időérzékünk azért pörög fel felnőtt korunkra, mert a biológiai ritmusunk lelassul: lassabban ver a szívünk, lassabban veszünk levegőt, lassul a metabolizmusunk is stb. Tehát ugyanazon idő alatt kevesebb minden történik a szervezetünkben. Ezzel ellentétben, a gyerekek szíve sokkal gyorsabban ver, és a szervezet gyorsabban dolgozik, gyakorlatilag több mindent végez el a testük ugyan azon az időn belül, s ezért azt gondolhatják, hogy több idő is telt el.
Egy másik teória szerint az időérzékelésünk az új ingerekhez köthető inkább. Ha belegondolunk, egy gyereknek gyakorlatilag minden új, mindent meg kell tanulnia, ezért természetes, hogy visszamenőleg úgy tűnik, az idő lassabban pergett, amikor gyerekek voltunk. Vagy, ha belegondolsz, hogy egy utazás alkalmával az odaút valamiért mindig hosszabbnak tűnik, mint a visszaút. Hiszen az első út során több új inger ér, mint a második, visszafele tartó út alkalmával. A gyereknek a naponta érkező új információkat sokkal tovább tart feldolgozni, mint nekünk a szürke hétköznapok ismétlődő mozzanatait.
Amikor egy ismeretlen szituációban vagyunk a mi időérzékelésünk is lelassul. Ezért tűnik úgy például, amikor balesetet szenved valaki, mintha lassított felvételben látná az eseményeket. Vagy ezért tűnik nagyon hosszas folyamatnak a szülés - ez aztán az új élmény.
Minél idősebbek leszünk, annál inkább megismerjük a környezetünket, annál inkább kiszámíthatóbbá válnak a napjaink és a napi rutinunk. Így aztán minél korosabbak vagyunk, annál gyorsabbnak tűnik majd az idő, tehát nem fog megállni a rohanás, maximum egy-egy speciális pillanatban, amikor tényleg valami újjal találkozunk.
Tehát az idő valóban egy nagyon relatív fogalom, és hiába tudjuk mérni, az érzékelésünkön sokkal több minden múlik.
10 év nem mindig tűnik 10 évnek!
ÖregedésÉrdekes, hogy évtizedekben gondolkozunk, amikor a korunkról van szó: azt mondjuk, hogy a 20-as, 30-as, 40-es stb. éveimben, amiről arra következtethetnék, hogy ezek az évtizedek ugyanolyan mértékben számítanak, ugyanolyan hosszúnak is éljük meg őket, pedig ez nem így van. Egy számítás szerint egy ötéves időszak 0 és 10 éves korod között olyan hosszúnak érzékelhető, mint a 40 és 80 év között eltelt idő. Ez aztán a relatív érzékelés!
Tehát tényleg csak úgy suhannak velünk az órák és a napok. Ideje minden napba belecsempészni valami új dolgot, hogy ne teljenek el olyan gyorsan a földön töltött percek.
Forrás: sciencealert.com
